Egy antik motívum továbbélése a 18. századi francia művészetkritikában Timanthész fátyla

Absztrakt

A tanulmány egy antik motívum: Iphigeneia feláldozása Timanthész által megfestett, valamint a 18. századi francia művész, Carle Vanloo által ábrázolt változatának kri-tikai fogadtatását vizsgálja. A retorikai és művészetelméleti előzmények áttekintését követően abból a szempontból elemzi a felvilágosodás kori francia nyelvű művésze-kritikai írásokat, hogy szerzőik egyetértenek-e Timanthész fortélyával (aki fátyol mögé rejtette Iphigeneia apja, Agamemnón arcát), vagy inkább Vanloo megoldását részesítik előnyben, aki képén felfedte a görög király mélységes bánatát. Az a kérdés, hogy mit mutathat meg a festő és a drámaköltő, illetve mit kell elrejteniük, az irodalmi és képzőművészeti ábrázolás lehetőségeivel kapcsolatos problémákat is felvet.