A bölcsesség és az éj madara

Main Article Content

Absztrakt

A tanulmány témája a bölcsesség legfőbb állatszimbóluma, a bagoly. Ehhez a madárhoz, az európai kultúrában, az ókor óta hagyományozódó jelentések kötődnek, amelyeket az Állatszimbólumtár Bagoly/kuvik szócikkében fejtettünk ki. Az európai tradicionális jelképek alapvető jellemzője, hogy az antik és a zsidó-keresztény kultúrák szövegeiben, képeiben rögzülő jelentéseket variálják tovább, újabb és újabb megfogalmazással színesítik. Ahogy a szócikk is bemutatja, az éjszakai életmódot folytató, ragadozó bagolyfajták szerepelhetnek pozitív és negatív értelemben is. Lehet Pallasz Athéné/Minerva attribútuma, a bölcsesség, a tudomány állatszimbóluma, másfelől az éj, a sötétség vészhozó, félelmetes jelképeként is ismert. Mindezt irodalmi alkotások, emblémáskönyvek, traktátusok, miniatúrák, grafikák, festmények sorával támasztjuk alá, illusztráljuk. Tanulmányomban, mintegy továbbgondolásként, az Állatszimbólumtárban bemutatott tradicionális jelentéseket illusztrálom újabb példákkal, majd pedig a 20. századi magyar költészetből emelek ki néhány alkotást, arra keresve a választ, hogy vajon a bagoly hagyományos jelentésein túl megjelennek-e új tartalmi elemek ezekben a művekben?

Article Details

Hogyan kell idézni
Újvári, E. (2024). A bölcsesség és az éj madara. Antikvitás & Reneszánsz, 7(13), 129–142. https://doi.org/10.14232/antikren.2024.13.129-142
Rovat
Tanulmányok
Információk a szerzőről

Újvári Edit

PhD az SZTE JGYPK Művelődéstudományi Tanszékének habilitált docense. Fő kutatási területe a vizuális szemiotika, szimbolika, ikonográfia. A szemiotikai konferenciák rendszeres előadója, az MTA Szemiotikai Munkabizottságának elnöke, az SZTE BTK Animalia Kutatóközpont titkára.