Antikvitás & Reneszánsz

Az öngyilkosság reprezentációi a latin sírfeliratokon és epigrammákban

M. István Ledán — 2024-12-01

A latin sírszövegekben gyakran megjelenik a taedium vitae-motívum. Vajon ez azt jelezné, hogy a latin szepulkrális irodalomban több öngyilkossági esettel találkozunk, mint amennyivel a görög sírfeliratok esetében? A taedium vitae gyakoriságának ismeretében meglepő lehet, hogy valamivel kevesebb „öngyilkos” latin sírfelirat áll rendelkezésünkre, mint görög. Tény viszont, hogy ezek csaknem mindegyikében az öngyilkosság esete forog fenn, míg a görög sírszövegek esetében többször csupán csak gyanakodhatunk az öngyilkosságra. Az viszont már kevésbé meglepő, hogy a latin irodalomban – szemben a görög epigramma-anyaggal – kevés olyan epigrammát találunk, amelynek az öngyilkosság a témája. Ez azzal magyarázható, hogy a latin epigrammairodalom messze nem olyan gazdag, mint a görög. Kevés latin irodalmi sírfelirat van, és még kevesebb olyan, amelynek az öngyilkosság a témája. Tanulmányunkban előbb a „valódi” sírfeliratokat elemezzük, majd megvizsgáljuk, hogy az a néhány rendelkezésünkre álló irodalmi epigramma miként reprezentálja az öngyilkosságot.

Idegenek a görög Rómában – Xenofóbia Iuvenalis szatíráiban

Gergő Gellérfi — 2024-12-01

Iuvenalis költészetével kapcsolatban igen gyakran találkozunk a szakirodalomban a xenofóbia kifejezésével – a versek tartalmát és narrátorát illetően éppúgy, mint magára a költőre vonatkoztatva. Bár a fogalom használata anakronisztikusnak tűnhet ókori kontextusban, a kérdés vizsgálatát a nagyszámú szakirodalmi előfordulás mellett az is indokolja, hogy az életműben valóban szerepel egy, a xenofóbia fő vonásait magán viselő figura – csakhogy ez nem a szatírák narrátora, hanem a 3. szatíra központi alakja, az Umbriciusnak nevezett interlocutor, azaz fiktív beszélgetőpartner. Tanulmányomban azokat az érveket mutatom be, amelyek azt sugallják, hogy a narrátorral (és természetesen a költővel) ellentétben Umbricius az, akire Iuvenalis költeményeit illetően joggal használhatjuk a xenofób jelzőt.

Ficino újplatonikus-theurgikus magyarázatai a talizmánok működéséről a De vita coelitus comparandában

Monika Frazer-Imregh — 2024-12-01

Marsilio Ficino Az életről harmadik könyvében asztrológiai és természetmágiai szempontokat is bevet, hogy az ember életerejét az ég áldásaival is megtámogassa. Az intelligibilis valóságok és a világ mint élőlény tanain keresztül az újplatonikus filozófia a vertikális összefüggések meghatározott rendszerét dolgozta ki. Ezen kötelékek révén az égi szférából bizonyos erőket a talizmánok testébe lehet belefoglalni, amelyek a kellő időpontban, a kellő anyagokból és formában elkészítve azt az erőt sugárzó objektummá válnak. Ficino a De vita coelitus comparandában, amely Plótinos Enneades 4, 3 kommentárjaként készült, a talizmánok működéséről szóló magyarázataiba az újplatonikusok közül Iamblichos, Proklos, Psellos és Synesios műveiből készített fordításainak tanulságait is beledolgozta.

Szövegkritikai kérdések Mátyás király külügyi leveleinek textusa kapcsán

Mátyás Darvas — 2024-12-01

A tanulmány azokról a szövegkritikai dilemmákról számol be, amelyekkel szerzője a 2023-ban megjelent, Mátyás király külügyi levelei 1458–1479 című kötet latin nyelvű tételeinek fordítása és szöveggondozása, illetve kéziratokkal való kollacionálása közben találkozott. Számos, szövegkritikai szempontok szerint típusokba sorolt, konkrét példa ismertetése után eljárását szembesíti a klasszikus és újkori filológia szövegkiadási elveivel és gyakorlatával.

Coluccio Salutati De tyranno című művének magyar kiadásához. Dante Coluccio Salutati scriptoriumában.

Armando Nuzzo — 2024-12-01

Coluccio Salutati De tyranno című művét szinte mindig politikai műként, eszmetörténeti kontextusban olvasták, amely így tartalma miatt a firenzei kancellár politikai és jogi eszméinek koherenciájával kapcsolatos vitákat váltott ki. A mű megírásának célja azonban az volt, hogy igazolja és magyarázza Dante Poklának egy passzusát, ezért manapság is helyesebbnek tűnik irodalmi, erkölcsi és teológiai szinten értelmezni. Ám talán még érdekesebb rámutatni arra a tényre, hogy a De tyranno Leonardo Bruni Dialogi ad Petrum Histrum művével együtt milyen ékes példája a 15. század eleji firenzei kultúrának. A munka kiválóan szemlélteti a Salutati körül létrejött műhely működését, amelyben a latin nyelvet ápoló és művelő humanisták nagyra becsülték a firenzei népnyelvi költészetet, különös tekintettel Dante műveire és gondolatvilágára.

16. századi magyar politikai viszonyok egy ferrarai humanista szemével

Annamária Molnár — 2024-12-01

Celio Calcagnini ferrarai humanista Ippolito d’Este egri püspök kíséretének tagjaként 1517-ben érkezett a Magyar Királyságba és másfél évet töltött az országban. Ez idő alatt (és távozása után is) számos magyar humanistával levelezett, illetve a kopernikuszi világképet megelőlegező csillagászati műve, a Quod coelum stet, terra autem moveatur is az országban született. Műfajilag és tematikailag egyaránt sokszínű életművének egyik figyelemreméltó darabja a Szatmári Györgynek ajánlott De concordia, amely reflektál a korabeli magyar politikai viszonyokra és azzal kapcsolatos aggályait fejezi ki. Calcagnini számos antik irodalmi példával igyekszik meggyőzni a magyarokat a török elleni összefogás szükségességéről, ugyanakkor arra is figyelmeztet, annak hiánya esetén milyen sors vár az országra. Tanulmányommal egyfelől célom visszahozni Calcagnini alakját a magyarországi kutatások látóterébe, másfelől bemutatni a De concordia toposzait, forrásait és egyedi vonásait.

Egy magyar jezsuita javaslatai az „eretnekségek kiiktatásáról” a 16–17. század fordulóján

István Dávid Lázár — 2024-12-01

Szántó (Arator) István, a jezsuiták első nemzedékének jelentős magyar képviselője szinte egész élete során folyamatosan és elszántan küzdött a reformáció ellen a katolikus hit helyreállítása érdekében. Bárhol is szolgált, minden tevékenységének végső célja ez volt. Műveinek nagy része azonban sajnálatos módon elveszett, ám nagyszámú és gyakran terjedelmes leveleinek jó része fennmaradt. Az 1600-as évből fennmaradt levelei és egy rövid, összefoglaló írása (Brevis et succincta descriptio, quo tempore et qua occasione haereses in Ungariam et Transylvaniam fuerint invectae, quem progressum habuerint, et quis modus sit eas exstirpandi) megmutatja, hogy az idősödő Szántó – hosszú évek tapasztalatai alapján – hogyan látja a katolicizmus helyzetét kora Magyarországán, milyen módszerekkel és intézkedésekkel véli visszaszoríthatónak a protestáns felekezetek térnyerését.

Héraklés a képregényekben:

Mercédesz Stocker — 2024-12-01

A mítoszteremtés nem kizárólag a régmúlt sajátja: erkölcsi és társadalmi kérdésekre reflektáló új történetek, új hősök napjainkban is feltűnnek egy új, modern mítoszteremtés keretében, olykor ókori mitológiai történetek adaptálásával, s e történetek hőseinek modern köntösbe öltöztetésével, újraértelmezésével. Tanulmányomban a Héraklés-mítoszok képregényes adaptációit vizsgálom, amelyek közül kiemelendő a The Incredible Hercules c. Marvel-sorozat, ahol a görög hős a modern értelemben vett szuperhősként tűnik fel.

Marcus Annaeus Lucanus: A polgárháború 2. könyvének fordítása

Máté Majoros — 2024-12-01

Az alábbiakban Marcus Annaeus Lucanus Bellum Civile (Pharsalia) c. epikus költeménye második könyvének jegyzetekkel ellátott verses fordítása olvasható.

Peres Imre – Ledán M. István, Ókori görög sírfeliratok, A Debreceni Református Hittudományi Egyetem Újszövetségi Tanszékének kiadványai 2., Debrecen, 2023, 504 pp.

Imre Áron Illés — 2024-12-01

Peres Imre – Ledán M. István, Ókori görög sírfeliratok, A Debreceni Református Hittudományi Egyetem Újszövetségi Tanszékének kiadványai 2., Debrecen, 2023, 504 pp.