Aspects of the Identity of Hungarians in Vojvodina Past and Present
Main Article Content
Abstract
The Hungarian identity in Vojvodina is shaped by a complex interplay of historical, social, political, and geographical factors. Originating in the late 19th century, it was strongly connected to Hungarian nationalism and culture, supported by social organizations rooted in the Enlightenment ideals. The Treaty of Trianon disrupted this, causing loss of Hungarian citizenship and forcing a shift toward a regional identity rooted in Vojvodina while retaining Hungarian cultural elements. During Yugoslav rule, political pressures and assimilation weakened Hungarian cultural identity, although regional identity among Hungarians strengthened. Post-1990s regime changes and the breakup of Yugoslavia saw the Hungarian minority regain cultural autonomy, reinforced by religious revival, support from Hungary, and policies favoring simplified naturalization. Despite ongoing challenges such as economic difficulties, population decline, and migration, Hungarian identity in Vojvodina remains dynamic, characterized by a layered sense of belonging that balances national, regional, and transnational influences amid broader European integration processes. This evolution reflects how ethnic identity adapts to shifting political landscapes and cultural contexts over time.
Downloads
Article Details
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
References
Bakos, P. (2017). Kik vogymuk? In M. Losoncz (Ed.), Ki vagy te, vajdasági magyar? (pp. 9–18). Újvidék: Forum.
Balogh, Á. (1943). A délvidéki szellem kialakulásának tényezői. Délvidéki Szemle, (1), 356–370.
Bárdi, N. (2012). Sajtóterjesztés és társadalomszervezés: Kende Ferenc a vajdasági magyar közművelődés szervezésében (1935–1940). In N. Bárdi & Á. Tóth (Eds.), Egyén és Közösség (pp. 195–252). Zenta: Vajdasági Magyar Művelődési Intézet.
Based on the information from relevant sources, here is a full APA style reference for Fedinec 2005:
Bethke, C. (2009). Deutsche und ungarische Minderheiten und Kroatien und der Vojvodina 1918–1941. Identitätswürfe und ethnopolitische Mobilisierung. Wiesbaden: Harrassowitz Verlag.
Bjelica, S. (2020). Disputes over the autonomy of Vojvodina from the creation to the breakup of Yugoslavia. Istorija 20. veka, 38(1), 147–162. https://doi.org/10.29362/ist20veka.2020.1.bje.147-162
Bori, I. (1999). A jugoszláviai magyar irodalom története. Újvidék: Forum Könyvkiadó.
Bottoni, S., & Novák, Z. (2011). The models for communist minority policy. In N. Bárdi, Cs. Fedinec, & L. Szarka (Eds.), Minority Hungarian communities in the twentieth century (pp. 323–339). Highland Lakes, NJ: Atlantic Research and Publications Inc.
Census of Population, Households and Dwellings 2022. Ethnicity Data by Municipalities and Cities. (2023). Beograd: Republički zavod za statistiku. https://publikacije.stat.gov.rs/G2023/Pdf/G20234001.pdf
Csőke, M. (2025). Deák Imre, egy elfelejtett kultúrszervező. Híd, (7–8), 117–130.
Čudić, M. (2017). Néhány széljegyzet a vajdasági magyar identitás kategóriáihoz. In M. Losoncz (Ed.), Ki vagy te, vajdasági magyar? (pp. 27–40). Újvidék: Forum.
Fedinec, Cs. (2005). Hungarian as a minority language: Sociolinguistic and educational perspectives. In A. Fenyvesi (Ed.), Hungarian language contact outside Hungary: Studies on Hungarian as a minority language (pp. 123–142). John Benjamins Publishing Company.
Fejős, S. (2015). Education and culture in Magyarkanizsa during the Dualist Era. Délvidéki Szemle, (2), 17–31.
Fejős, S. (2020). A civil szervezetek mint a társadalom alappillérei. In T. Molnár (Ed.), Mi a magyar most, Vajdaságban? (pp. 99–118). Újvidék: Magyar Szó.
Gabric-Molnar, I. (2014). The impact of emigration from Serbia to Hungary on the human resources of Vojvodina. Zbornik Matice srpske za društvene nauke, 148, 571–584.
Gabrić-Molnar, I. (2019). Support to the economic development of Vojvodina from foreign sources. Annals of the Faculty of Economics, 6(2), 50–63.
Gabrić-Molnar, I., & Kovács, T. (2020). Support to the economic development of Vojvodina from Hungary. Anali Ekonomskog Fakulteta u Subotici, 55(41), 3–15. https://anali.ef.uns.ac.rs/index.php/AnnalsEFSU/article/view/13
Glässer, N., & Zima, A. (2013). A község és polgárai. In G. Barna et al. (Eds.), Óbecse a polgárosodás útján (pp. 249–292). Óbecse: Óbecse Község.
Göncz, L. (2000). A vajdasági magyarság területi és nemzeti kötődése [The attachment of Vojvodina Hungarians to their region and nation]. In A. Borbély (Ed.), Nyelvek és kultúrák érintkezése a Kárpát-medencében [Language and culture contact in the Carpathian Basin] (pp. 79–87). Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézete.
Göncz, L., & Vörös, O. (2005). Hungarian in the former Yugoslavia (Vojvodina and Prekmurje). In A. Fenyvesi (Ed.), Hungarian language contact outside Hungary (pp. 193–214). Routledge.
Gyurkovics, V. (2025). Emigration vs Dual Citizenship. Átlátszó. https://atlatszo.rs/en/2025/03/12/emigration-vs-dual-citizenship/
Hagan, M. D. (2009). The transnational ethnic activism of Vojvodina Hungarians. Nationalities Papers, 37(5), 613–640.
Herceg, J. (1979). Visszanéző. Újvidék: Forum Könyvkiadó Intézet.
Hornyák, Á. (2011). Case Studies: Yugoslavia. In N. Bárdi, Cs. Fedinec & L. Szarka (Eds.), Minority Hungarian Communities in the Twntieth Century (pp. 408-413). Highland Lakes, NJ: Atlantic Research and Publication.
Ilić, A. V. (2010). Navigating two worlds: The role of religious communities in preserving the identity of Hungarians in Vojvodina (Serbia). Politics and Religion, 3(2), 303–326. https://doi.org/10.1017/S1755048310000039
Janjetović, Z. (2005). Deca careva, pastorčad kraljeva – Nacionalne manjine u Jugoslaviji 1918–1941. Beograd: INIS.
Kende, F. (1940). Magyarokról magyaroknak. Újvidék: Farkas és Dürbeck Nyomda.
Korhecz, T. (1998). The rights of national minorities in Vojvodina: Legal norms and practice (pp. 1–23) [Unpublished work].
Kovacs Rac, E., & Halupka-Rešetar, S. (2018). Sense of local identity, attitudes toward dialects and language teaching: The Hungarian minority in Serbia. Poznan Studies in Contemporary Linguistics, 54(1), 115–146. https://doi.org/10.1515/psicl-2018-0004
Krámer, Gy. (1941). A délvidéki magyar közművelődési szövetség feladatai és munkája. In Z. Csuka (Ed.), A visszatért Délvidék (pp. 43–55). Budapest: Halász Irodalmi és Könyvkiadóvállalat.
Kukić, L. (2023). The last Yugoslavs: Ethnic diversity and national identity. Explorations in Economic History, 88, 101504. https://doi.org/10.1016/j.eeh.2022.101504
Lendák-Kabók, K. (2024). The Yugoslav War that was not theirs: The case of national minority millennials. Nations and Nationalism. https://doi.org/10.1111/nana.13003
Mák, F. (2020). Cicelle virágoskertjének díszei – Irodalom és nemzeti újjászületés a Délvidéken 1867–1920. Újvidék: Forum.
Margittai, L. (2023). „Zsidókérdés” a Délvidéken. Pécs: Kronosz Kiadó.
Máté-Tóth, A., Lencsés, Gy., & Paizs, M. A. (2020). Ethnicity, religiosity and memory: A case study in Vojvodina, Serbia. Religious Dialogue and Cooperation, 1(1), 121–133.
Meier, V. (1995). Yugoslavia: A history of its demise (S. Ramet, Trans.; 1st ed.). Routledge. https://doi.org/10.4324/9780203981863
Moró, D., & Reményi, P. (2024). Ethnic diversity changes of Vojvodina between 1990 and 2020. Deturope, 16(3), 57–81.
Munta, M., Đurašković, S., & Kovačević, M. (2022). The youth shall inherit the earth? Supranational identity-building in socialist Yugoslavia and the EU compared. Politička misao, 59(2), 13–40. https://doi.org/10.20901/pm.59.2.01
Német, F., & Várady, T. (2022). Országok változnak, kultúrák maradnak. Újvidék: Forum Könyvkiadó.
Nikolić, K. (2020). The ideocratic state and national identity: The Serbian experience in the 20th century. Istorija 20. veka, 38(1), 9–34. https://doi.org/10.29362/ist20veka.2020.1.nik.9-34
Ózer, Á. (2008). A vajdasági magyarság szellemi örökségének szerepéről. In R. Papp & L. Szarka (Eds.), Bennünk élő múltjaink. Történelmi tudat – kulturális emlékezet (pp. 587–595). Zenta: Vajdasági Magyar Művelődési Intézet.
Palusek, E. (2024). Demographic changes among Hungarians in Vojvodina: Insights from Serbia’s 2022 census. Hungarian Journal of Minority Studies, VII, 91–120. https://doi.org/10.62152/hjms.2024.pe
Pastyik, L. (2012). Az első Szenteleky Kornél Irodalmi Társaság (1933–1934). Híd, (12), 50–60.
Pejin, A. (2000). A forradalom és a polgári átalakulás kora. In J. Szloboda (Ed.), Zenta monográfiája I. (pp. 315–370). Zenta: Dudás Gyula Múzeum- és Levéltárbarátok Köre.
Petsinis, V. (2003). Vojvodina’s national minorities: Current realities and future prospects. Spacesofidentity.Net, 3(3). https://doi.org/10.25071/1496-6778.8021
Petsinis, V. (2008). Serbs and ethnic Hungarians in Vojvodina. Sociológia, 40(3), 255–276.
Petsinis, V. (2025). The ethnic Hungarian minority in Serbia: Between ethnopolitics and European politics. Ethnopolitics, 1–21. https://doi.org/10.1080/17449057.2025.2516930
Rácz, K. (2025). Virtual aunts and uncles: Identity and community in a diasporic national minority. Nationalities Papers, 53(5), 1117–1135. https://doi.org/10.1017/nps.2024.79
Roginer, O. (2016). Identity shift in the literature of Vojvodina’s Hungarian community, 1992–2010. Hungarian Studies Review, 43(1), 155–182.
Sajti, E. (2004). Impériumváltások, revízió, kisebbség. Magyarok a délvidéken 1918–1947. Budapest: Napvilág Kiadó.
Sajti, E. (2016). Kisebbségpolitika és társadalomszervezés – Várady Imre (1867–1959) bánáti magyar politikus iratai. Újvidék: Forum Könyvkiadó.
Sajti, E. (2023). „Kisbácskából süvít a szél…” Összeomlás, hatalomátvétel, kisebbségpolitika a Délvidéken 1918–1947. Pécs: Kronosz Kiadó.
Szarka, L. (2010). Egy évszázad kisebbségben: Magyarok a 20. századi kelet-közép-európai nemzetállamokban. Korunk, (4), 59–71.
Szerbhorváth, Gy. (2021). Nem tudták, hogy tudják. Vajdasági magyar valóságirodalom (1945–1990). Budapest: Társadalomtudományi Kutatóközpont & Kalligram.
Todorović, A. (2020). The reality of Hungarian kin-state support in Vojvodina, Serbia: A minority perspective (Master’s thesis). University of Tartu.
Tolnay, J. (1943). Jelentés a Délvidéki Magyar Szövetség és Népművelési Titkárságok 1941-42 tanévben végzett népművelési munkájáról. Újvidék: Uránia.
Tolvaišis, L. (2012). Hungarian cultural autonomy in Vojvodina from the 1974 Socialist Constitution to the 2009 Statute of Autonomy: Path dependence dynamics against the reversal of minority policies. Nationalities Papers, 40(1), 63–83. https://doi.org/10.1080/00905992.2011.633074
Tóth-Bagi, I. (1994). Szervezőkre várunk! Híd, (7–8), 490–494.
Vajagić, P. (2020). Banovinas – Administrative units of King Alexander I Karađorđević and his personal regime. Istraživanja, 31, 232–253. https://doi.org/ 10.19090/i2020.31.232253.
Димић, Љ. (2020). Културна политика Краљевине Југославије 1918–1941. Београд: ИК Филип Вишњић.