Acta Sana

Nomofóbia és az internetfüggőséggel való összefüggése alapfokú ápolóhallgatók körében: keresztmetszeti vizsgálat

Baker Abu — 2026-05-04

Háttér:
Az okostelefonok a mindennapi élet szerves részévé váltak, különösen az egyetemi hallgatók körében. Az okostelefonok túlzott használata összefüggésbe hozható a nomofóbiával, amely a mobiltelefonhoz való hozzáférés hiányával kapcsolatos szorongást jelenti. Az ápolóhallgatók esetében az ilyen jellegű viselkedés hatással lehet a jóllétre és a tanulmányi elköteleződésre.

Cél:
A nomofóbia szintjének vizsgálata alapfokú ápolóhallgatók körében, valamint a nomofóbia és az internetfüggőség közötti kapcsolat feltárása.

Vizsgálati terv:
Leíró, keresztmetszeti vizsgálat.

Módszerek:
A vizsgálatban 204 alapfokú ápolóhallgató vett részt három pakisztáni ápolóképző intézményből 2024 júliusa és októbere között. Az adatgyűjtés demográfiai kérdőív, a Nomophobia Questionnaire (NMP-Q) és az Internet Addiction Test (IAT) alkalmazásával történt. Az adatok elemzéséhez leíró statisztikát, független mintás t-próbát és Pearson-féle korrelációanalízist használtunk.

Eredmények:
Minden résztvevő számolt be a nomofóbia valamilyen mértékéről, az összpontszámok mérsékelt szintet jeleztek. A női ápolóhallgatók szignifikánsan magasabb nomofóbia-pontszámokat értek el, mint a férfi hallgatók. A nomofóbia és az internetfüggőség között mérsékelt, statisztikailag szignifikáns pozitív korreláció volt megfigyelhető (r = 0,41; p < 0,01). A magasabb nomofóbia-pontszámok összefüggést mutattak az okostelefon- és a mobilinternet-használat hosszabb időtartamával.

Következtetések:
A nomofóbia mérsékelt mértékben volt jelen az alapfokú ápolóhallgatók körében, és szignifikáns kapcsolatot mutatott az internetfüggőséggel. Az eredmények rávilágítanak arra, hogy az ápolóképzésben fokozott figyelmet kell fordítani a technológiával kapcsolatos viselkedésformákra, valamint olyan támogató stratégiák kidolgozására, amelyek elősegítik az egészséges okostelefon-használatot az ápolóhallgatók körében.

Kulcsszavak:
nomofóbia; internetfüggőség; ápolóhallgatók; okostelefon-használat; digitális jóllét

A védőnői hivatás jelentősége a népegészségügyi célú szűrések tekintetében - egy pilot vizsgálat tükrében

Katalin Dinnyés — 2026-05-04

Bevezetés: A védőnői szolgálat a magyar egészségügyi alapellátás egyedülálló eleme, amely komplex prevenciós és egészségfejlesztő feladatokat lát el a családok életének teljes ciklusában. A szűrővizsgálatok szervezése és a lakosság motiválása a részvételre alapvető közegészségügyi jelentőségű, különösen az emlőszűrés esetében, amely a korai felismerés révén jelentősen csökkentheti a mortalitást. A védőnői kapcsolattartás és tanácsadás szerepe kiemelkedő lehet a szűrési hajlandóság növelésében. Jelen pilot vizsgálat egy olyan időszakban készült, amikor a védőnői hivatás még nem esett át a későbbi kompetenciabővítéseken és strukturális átalakulásokon. Célunk az volt, hogy feltérképezzük, milyen ismeretekkel rendelkeznek a 45-65 év közötti nők a népegészségügyi szűrővizsgálatokról, mennyire értékelnék a védőnő személyes tájékoztatását az emlőszűrésről, valamint milyen mértékben befolyásolná részvételüket a szűréseken a területileg illetékes védőnővel kialakított bizalmas kapcsolat. Feltételezésünk szerint a szűrések jelentőségéről kevesebb információval rendelkezők ritkábban vesznek részt emlő-, méhnyak- és vastagbélszűrésen.

Módszertan: Keresztmetszeti, kérdőíves pilot vizsgálatot végeztünk, amelybe 100 fő, 45-65 év közötti nő került bevonásra. A kérdőív a szűrővizsgálatokkal kapcsolatos ismereteket, attitűdöket, motivációs tényezőket, valamint az egészségügyi szakemberek, különösen a védőnők által nyújtott információk szerepét mérte. Külön figyelmet fordítottunk a védőnővel való kapcsolat meglétére és minőségére, valamint a szűrési részvételre gyakorolt hatására.

Eredmények: A vizsgálatban részt vevő nők körében a szűrési részvétel aránya nem mutatott szignifikáns összefüggést a védőnői kapcsolattal, ugyanakkor a védőnőktől származó információk hitelesnek és megbízhatónak bizonyultak (p=0,007). A szűrésről való tájékozottság magasabb volt azok körében, akik személyes tanácsadást kaptak, de ez nem mindig vezetett tényleges részvételhez. A motivációs hiányok mögött gyakran időhiány, félelem vagy téves biztonságérzet állt.

Következtetések: A védőnők kompetenciáinak bővítése és a jogszabályi háttér fejlesztése lehetőséget teremthet az emlőszűrésben való aktívabb szerepvállalásra, hasonlóan a már jogilag támogatott méhnyakszűrési tevékenységhez. A célzott, személyre szabott edukáció és a kollegiális mentorrendszer bevezetése erősítheti a lakossági bizalmat és növelheti a szűrési részvételt. A multidiszciplináris együttműködés és a hátrányos helyzetű nők speciális támogatása kulcsfontosságú a mortalitás csökkentésében.

Érzékeny fogak és a fogszuvasodás: etiológia, prevenció, kezelés és következmények

Anikó Dr. Németh — 2026-05-04

A dentinérzékenység és a fogszuvasodás jelentősen korlátozhatják ez egyén szájüregi funkcióit, ezáltal csökkenhetik az egyén életminőségét. Mindkettő igen kellemetlen tünetekkel és akár következményekkel járhat, a fogszuvasodás esetében kiemelve a táplálkozási és esztétikai hatásokat. A dentinérzékenység éles fájdalommal jelentkező állapot, mely az előbbieken túl komoly akadályként lehet jelen az egyéni és professzionális szájhigiénében. A fogszuvasodás gyakran már kora gyermekkorban jelentkező probléma, mely kezdeti stádiumban még könnyen orvosolható, azonban elhanyagolás esetén súlyos következményekkel, fogbél-gyulladással, fogelhalással is járhat, nem beszélve az egyre invazívabb és minden szempontból költségesebb kezelési eljárások indikációjáról. Ezen két fogászati jelenség perspektívájából is célszerű inkább a prevencióra fektetni a hangsúlyt, mely főként a helyes fogmosási technikák és bizonyos profilaktikus, fogvédő vagy fogerősítő eljárások alkalmazását, valamint a savas és foganyagot károsító ételek, italok kerülését foglalja magába. Mindezeket már kora gyermekkorban meg kell kezdeni a siker érdekében, melyben nagy szerepe lehet a digitális technológiának is.

Divat vagy valódi szükséglet? A fogfehérítés fajtái, teendők

Anikó Dr. Németh — 2026-05-04

Manapság a fogfehérítés nagy divatját éli, különösen a fiatalok körében. A professzionális és az otthon alkalmazható technikákra egyaránt elmondható, hogy a hidrogén peroxid oxidáló hatásán alapulnak, és többségük a fogzománcban lévő pigmentsejteket kisebb molekulákra bontják, így érik el fehérítő hatásukat. A helytelenül alkalmazott, vagy nem ellenőrzött forrásból származó fogfehérítő szereknek azonban lehetnek mellékhatásaik is, ilyen a fogzománc károsodása, íny sérülése vagy visszahúzódása, fogérzékenység. Ezek elkerülésére fontos ezen eljárások szakszerű alkalmazása, ellenőrzött termékek használata, így nem csak a fogak lesznek szebbek, hanem a mosoly is vonzóbbá válik, és nem utolsó sorban az önbizalom is nő.

Az orális és általános egészség összefüggései az életkor előrehaladtával

Fanni Kollár — 2026-05-04

Az orális egészség az életünk számos területére hatást gyakorol. A kor előrehaladtával összefüggő élettani változások, a krónikus betegségek gyakoribbá válása, valamint a fizikai és kognitív funkciók csökkenése fokozzák a szájüregi elváltozások kialakulásának kockázatát. A szakirodalmi adatok alapján a fogágybetegség és más krónikus szájüregi gyulladások összefüggésbe hozhatók számos betegséggel. A krónikus gyulladásos folyamatok a szervezet egészére kiterjedő hatásokat idézhetnek elő, amelyek hozzájárulhatnak további társbetegségek kialakulásához. Az orális egészség megőrzése ezért összetett megközelítést igényel. A prevenció, a rendszeres fogászati ellenőrzés, a korai diagnózis és a megfelelő ellátás kulcsszerepet játszik az időskori életminőség fenntartásában és a krónikus betegségek kedvezőtlen kimenetelének mérséklésében. A tanulmány célja annak bemutatása, hogy az orális egészség milyen módon kapcsolódik számos, gyakran előforduló betegséghez.

Bevezető gondolatok a klinikai szociális munkáról

Edina Berta Héderné — 2026-05-04

A klinikai szociális munka a szakma egyik elismert specializációja, mesterképzés útján elsajátítható tudások és készségek társulnak hozzá. Hazánkban egyedüli intézményként a Szegedi Tudományegyetem Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar nyújtja ezt a mesterképzést, immár 6. éve. A 2020 – ban induló, 4 féléves képzésre azóta számos szociális munkás, szociálpedagógus jelentkezett, azzal a szándékkal, hogy eredménnyel bővítse már meglévő tudását a professzionális segítség nyújtás területéről. Jelen tanulmány a specializáció szakmai fejlődésének rövid bemutatása mellett arra vállalkozik, hogy feltárja ezen képzettség által igényelt széles ismereti bázist, bizonyítva a szociális munka nemzetközileg elfogadott és elismert tudományos megalapozottságát.