Acta Sana

A szülés helyszínének megítélése a 21. században

Rebeka Veliczky — 2025-12-17

A szülés folyamata, és helyszíne mindig is foglalkoztatta a családokat, hiszen a szülés helyszínének megválasztása komplex döntési folyamat, amelyet nemcsak objektív, hanem erősen szubjektív tényezők, akár az egyéni értékrendszer vagy felelősségérzet, is formálnak. Az intézményi szülés csak a 20. században vált általánossá, korábban kizárólag a tehetősebbek engedhették meg maguknak orvos jelenlétét a folyamat során. A szüléseket többnyire bábák kísérték, akik szükség esetén hívtak segítséget. 1847-ben a higiéniai szabályok bevezetése – például Semmelweis Ignác munkássága nyomán – jelentősen csökkentette a gyermekágyi láz miatti halálozásokat, így biztonságosabbá vált a szülés mind otthon, mind a kórházakban. Magyarországon csak 2011-ben született hivatalos szabályozás az intézményen kívüli szülésről, amely pontosan meghatározza, kik, és milyen feltételek mellett választhatják ezt a lehetőséget. A védőnői, szülésznői munka során kihívást jelent az intézményen kívüli szüléssel kapcsolatos kérdések megválaszolása, hiszen a témában tájékozott családok gyakran határozott értékpreferenciák mentén hozzák meg döntéseiket. A vizsgálat célja volt, hogy felmérjük az intézményen kívüli szülést választók motivációját, kérdéseiket. Emellett megvizsgáltuk a magyar, és egyes európai országok szabályozását, továbbá a védőnők és az otthonszülésben jártas szakemberek ismereteit és információforrásait.

Az őssejtlevétellel kapcsolatos tudás, attitűdök és döntéshozatal a családalapítás előtt álló párok körében

Beatrix Szecsődi — 2025-12-17

Bevezetés: A családalapítás előtt álló párok számára az őssejtlevétel lehetősége nemcsak a jövőbeli egészségi állapot biztosításának, hanem egy életmentő beavatkozásnak is tűnik (Joó, 2011; Kurtzberg, 2017; Freyer, Horváth & Nagy, 2019).

Kutatás célja és módszer: A kutatás célja, hogy megvizsgálja az őssejtlevétel szerepét a családalapítás előtt álló párok döntéshozatalában, különös figyelmet fordítva a védőnők szerepére az információátadás és a döntéshozatali folyamatban. A vizsgálat során kérdőíves adatgyűjtésre került sor, amelyben a válaszadók őssejtekkel kapcsolatos ismereteit, valamint az őssejtlevétel iránti hajlandóságukat mértük fel.

Eredmények: Az eredmények azt mutatják, hogy az egészségtudatosság mértéke jelentős hatással van a döntésekre: az egészségtudatos egyének nagyobb valószínűséggel választják az őssejtlevételt. A kutatás arra is rámutatott, hogy az online források, különösen a tudományosan nem alátámasztott információk negatívan befolyásolják a döntéshozatalt, így a hiteles információk elérhetősége kulcsfontosságú.

Következtetés: A védőnők szerepe kiemelt, mivel a családok számára ők az elsődleges információforrást jelenthetik, és a megfelelő szakmai irányelvek segíthetnek őket abban, hogy a családok megalapozott döntéseket hozhassanak az őssejtlevétellel kapcsolatban.

Pályakezdés és a munkahelyi támogatás jelentősége az ápolók pályafutása során

Anikó Dr. Németh — 2025-12-17

Napjainkban az ápolás egyre nagyobb hiányszakmának számít. Annak ellenére, hogy jelentős bérrendezés történt az egészségügyben, mégis évről-évre csak nagyon kevés fiatal választja hivatásul, és számottevő azoknak a száma, akik pályájuk kezdetén elhagyják az egészségügyet. Ennek okai főként a leterheltségben, nem megfelelő munkakörülményekben, és a kedvezőtlen munkahelyi környezetben keresendők. A pályakezdő ápolóknak meg kell birkózniuk a szakma, a betegek és a kollégák által támasztott kihívásoknak, be kell illeszkedniük egy évek óta együtt dolgozó team-be, mely sokszor nem megy zökkenőmentesen. Annak érdekében, hogy a régebb óta dolgozó ápolók megfelelően tudják segíteni az új kollégáikat, fontos megérteni, hogy milyen folyamatokon megy keresztül egy pályakezdő ápoló mire betanul, és szakmáját maradéktalanul művelni tudó szakember válik belőle. Csak ezen tudás birtokában várható el a tapasztalt ápolóktól, hogy megfelelően, nagy empátiával és szakmai odaadással tudjanak segíteni a frissen végzett ápolóknak a pályakezdésben, az adott munkaközösségbe való beilleszkedésben, ezzel is nagyobb esélyt adva számukra, hogy a pályán maradjanak.

Tudományosak legyünk vagy etikusak?

Gergely Tari — 2025-12-17

Bár a felsőoktatás célját javarészt a szakmailag kifogástalan tudás és készségkészlet átadásával azonosítják, meggyőződésünk, hogy az universitas szellemiségét talán semmi nem tükrözi jobban, mint a tudásteremtés. Ez a folyamat mára elképzelhetetlen a hallgatók és mentoraik partneri együttműködése nélkül, amelyre egyre növekvő igény mutatkozik az egyetemi polgárok és tanáraik részéről is. Oktatóként kevés inspirálóbb van annál, ha megtapasztalhatjuk a szakmai elégedettség és büszkeség érzését, mikor lehetőségünk nyílik az ősz folyamán hallgatóink Tudományos Diákköri (TDK) előadásait meghallgatni, vagy ha a konzulensi folyamat végén egy alaposan kidolgozott szakdolgozat kerül az asztalunkra. A „pro scientia” jól olajozott gépezetét azonban meglehetősen sok, a szemnek gyakorta láthatatlan fogaskerék működteti. Egyes vizsgálati módszerek meglehetősen erőforrásigényesek, a tudományos mentorálás a növekvő oktatói terhelés miatt gyakorta a munkaidőn kívülre esik, és a kutatás előkészítésének etikai, bürokratikus dimenziói sem könnyen átláthatók.

A szociális munka aktuális nemzetközi kérdései

Sándor Meleg — 2025-12-17

A cikk a szociális munka aktuális nemzetközi kihívásait mutatja be két 2025-ös szakmai konferencia tapasztalatai alapján. Kiemeli a globális krízisek – klímaválság, háborúk, gazdasági bizonytalanság – szociális következményeit, az antidemokratikus tendenciák erősödését, valamint a szakma társadalmi megbecsültségének csökkenését. Rávilágít a dekolonizáció szerepére és a szakember-utánpótlás válságára is.