Iskolakultúra

A szakmai pedagógusok pályaelhagyásának aspektusai

Márta Cserné Pekkel — 2021-11-01

Magyarországon a közismereti és a szakmai tanárképzés történetileg egy tőről fakad, a két forma ugyanakkor jól elkülönül egymástól mind az intézményrendszerüket, mind szabályzásukat tekintve. Hazánkban a pedagóguspálya és a tanárképzés az elmúlt időszakban nagymértékben a fókuszba került. A szakma részéről azonban többnyire a közismereti tanárképzés, illetve a képzési struktúra volt a középpontban, ugyanakkor a szakmaipedagógus-képzést számos eltérő jellegzetessége és sajátossága miatt több szempontból speciálisan kell kezelni. A szakmaipedagógus-képzés aktuális nehézségeivel és kérdéseivel foglalkozó kutatások csak kevés alkalommal kerültek fókuszba. A tanulmányban bemutatott áttekintés célja e hiány pótlása. Több hazai publikáció is született a képzések történetével kapcsolatban (Ballér, 1985; Orosz, 1991; Tóth és Varga, 2002), és megjelentek a tartalmi és módszertani elemzések is, de az elmúlt egy évtizedben leginkább a képzésbe belépő hallgatókkal és az intézményekkel kapcsolatos kutatások jelentek meg (Bacsa-Bán, 2014; Tóth, 2011). A szakmai pedagógusok helyzete a pályaelhagyás tekintetében is igen speciálisnak mondható. Írásunk célja, hogy ismertessük a szakmaipedagógus-képzés történeti aspektusait, külön kiemelve a gyakorlatok fontosságát a képzésben, bemutassuk a tanártársadalom ezen speciális csoportjának helyzetét nemzetközi viszonylatban, és külön fókuszba helyezzük azon sajátosságokat, melyek a pedagógus-pályaelhagyás jelenségét új megvilágításba helyezik. Tehát szándékunk egy helyzetkép felállítása szakmai pedagógusokról a pályaelhagyás tekintetében. Eredményeink megerősítik a pályaelhagyás feltárt okait, amelyek kiegészülnek a szakmaipedagógus- képzés sajátos aspektusaival.

A pálya iránti motiváció a szakmaipedagógus-jelöltek körében

Anetta Bacsa-Bán — 2024-11-01

A szakképzés pedagógushiánya az elmúlt időszak intézkedései ellenére még mindig aggasztó, a tanárutánpótlás, a képzésbe belépők száma lehet ennek kulcsa. Érdemes ezért megvizsgálni a képzésbe lépők motívumait, hiszen a pályaszocializáció és a pályamotiváció egyértelműen fokozza a pályán maradás képességét. Tanulmányunkban azt kívántuk bemutatni, hogy hol tart a szakmaipedagógusi – szakoktatói és mérnöktanári – képzésben részt vevő hallgatók szakmai szocializációja, milyen jellemzőkkel lehet leírni azt, és hogyan segítheti elő szocializációjukat egy képző intézmény, hogy pedagógusi pályájukon sikeresek legyenek. A vizsgálat során mérnöktanár és szakoktató hallgatókat kérdeztünk meg online kérdőív segítségével pedagógus pályaválasztási szempontjaikról, pálya melletti elköteleződésükről és leendő pályájukról. A kérdőívet kitöltők adatait az IBM SPSS Statistics programmal értékeltük ki. Az elemzés során megállapítottuk, hogy a pedagógusjelöltek vonzódnak szakmájukhoz. Leggyakrabban ez a gyermekekkel végzett munka belső élvezetében mutatkozik meg, valamint a szakma iránti szenvedélyben: vonzza őket a munka érdekessége és az a meggyőződés, hogy alkalmasak a tanításra, azaz a tanítás megfelel a személyes képességeiknek. A hallgatókat jellemzően a szakma altruista természete is motiválja, ideértve azt a vágyat, hogy másokon segítsenek, és a gyerekek életére gyakorolt befolyásukon keresztül hozzájáruljanak a társadalmi hasznossághoz Az eredmények nyomán megállapíthattuk, hogy az oktatási intézményeknek is kiemelt jelentősége és szerepe van a szakmai szocializáció folyamatában.

Diplomán túl – jövőkép és pályaorientáció a szakmaipedagógus-képzésben

Edit Maczó — 2024-11-01

2021-ben egy hazai pedagóguslétszámot vizsgáló nagymintás kutatás 39%-ra tette a szakmai elméleti tárgy oktatóinak és 30%-ra a szakmai alapozó tárgyak oktatóinak arányát a betöltetlen álláshelyek tekintetében, ami azt bizonyítja, hogy a szakképzésbe bekapcsolódó oktatókra nagy mértékben és mielőbb szükség van (Lannert, 2021). Az Innovációs és Technológiai Minisztérium által kidolgozott, 2020-ban elindított Szakképzés 4.0 elnevezésű stratégiai program a szakmai és a felnőttképzés rendszerszintű fejlesztését vette célba, melynek fontos eleme volt a szakmaipedagógus-képzés megújítása is. A 2021 szeptemberében elindult, alapdiplomát adó szakoktató képzés egyik fő célja a szakmatanulás vonzóvá tétele olyan oktatók képzésével, akik alkalmasak az iskolarendszerű szakoktatás és a felnőttképzés keretében a szakma műveléséhez szükséges gyakorlati tudás és készségek átadására, emellett törekvés az is, hogy a szakmai pedagógusok létszámát a végzettek körével növelni lehessen. A szakoktató szakra való jelentkezés nagy ösztönzője volt a bejutáshoz elegendő középszintű érettségi, ezért a jelentkezők között magas arányban vannak, akik nem elsősorban a szakképzésbe való bekapcsolódás céljából, hanem más, egyéni motivációk miatt vesznek részt a képzésben, ami kérdésessé teszi, hogy a szakember-utánpótlás valóban megvalósul-e. A 2022-ben lefolytatott, teljes populációt megcélzó, kérdőíves kvantitatív kutatásunk célja az volt, hogy feltérképezze, mi volt a valódi motivációja a hallgatóknak a szakra való jelentkezésben, a képzés tartalma milyen irányban formálta az eredeti, egyéni célkitűzéseket – tekintettel a résztvevők eltérő szocio-demográfiai hátterére, valamint szerteágazó érdeklődési és tapasztalati körére –, emellett képet kívántunk kapni arról is, mivel járulhat hozzá egy felsőoktatási képzőhely ahhoz, hogy a szakmaipedagógus- jelöltek motiváltak legyenek az iskolarendszerű szakoktatásba való bekapcsolódásra. A 103 fő részvételével lefolytatott kutatás eredményei igazolták, hogy a többség nem az iskolarendszerű szakképzésbe való bekapcsolódás miatt választotta a szakoktató szakot, inkább az önképzés igénye és egyéb személyes célok motiválták őket. A szakmai tudás átadásának szándéka azonban szinte mindenkinél megjelenik, amelyre alapozhatnak a képzőhelyek korszerű oktatási tartalommal, változatos, a kornak megfelelő oktatói módszertannal és hallgatóbarát szemlélettel, melyek által átformálhatóak az eredeti célok, s az iskolarendszerű szakképzésbe való bekapcsolódást vonzóvá tehetik számukra. A hallgatók az egyetem részéről nemcsak tudásbeli, hanem kapcsolati támogatást is várnak, az oktatói karrierjük indulásához fontosnak tartanák, ha a szakképző iskolákkal való összeköttetésben, kommunikációban segítséget kapnának.

A kanadai (ontariói) és a magyar iskolapszichológia-modell összehasonlításának tanulságai

Katalin Borbáth — 2024-11-01

Jelen írás esszenciáját – a teljesség igénye nélkül – a kanadai (ontariói) és a magyar oktatási és iskolapszichológiai rendszer lényegesnek ítélt hasonlóságai, anomáliái, valamint a hasonlóságon belüli különbözőségei adják. Ezek kiemelése lényeges pontokra enged rávilágítani. A következőkben az ontariói iskolapszichológiai rendszer és multidiszciplináris team munkáját vetjük össze a magyar iskolapszichológiai protokoll által előírt és a gyakorlatban is működő együttműködési elemekkel. A hiányosságok kapcsán szót ejtünk a jelen nehézségekkel küzdő szakmapolitikai állapotáról is. A magyar szakmapolitikai modell megújításához támpontként szolgálhat a nemzetközi fősodorhoz tartozó ontariói modell néhány kiemelt és hazai viszonyok között is jól használható eleme.

Problémaalapú oktatás és interdiszciplinaritás a fizika és földrajz tantárgyakban

Kata Darabos — 2024-11-01

Mindennapi életünk része, hogy problémákat oldunk meg, ahogy mindennapi életünk részévé vált a környezetvédelem és az arról való gondolkodás is. Vajon a köznevelés hogyan tud hozzájárulni ahhoz, hogy a tanulók mindkét területen fejlődhessenek? Mennyiben tudja segíteni a fejlődést, ha nem csak tantárgyakban, hanem témakörökben, interdiszciplinárisan gondolkodnak? Erre keresi a választ ez a tanulmány is.

Egy tudósasszony élete, árnyak és fények

Katalin Radnóti — 2024-11-01

Karikó, K. (2023). Áttörések. Életem és a tudomány. Helikon Kiadó.

Pillanatkép a hazai művészeti nevelés helyzetéről

J. Miklós Radócz — 2024-11-01

Váradi Judit (2023). A művészeti nevelés helyzete és szerepe a 21. században. Balassi Kiadó.

A technológiahasználat sokféle arca és hatása a diákok teljesítményére

Gyöngyvér Molnár — 2024-11-01

A figyelemelterelés korát éljük. Naponta átlagosan 85-ször ellenőrizzük telefonunkat, a 15 éves diákok közel fele tanulás közben is bekapcsolva hagyja értesítéseit, illetve 40%-a éjszaka sem kapcsolja ki azokat. A diákok kétharmadának vonta már el figyelmét saját vagy más telefonja tanórán. Ugyanakkor a technológia módszertanilag jól felépített oktatási alkalmazása jelentős potenciállal bír, a pedagógus hatékony segítsége lehet a minél inkább személyre szabott oktatás megvalósításában. E két különböző eszközhasználat erőteljesen elkülönítendő és elkülöníthető egymástól. A bemutatásra kerülő elemzések célja, hogy tág életkori intervallumban bemutassa a diákok mindennapi mobilhasználati szokásait, annak együttjárását, hatását néhány, a tanulás szempontjából lényeges kognitív képesség (induktív gondolkodás, problémamegoldó képesség, tudáselsajátítás és tudásalkalmazás hatékonysága, vizuális memória, logikai gondolkodás és internetes információkeresési hatékonyság) fejlődésére. Az elemzésbe 24 861 1–11. évfolyamos és 4990, az ország egyik vezető egyetemére frissen felvett első évfolyamos diák kognitív teszteredményeit és válaszait vontuk be. Az eredmények alapján megállapítható, hogy a diákok által egyértelműen preferált technológiai eszköz a mobiltelefon, amin kortól függetlenül leggyakrabban a Messengert, illetve a TikTokot, legkevésbé oktatással kapcsolatos alkalmazásokat (pl. Classroom) használnak. Az eszköz kismértékű, napi 1-2 órát nem meghaladó általános használata pozitív, túlzott alkalmazása egyértelműen negatív következményekkel bír kognitív képességeik fejlődésére. Az agy számára tanulási műveletet nem tartalmazó programok (pl. TikTok) kis mértékű használata is már jelentősen negatív hatást gyakorol a diákok kognitív képességeinek fejlődésére. Ugyanakkor lényeges kiemelni, hogy nem maga a technológia, hanem a használata, a nem felelős használata a problémás. A technológia megfelelő módszertannal párosított oktatási célú alkalmazása az oktatás fontos kiegészítőjeként egyértelműen pozitív hatással van a diákok fejlődésére, tanulási sikerességére.