Az észlelt tanári hatékonyságot befolyásoló tényezők vizsgálata a kényszerű digitális oktatás időszakában (1. rész). A Tanári Énhatékonyság Kérdőív és a Relatív Énhatékonyság Kérdőív pszichometriai vizsgálata

Article Sidebar

PDF
Megjelent: dec 1, 2020
DOI: https://doi.org/10.14232/ISKKULT.2020.10.38
Kulcsszavak:
COVID-19, koronavírus-járvány, tanári hatékonyság, digitális oktatás, tantárgyak, digitális kompetencia

Main Article Content

Kóródi Kitti
Szegedi Tudományegyetem BTK Pszichológiai Intézet; Debreceni Egyetem Humán Tudományok Doktori Iskola
Jagodics Balázs
Szegedi Tudományegyetem BTK Szociál- és Fejlődéspszichológiai Tanszék; Pécsi Tudományegyetem BTK Pszichológia Doktori Iskola Szociálpszichológia Doktori Program
https://orcid.org/0000-0003-4100-5257
Szabó Éva
Szegedi Tudományegyetem BTK Szociál- és Fejlődéspszichológiai Tanszék
https://orcid.org/0000-0001-7804-5549

Absztrakt

A COVID-19 járvány megjelenését követő intézkedések egyike volt az oktatás digitális platformra terelése, ami váratlanul, szinte egyik napról a másikra kényszerítette a tanárokat az új helyzethez való alkalmazkodásra.
Ebben a megváltozott helyzetben a pedagógusok megszokott és hatékony oktatási módszereinek jelentősen része nem volt megvalósítható, ami befolyásolhatta tanári hatékonyság-élményüket ebben a kritikus időszakban. Az országos kiterjedésű online kérdőíves vizsgálatunkban összesen 769 pedagógus (Méletkor = 46,3 év, SD = 9,39) vett részt. Egy általunk adaptált kérdőívvel vizsgáltuk az általános tanári énhatékonyságot (Skaalvik és Skaalvik, 2007), valamint kidolgoztunk egy kérdőívet a relatív énhatékonyság feltárására is. Utóbbi esetben a valós oktatási helyzethez kellett viszonyítani a pedagógusoknak a jelen szituációban megtapasztalt élményeiket.
Az eredmények szerint mindkét kérdőív statisztikailag megbízhatónak bizonyult, és alkalmasnak látszik a jelenség vizsgálatára. A pedagógusok többsége a Relatív Énhatékonyság Kérdőív eredményei szerint leterheltebbnek és kevésbé hatékonynak érezte magát, mint a normál oktatási helyzetben. A tanári énhatékonyság alskálái közül a konfliktuskezelés és a megküzdés terén éltek meg legnagyobb hatékonyságot, és a motiválás alskála mutatta a legalacsonyabb értékeket. A relatív énhatékonyság kompetencia-érzet alskálája egyértelmű pozitív kapcsolatban állt a tanári hatékonyság minden alskálájával.


A leterheltség azonban negatív szignifikáns együttjárást mutatott az oktatásszervezési hatékonyság alskálával. Kutatásunk rámutatott, hogy a tanári énhatékonyság relatíve csökkent ebben az időszakban, míg a leterheltség nőtt, ugyanakkor a nagyobb befektetett munka nem járt együtt minden szempontból a hatékonyság növekedésével. Jelen tanulmányban megvitatjuk a mérés általános eredményeit az eredményesség és a tanári motiváció kontextusában.

Letöltések

Letölthető adat még nem áll rendelkezésre.

Article Details

Hogyan kell idézni
Kóródi, K., Jagodics, B., & Szabó, Éva. (2020). Az észlelt tanári hatékonyságot befolyásoló tényezők vizsgálata a kényszerű digitális oktatás időszakában (1. rész). : A Tanári Énhatékonyság Kérdőív és a Relatív Énhatékonyság Kérdőív pszichometriai vizsgálata. Iskolakultúra, 30(10), 38–52. https://doi.org/10.14232/ISKKULT.2020.10.38
Folyóirat szám
Évf. 30 szám 10 (2020)
Rovat
Tanulmány

Hivatkozások

Bandura, A. (1982). Self-Efficacy Mechanism in Human Agency. American Psychologist, 37(3), 122–147.
Bandura, A. (1986). Social foundations of thought and action: A social cognitive theory. Prentice-Hall, Inc.
Bandura, A. (1997). Self-efficacy: The exercise of control. W.H. Freeman.
Bawane, J., & Spector, J. M. (2009). Prioritization of online instructor roles: Implications for competency‐based teacher education programs. Distance Education, 30(3), 383–397. https://doi.org/10.1080/01587910903236536
Besser, A., Lotem, S., & Zeigler-Hill, V. (2020). Psychological Stress and Vocal Symptoms Among University Professors in Israel: Implications of the Shift to Online Synchronous Teaching During the COVID-19 Pandemic. Journal of Voice, S0892199720301909. https://doi.org/10.1016/j.jvoice.2020.05.028
Canrinus, E. T., Helms-Lorenz, M., Beijaard, D., Buitink, J., & Hofman, A. (2012). Self-efficacy, job satisfaction, motivation and commitment: Exploring the relationships between indicators of teachers’ professional identity. European Journal of Psychology of Education, 27(1), 115–132. https://doi.org/10.1007/s10212-011-0069-2
Hattangdi, A., Shishir, J., & Atanu, G. (2010). A Literature Review of the Perceptions of Faculty about Technology Enabled Distance Education. International Journal of Arts and Sciences, 3(18), 379–390.
Horvitz, B. S., Beach, A. L., Anderson, M. L., & Xia, J. (2015). Examination of Faculty Self-efficacy Related to Online Teaching. Innovative Higher Education, 40(4), 305–316. https://doi.org/10.1007/s10755-014-9316-1
Hoy, A. W., & Spero, R. B. (2005). Changes in teacher efficacy during the early years of teaching: A comparison of four measures. Teaching and Teacher Education, 21(4), 343–356. https://doi.org/10.1016/j.tate.2005.01.007
Hunt, D. H., Davies, K., Richardson, D., Hammock, G., Atkins, M., & Russ, L. (2014). It is (more) about the students: Faculty motivations and concerns regarding teaching online. Online Journal of Distance Learning Administration, 17(3). . http://www.westga.edu/*distance/ojdla/summer172/ Hunt_Davies_Richardson_Hammock_Akins_Russ172.html
Joseph, R. P., Royse, K. E., Benitez, T. J., & Pekmezi, D. W. (2014). Physical activity and quality of life among university students: Exploring self-efficacy, self-esteem, and affect as potential mediators. Quality of Life Research, 23(2), 659–667. https://doi.org/10.1007/s11136-013-0492-8
Lehman, R. M., & Conceição, S. C. O. (2010). Creating a sense of presence in online teaching: How to „be there” for distance learners (1st ed). Jossey-Bass.
McGee, P., Windes, D., & Torres, M. (2017). Experienced online instructors: Beliefs and preferred supports regarding online teaching. Journal of Computing in Higher Education, 29(2), 331–352. https://doi.org/10.1007/s12528-017-9140-6
Rahida Aini, M. I., Rozita, A., & Zakaria, A. (2018). Can Teachers’ Age and Experience influence Teacher Effectiveness in HOTS? International Journal of Advanced Studies in Social Science & Innovation, 2(1), 144–158. https://doi.org/10.30690/ijassi.21.11
Rosenthal, D., Moore, S., & Flynn, I. (1991). Adolescent self-efficacy, self-esteem and sexual risk-taking. Journal of Community & Applied Social Psychology, 1(2), 77–88. https://doi.org/10.1002/casp.2450010203
Ross, J. A., McKeiver, S., & Hogaboam-Gray, A. (1997). Fluctuations in Teacher Efficacy during Implementation of Destreaming. Canadian Journal of Education / Revue canadienne de l’éducation, 22(3), 283. https://doi.org/10.2307/1585831
Shea, P. (2007). Bridges and barriers to teaching online college courses: A study of experienced online faculty in thirty-six colleges. Online Learning, 11(2). https://doi.org/10.24059/olj.v11i2.1728
Skaalvik, E. M., & Skaalvik, S. (2007). Dimensions of teacher self-efficacy and relations with strain factors, perceived collective teacher efficacy, and teacher burnout. Journal of Educational Psychology, 99(3), 611–625. https://doi.org/10.1037/0022-0663.99.3.611
Turner, E. A., Chandler, M., & Heffer, R. W. (2009). The Influence of Parenting Styles, Achievement Motivation, and Self-Efficacy on Academic Performance in College Students. Journal of College Student Development, 50(3), 337–346. https://doi.org/10.1353/csd.0.0073
Wyatt, M. (2010). An English teacher’s developing self-efficacy beliefs in using groupwork. System, 38(4), 603–613. https://doi.org/10.1016/j.system.2010.09.012
Zimmerman, B. J. (2000). Self-Efficacy: An Essential Motive to Learn. Contemporary Educational Psychology, 25(1), 82–91. https://doi.org/10.1006/ceps.1999.1016