Iskolai demokrácia és részvételiség

Absztrakt

A nemzetközi szakirodalom azt mutatja, hogy a diákok által demokratikusnak érzékelt, a diákok véleményére és részvételére építő iskolai gyakorlatok számos pozitív hatással járnak. Ilyen például a magasabb elkötelezettség, kohézió, tanulási motiváció és a javuló akadémiai teljesítmény. Azonban a gyakorlati implementációt nagyban hátráltatja, hogy az iskolai dolgozók időhiány, anyagi korlátok és általános túlterheltség miatt sok esetben eltekintenek a diákok véleményének meghallgatásától és a döntéshozatali folyamatokba beépítésétől. Jelen tanulmány a fiatalok részvételi folyamatokba bevonásának gyakorlatát és hatását vizsgálta magyar serdülők körében. Feltételeztük, hogy a részvételiséget megtapasztalók magasabb kollektív hatékonyságról, döntéshozókkal kapcsolatos bizalomról számolnak be, és körükben jellemzőbb lesz a közösségi azonosulás azokhoz a fiatalokhoz képest, akiket nem vonnak be az iskola egyéb döntési folyamataiba. Az adatok felvételére 2023-ban került sor (N = 841). A Jamovi statisztikai program 2.3.28 verziójával, Mann–Whitney U-próba segítségével vizsgáltuk a csoportok közötti különbségeket, és amellett, hogy hipotéziseink megerősítést nyertek, a leíró adatok azt mutatták, hogy a diákok közel 40-70%-a úgy tapasztalja, hogy a diákokat nem vonják be az iskolai élet olyan helyzeteibe, mint a házirend kialakítása, a diákokat érintő fegyelmi ügyek és a tanár-diák konfliktusok rendezése. A résztvevők válaszai alapján a leggyakoribb részvételi forma a diákönkormányzatok bevonása az iskolai rendezvényszervezéssel kapcsolatos döntések meghozatalába, ami összhangban van a szakirodalomban találtakkal.