Acta Sana

Az APN (Kiterjesztett hatáskörű ápoló) szerepe a krónikus vesebetegség korai szűrésében

2026-03-09T13:30:05+01:00

A vesebetegségek prevalenciája világszerte növekszik, amely jelentős társadalmi és gazdasági kihívásokat jelent. Magyarországon a végstádiumú vesebetegség kezelésének – különösen a dialízis kezeléseknek – magas költségei az állami egészségügyi finanszírozás jelentős részét emésztik fel. A krónikus vesebetegséggel kapcsolatos fő probléma, hogy az gyakran csak kései stádiumban kerül felismerésre, amely a beteg életminőségének romlását okozza. Tanulmányom célja, hogy feltárja a vesebetegek korai szűrésének lehetőségeit Magyarországon és bemutassa, hogyan járulhat hozzá a kiterjesztett hatáskörű ápolók (APN) bevonása az ellátáshoz való hozzáférés javításához és a szűrőprogramok hatékonyságának növeléséhez.

Etiológiai hármas: Szájhigiéné, fogszuvasodás és fogszabályozás gyermekkorban

2026-01-16T21:45:26+01:00

A fogszuvasodás az egyik leggyakoribb megbetegedés világszerte. Megelőzésében fontos szerepet játszik a megfelelő szájhigiéniai szokások kialakítása gyermekkorban, a szülői felelősség és odafigyelés, példamutatás és a rendszeres fogászati ellenőrzés. A fogszabályozás egyre több gyermeket érint, mivel számos esetben a nem megfelelő fog- és szájápolás miatti fogvesztés, és a helytelen szokások (ujjszopás, cumizás) vagy az esetleges fejlődési rendellenességek következtében harapási eltérések jelentkezhetnek. A rágószervi anomáliák kezelése komplex teammunkát igényel. Az orthodontiai vagy fogszabályozási kezelések azonban speciális szájüregi viszonyokat teremtenek, melyek akár a napi rutin részét képező szájhigiénét is nehezíthetik.

Az orális egészségmagatartás szerepe az iskolázottság tükrében

2026-02-23T23:33:59+01:00

Az egészséges életmód, az egészségmagatartás összefügg az adott személy iskolázottságának szintjével, táplálkozási szokásaival, gazdasági és szociális helyzetével. Az egészséghez a szájüreg egészsége is hozzátartozik, ami igen gyakran nem kap kellő hangsúlyt az emberek életében. Az orális egészség elhanyagolása nem csak a szájüreg megbetegedéseit okozhatja, hanem összefüggést mutat számos szisztémás megbetegedéssel is. Jelen tanulmány célja, hogy bemutassa az összefüggéseket az egészségmagatartás, orális egészség és az iskolai végzettség között, és felhívja a figyelmet a veszélyeztetett csoportok, alacsony iskolai végzettségűek orális egészségének fejlesztésére.

Speciális szükségletű páciensek orális egészsége: multidiszciplináris megközelítés és prevenciós lehetőségek

2026-02-17T00:45:41+01:00

Az orális egészség a teljes testi és pszichoszociális jóllét alapvető meghatározója, azonban a fogyatékossággal élő, illetve kiemelt támogatást igénylő személyek körében a megfelelő szájhigiénia fenntartása számos akadályba ütközik. A mozgáskorlátozottság, az értelmi és kommunikációs nehézségek, az érzékszervi túlérzékenység, valamint az egészségügyi ellátórendszer hiányosságai együttesen hozzájárulnak ahhoz, hogy e populáció orális egészségi állapota gyakran elmarad az átlagpopulációétól. Közleményünk célja a fogyatékossággal élő személyek szájápolásával kapcsolatos legfontosabb kihívások és lehetséges megoldások bemutatása. A szakirodalmi áttekintés alapján kiemeljük az egyénre szabott alkalmazásának jelentőségét, a gondozók és egészségügyi szakemberek együttműködésének szerepét, valamint a digitális és vizuális edukációs eszközök motivációt támogató hatását. A szakirodalom rámutat arra, hogy a hatékony prevenció és a páciensközpontú, multidiszciplináris szemlélet elengedhetetlen az érintett csoport orális egészségének javításához. Az egészségügyi rendszer fejlesztése, a szakemberek megfelelő képzése és az ellátáshoz való egyenlő hozzáférés biztosítása kulcsfontosságú a hosszú távú egészségmegőrzés és az életminőség javítása érdekében.

A tányértól a patológiás mikrobiomig: Alternatív étrendek szerepe az oralis és gastrointestinalis egészség alakításában

2026-03-02T19:02:36+01:00

A manapság egyre nagyobb népszerűségnek örvendő alternatív étrendek, mint a vegán, vegetáriánus és gluténmentes diéták, oly módokon képesek formálni az egészségi állapotot, amikre nem is gondolnánk. Kifejezetten orális és gastrointestinalis szempontból van nagy jelentőségük, mivel az itt található komplex mikrobiológia formálásában döntő szerepet játszanak. A Crohn-betegség és a colitis ulcerosa (összefoglalóan inflammatory bowel diseases-IBD), mint gyulladásos bélbetegségek, összefüggést mutatnak a parodontitis (fogágygyulladás) jelenlétével, súlyosságával. Immuno-inflammatorikus kórképek révén, IBD-s pácienseknél felértékelődik a speciális diéták jelentősége, akár a diagnózisfelállítás előtt, akár mint kezelési lehetőség.

A szájüregi egészség rendszeres és adekvát szinten tartása nem csupán a parodontitis és egyéb orális kórképek kialakulásának prevencióját segíti, de a szisztémás egészségi állapotra nézve is kulcsfontosságú. Az IBD és a fogágybetegség közötti összefüggés kiválóan mutatja a mikrobiom-alapú betegségek szisztémás természetét, továbbá a holisztikus betegszemlélet indokoltságát a multidiszciplináris ellátásban.

Unlocking the jaw: The examination and treatment of temporomandibular dysfunction - A literature review

2026-05-12T09:22:49+02:00

Objective and Methods: This review evaluates the effectiveness of noninvasive physiotherapy treatments in reducing myofascial TMJD symptoms, with a focus on electrotherapy, manual therapy, and exercise therapy. A literature search was conducted using PubMed and the University of Szeged Klebelsberg Library. Only English-language clinical trials published between 2015 and 2025 were included. Ten high-quality studies (9 randomized controlled trials and 1 quasi-randomized trial) were analyzed using the PRISMA 2020 framework and quality assessment tools, including Scimago rankings and CEBM evidence levels. Across all studies, 653 participants (predominantly female), ranging from young to middle-aged adults, were diagnosed with myofascial TMJD and included in these trials.

Results: All modalities showed significant pain reduction (p<0.05). For overall symptom improvement, including mainly pain and maximal mouth opening, low-level laser therapy (LLLT) and electro-massage generally outperformed TENS and therapeutic ultrasound. Manual therapies such as Kinesio taping, myofascial release, post-isometric relaxation, and trigger point release were all effective in reducing muscle tension and pain. Massage therapy, especially when combined with exercise, led to faster, near-complete pain relief.

Conclusion: Multimodal noninvasive approaches are more effective than single therapies. Combining manual massage with electro-massage or LLLT, along with jaw opening exercises, improves pain, flexibility, and muscle function more rapidly. Addressing limitations in study design and standardization could further improve long-term patient outcomes.