Mesterséges intelligencia a felsőoktatásban – oktatói hozzáférés, attitűd és felhasználási gyakorlat

Main Article Content

T. Nagy Judit
Rajki Zoltán
Dringó-Horváth Ida

Absztrakt

A tanulmány a mesterséges intelligencia felsőoktatásba történő integrációját vizsgálja Magyarországon, az egyetemi oktatók használati szokásaira, motivációira és a sikeres alkalmazást elősegítő tényezőkre fókuszálva. A tanulmányban először áttekintjük a mesterségesintelligencia-alkalmazások felsőoktatásban betöltött funkcióit, hazai szabályozási lehetőségeit, valamint a mesterséges intelligencia felhasználása területén végzett, egyetemi oktatókat célzó empirikus kutatásokat. Saját kutatásunk arra keresett választ, hogy mely területeken segíti leginkább a mesterséges intelligencia az oktatási és kutatási folyamatokat, milyen okok ösztönzik az oktatókat a technológia használatára, és mi tehetné eredményesebbé az alkalmazását. Az átfogó, reprezentatív felmérés során 1103 magyar egyetemi oktató válaszait gyűjtöttük össze 13 különböző képzési területről, online kérdőívvel, 2024 elején. Az eredmények azt mutatják, hogy az oktatók leginkább rutinfeladatokra – például szövegfordításra, információgyűjtésre és nyelvtani ellenőrzésre – használják a mesterséges intelligenciát, míg a mélyebb pedagógiai lehetőségek, mint a személyre szabott tananyagok készítése, háttérbe szorulnak. Az időmegtakarítás, a technológiai fejlődéssel való lépéstartás és a munkaminőség javítása bizonyult a legerősebb hajtóerőnek. A hatékonyabb alkalmazást elsősorban képzésekkel, jobb eszköz-hozzáféréssel és az eligazodást segítő támogatással lehetne előmozdítani. A kutatás kiemeli a mesterségesintelligencia-műveltség fejlesztésének fontosságát, az etikai szempontok rendezésének szükségességét és az oktatók felkészítésének szerepét, ezzel gazdagítva a hazai és nemzetközi párbeszédet a mesterséges intelligencia oktatási jelentőségéről.

Letöltések

Letölthető adat még nem áll rendelkezésre.

Article Details

Hogyan kell idézni
T. Nagy, J., Rajki, Z., & Dringó-Horváth, I. (2025). Mesterséges intelligencia a felsőoktatásban: – oktatói hozzáférés, attitűd és felhasználási gyakorlat. Iskolakultúra, 35(7), 3–20. https://doi.org/10.14232/iskkult.2025.7.3
Folyóirat szám
Rovat
Tanulmány

Hivatkozások

Al-Abdullatif, A.M. (2024). Modeling Teachers’ Acceptance of Generative Artificial Intelligence Use in Higher Education: The Role of AI Literacy, Intelligent TPACK, and Perceived Trust. Educ. Sci. 14, 1209. https://doi.org/10.3390/ educsci14111209

Baker, T., Smith, L. & Anissa, N. (2019). Educ-AI-tion Rebooted? Exploring the future of artificial intelligence in schools and colleges. London, NESTA. https://www.nesta.org.uk/report/education-rebooted Utolsó letöltés: 2024. 04. 08.

Bognár Amália (2024). A mesterséges intelligencia jelentősége a pedagógusképzésben. Pedagógusképzés, 22(1), 115–123. https://doi.org/10.37205/TEL-hun.2024.1.09

Bekiaridis, G., & Attwell, G. (2024). Supplement to the DigCompEDU framework: Outlining the skills and competences of educators related to AI in education. University of Bremen: Institut Technik und Bildung (ITB). https://doi.org/10.26092/elib/2708

Bozkurt, A. (2023). Generative artificial intelligence (AI) powered conversational educational agents: The inevitable paradigm shift. Asian Journal of Distance Education, 18(1), 198–204.

Buda András (2024). A sokszínű mesterséges intelligencia. Educatio, 33(1), 1-12. DOI:10.1556/2063.33.2024.1.1

Buda András & Györgyi Zoltán (ed. 2024). Mesterséges intelligencia és az oktatás. Educatio, 33(1). Online ISSN: 1419-8827

Budai László, Keresztes Éva, Bánhalmi Árpád & Horváth Annamária (2024): A generatív mesterséges intelligencia alkalmazása az oktatásban. In: Géring Zsuzsanna (szerk.): Digitalizáció a felsőoktatásban. FHERC tanulmánykötetek I. Budapest, Budapesti Gazdasági Egyetem, 35-47.

Caulfield, J. (2023). Universities Policies on AI Writing Tools. Scribbr.com, https://www.scribbr.com/ ai-tools/chatgpt-university-policies/ Utolsó letöltés: 2024. 04. 08.

Szabóné Balogh, Á. (2024). The Future of Education – the Role of Artificial Intelligence. In: Juhász Kovács, Cintia; Námesztovszki, Zsolt (szerk.) 11. IKT az Oktatásban Konferencia = 11. Konferencija „IKT u obrazovanju” = 11th ICT in Education Conference Szabadka, Szerbia: Újvidéki Egyetem Magyar Tanítóképző Kara (2024) 112 p. pp. 61-69.

Celik, I., Dindar, M., Muukkonen, H., & Jarvela, S. (2022). The promises and challenges of artificial intelligence for teachers: A systematic review of research. TechTrends, 66(4), 616–630. https://doi.org/10.1007/s11528-022-00715-y

Chen, X., Xie, H., Zou, D., & Hwang, G.-J. (2020). Application and theory gaps during the rise of artificial intelligence in education. Computers and Education: Artificial Intelligence, 1, 100002. https://doi.org/10.1016/j.caeai.2020.100002

Chiu, T. K. F., Xia, Q., Zhou, X., Chai, C. S., & Cheng, M. (2023). Systematic literature review on opportunities, challenges, and future research recommendations of artificial intelligence in education. Computers and Education: Artificial Intelligence, 4, 100118. https://doi.org/10.1016/j.caeai.2022.100118

Cope, B., Kalantzis, M., & Searsmith, D. (2021). Artificial intelligence for education: Knowledge and its assessment in AI-enabled learning ecologies. Educational Philosophy and Theory, 53(12), 1229–1245. https://doi.org/10.1080/00131857.2020.1728732

Dabis Attila (2024): Generatív oktatás: Mesterségesintelligencia-eszközökkel kapcsolatos attitűdök a Budapesti Corvinus Egyetem oktatói körében. Új Pedagógiai Szemle, (5-6), 57-84. https://unipub.lib.uni-corvinus.hu/10293/1/upsz_2024_009.pdf

Fehér Péter & Aknai Dóra Orsolya (2024). Pedagógus vélekedések és attitűdök a mesterséges intelligencia kapcsán. In A. Habók & M. T. Nagy (Szerk.). XX. Pedagógiai Értékelési Konferencia: PÉK 2024: Program és összefoglalók (p. 96). Szeged, SZTE Neveléstudományi Doktori Iskola. ISBN: 978-963-306-982-0

Fekete Imre, Folmeg Márta & Kóris Rita (2024). Lehetőségek a mesterséges intelligencia autonóm tanulói használatára a felsőoktatásban In: Géring, Zsuzsanna (szerk.) Digitalizáció a felsőoktatásban: FHERC tanulmánykötet I. Budapest, Magyarország: Budapesti Gazdasági Egyetem (2024) 170 p. pp. 48-59.

Géring Zsuzsanna (szerk.) (2024): Digitalizáció a felsőoktatásban. FHERC tanulmánykötetek I. Budapest, Budapesti Gazdasági Egyetem, ISBN 978-615-6342-88-1, DOI: https://doi.org/10.29180/978-615-6342-88-1

Horváth László (2023): Feltáró szakirodalmi áttekintés a mesterséges intelligencia oktatási használatáról. Pannon Digitális Pedagógia, 3. évf. 1. szám, 5-17. DOI: https://doi.org/10.56665/PADIPE.2023.1.1

Kizilcec, R. (2023). To advance AI use in education, focus on understanding educators. International Journal of Artificial Intelligence in Education, 34(1), 12–19. https://doi.org/10.1007/s40593-023-00351-4

Long, D., & Magerko, B. (2020). What is AI literacy? Competencies and design considerations. In Proceedings of the 2020 CHI conference on human factors in computing systems (pp. 1-16).

Markauskaite, L., Marrone, R., Poquet, O., Knight, S., Martinez-Maldonado, R., Howard, S., Tondeur, J., De Laat, M., Shum, S. B., Gašević, D., & Siemens, G. (2022). Rethinking the entwinement between artificial intelligence and human learning: What capabilities do learners need for a world with AI? Computers and Education: Artificial Intelligence, 3, 100056. https://doi.org/10.1016/j.caeai.2022.100056

Marr, B. (2022) Will Artificial Intelligence Replace Teachers? https://bernardmarr.com/will-artificial-in-telligence-replace-teachers/ Utolsó letöltés: 2024. 04. 08.

Michel-Villarreal, R., Vilalta-Perdomo, E., Salinas-Navarro, D., Thierry-Aguilera, R., & Gerardou, F. (2023). Challenges and opportunities of generative AI for higher education as explained by ChatGPT. Education Sciences, 13(9), 856. https://doi.org/10.3390/educsci13090856

Mishra, P., Warr, M., & Islam, R. (2023). TPACK in the age of ChatGPT and Generative AI. Journal of Digital Learning in Teacher Education, 39(4), 235–251. https://doi.org/10.1080/21532974.2023.2247480

Møgelvang, A., Bjelland, C., Grassini, S., & Ludvigsen, K. (2024). Gender differences in the use of generative artificial intelligence chatbots in higher education: Characteristics and consequences. Education Sciences, 14(12), 1363. https://doi.org/10.3390/educsci14121363

Mujiono, M. (2023). Educational collaboration: Teachers and artificial intelligence. Jurnal Kependidikan: Jurnal Hasil Penelitian dan Kajian Kepustakaan di Bidang Pendidikan, Pengajaran dan Pembelajaran, 9(2), 618–632. https://doi.org/10.33394/jk.v9i2.7801

Ning, Y., Zhang, C., Xu, B., Zhou, Y., & Wijaya, T. T. (2024). Teachers’ AI-TPACK: Exploring the relationship between knowledge elements. Sustainability, 16(3), 978. https://doi.org/10.3390/su16030978

Ng, D. T. K., Leung, J. K. L., Chu, S. K. W., & Qiao, M. S. (2021). Conceptualizing AI literacy: An exploratory review. Computers & Education: Artificial Intelligence, 2, Article 100041. https://doi.org/10.1016/j.caeai.2021.100041

R Core Team. (2022). R: A language and environment for statistical computing. R Foundation for Statistical Computing. https://www.R-project.org/

Rajki Zoltán (2023): A mesterséges intelligencián alapuló alkalmazások a bölcsészet-, társadalomtudomány és az oktatás területén. Humán Innovációs Szemle, 14(2), 4-21. DOI: https://doi.org/10.61177/HISZ.2023.14.2.1

Rajki Zoltán, T. Nagy Judit, & Dringó-Horváth Ida (2024): A mesterséges intelligencia a felsőoktatásban – hallgatói hozzáférés, attitűd és felhasználási gyakorlat. Iskolakultúra, 34(2024/7), 3-22.

Rasul, T., Nair, S., Kalendra, D., Robin, M., de Oliveira Santini, F., Ladeira, W. J., ... & Heathcote, L. (2023). The role of ChatGPT in higher education: Benefits, challenges, and future research directions. Journal of Applied Learning and Teaching, 6(1), 41-56.

Russel Group (2023a). New principles on use of AI in education. Russel Group. https://russellgroup. ac.uk/news/new-principles-on-use-of-ai-in-education/ Utolsó letöltés: 2024. 04. 08.

Russel Group (2023b). Russell Group principles on the use of generative AI tools in education. Russel Group. https://russellgroup.ac.uk/media/6137/rg_ai_ principles-final.pdf Utolsó letöltés: 2024. 04. 08

Schiff, D. (2021). Out of the laboratory and into the classroom: The future of artificial intelligence in education. AI & Society, 36(1), 331–348. https://doi.org/10.1007/s00146-020-01033-8

T. Nagy Judit, Dringó-Horváth, Ida, Drjenovszky Zsófia, & Kovácsné Hegedűs Dóra (2024): A mesterséges intelligenciával kapcsolatos tanári attitűdök a felsőoktatásban. In: XXX. Multimédia az oktatásban konferencia, MTA HTK, Budapest, 2024. december 3. XXX. Multimédia az oktatásban konferencia: Proceedings. Budapest, NJSZT Multimédia az oktatásban Szakosztály. (ISBN 978-615-5036-28-6) DOI: 10.26801/MMO.2024.1.030

Tolner Nikoletta, Pogátsnik Monika, & Módné Takács Judit (2023). A mesterséges intelligencia szerepe az online vizsgáztatásban. Iskolakultúra, 33(10), 39-55. https://doi.org/10.14232/iskkult.2023.10.39

UNESCO AI competency framework for teachers (2024). ISBN: 978-92-3-100707-1, https://doi.org/10.54675/ZJTE2084

Venkatesh, V., Morris, M. G., Davis, G. B., & Davis, F. D. (2003). User acceptance of information technology: Toward a unified view. MIS Quarterly, 27(3), 425–478. https://doi.org/10.2307/30036540

Walter, Y. (2024). Embracing the future of artificial intelligence in the classroom: The relevance of AI literacy, prompt engineering, and critical thinking in modern education. International Journal of Educational Technology in Higher Education, 21, 15. https://doi.org/10.1186/s41239-024-00448-3

Yufeia, L., Salehb, S., Jiahuic, H. & Syed, S. M. (2020) Review of the application of artificial intelligence in education. International Journal of Innovation, Creativity and Change, 12(8), 548–562. https://doi.org/10.53333/IJICC2013/12850

Zainal, M. A., & Matore, M. E. @ E. M. (2024). Artificial Intelligence (AI) Literacy among Teachers Positive Outlook: The Huge Potential Talent has Landed. International Journal of Academic Research in Economics and Management Sciences, 13(4), 201–211 DOI:10.6007/IJAREMS/v13-i4/23210

Xu, S., Chen, P., & Zhang, G. (2024). Exploring Chinese university educators’ acceptance and intention to use AI tools: An application of the UTAUT2 model. SAGE Open, 14(4). https://doi.org/10.1177/21582440241290013

Xu, W., & Ouyang, F. (2022). A systematic review of AI role in the educational system based on a proposed conceptual framework. Education and Information Technologies, 27, 4195–4223. https://doi.org/10.1007/s10639-021-10774-y

Zawacki-Richter, O., Marín, V. I., Bond, M., & Gouverneur, F. (2019). Systematic review of research on artificial intelligence applications in higher education—where are the educators? International Journal of Educational Technology in Higher Education. https://doi.org/10.1186/s41239-019-0171-0

MI útmutatók:

BGE: Mesterséges Intelligencia az Egyetemi Oktatásban - Útmutató Oktatóknak. https://publikaciotar.uni-bge.hu/id/eprint/2316/1/MI_oktatoi_ajanlas.pdf

Corvinus: MI segédletek. https://www.uni-corvinus.hu/fooldal/kutatas/egyetemi-konyvtar/mesterseges-intelligencia/mi-segedletek/

DE BTK: Állásfoglalás - Mesterséges Intelligencia. https://btk.unideb.hu/hirek/allasfoglalas-mesterseges-intelligencia

ELTE GTK: Irányelvek a mesterséges intelligencia hallgatói használatához az ELTE Gazdaságtudományi Karon. https://gtk.elte.hu/content/iranyelvek-a-mesterseges-intelligencia-hallgatoi-hasznalatahoz-az-elte-gazdasagtudomanyi-karon.t.46001

ELTE PPK, A mesterségesintelligencia-alapú tartalomgenerálás használata a Karon.

https://www.ppk.elte.hu/media/62/5e/2bbfde5c005ecad5a0b8bc36b661ac636273f34109276f0d4c5c4a71c00e/MI%20kari%20iranymutatas%202023%20HU.pdf

KRE: Útmutató a mesterséges intelligencia alapú rendszerek használatáról. https://portal.kre.hu/images/doc/ikt/MI_utmutato_20240628.pdf