A kék szemszínű búzák lisztminősége és antocián tartalma
Main Article Content
Absztrakt
Kutatásunkban teszteltük a kék búzák lisztminőségét és antocianin tartalmát. A vizsgált két kék búza törzs lisztminőségi és sütőipari tulajdonságai a nem kékszemszínű malmi búzához hasonlóak voltak. A teljes kiőrlésű lisztek farinográfos értéke általában kisebb volt a fehér lisztekénél a jelentős korpatartalom miatt. A teljes kiőrlésű lisztből készült cipók térfogata is lényegesen kisebb volt a fehérlisztből készültekénél. A kék szemszínű búzák legjobban az antocianin tartalomban térnek el a nem-kék szemszínű GK Csillag közönséges malmi búzafajtától. A kék búzák teljes kiőrlésű lisztjének antocianin tartalma gyakran elérte a 100mg/kg értéket, a fehér lisztjeikben ugyanez 6,7-14,7 mg/kg volt. Az antocianin tartalomra az évjáratnak és a termőhelynek is jelentős hatása volt. A GK Csillag fehér lisztjében nem volt mérhető, teljes kiőrlésű lisztjében is csak 5,3mg/kg volt az antocianin tartalom. Mivel az antocianin tartalom a teljes kiőrlésű lisztekben a legmagasabb, ezért ezzel a liszttel lehet hatékonyan javítani, növelni a tészta- és a sütőipari termékek antocianin tartalmát.
Letöltések
Article Details
Funding data
-
European Regional Development Fund
Grant numbers GINOP-2.2.1-15-2016-00026
Hivatkozások
Abdel-Aal, E.-S. M., Young, J. C., Rabalski, I. (2006): Anthocyanin composition in black, blue, pink, purple, andred cereal grains. Journal of Agricultural. and Food Chemistry, 54: 4696–4704. https://doi.org/10.1021/jf0606609
Barabás, Z. (1973): Method of producing hybrid wheat by means of marker genes. Cereal Research Communications, 1 (1): 45–48.
Cassidy, A., Mukamal, K. J., Liu, L., Franz, M., Eliassen, A. H., Rimm, E. B. (2013): High anthocyanin intake is associated with a reduced risk of myocardialinfarction in young and middle-aged women. Circulation, 127 (2): 188–196. https://doi.org/10.1161/CIRCULATIONAHA.112.122408
Escribano-Bailón, M. T., Santos-Buelga, C., Rivas-Gonzalo, J. C. (2004): Anthocyanins in cereals. Journal of Chromatography A, 1054 (1-2): 129–141. https://doi.org/10.1016/j.chroma.2004.08.152
Fuleki, T., Francis, F. J. (1968): Extraction and determination of total anthocyanin in cranberries. Food Sci., 33: 78–83. https://doi.org/10.1111/j.1365-2621.1968.tb00887.x
Iba (2006) <http://www.backaldrin.com/Content.Node/int/brands/more-purpur.en.php> (2017.09.03.)
Jennings, A., Welch, A. A., Fairweather-Tait, S. J., Kay, C., Minihane, A. M., Chowienczyk, P., Jiang, B., Cecelja, M., Spector, T., Macgregor, A., Cassidy, A. (2012): Higher anthocyanin intake is associated with lower arterial stiffness and central blood pressure in women. American Journalof Clinical Nutrition, 96 (4): 781–788. https://doi.org/10.3945/ajcn.112.042036
Liu, Z., Schwimer, J., Liu, D. (2005): Black raspberry extract and fractions containangiogenesis inhibitors. J. Agric. Food Chem., 53 (10): 3909–15. https://doi.org/3909-3915. 10.1021/jf048585u
Sharma R. (2001): Impact of Solar Uv-B on tropical ecosystems and agriculture. Case study: effect of UV-B on rice. Proceedings of SEAWIT98 and SEAWPIT2000, 1: 92–101.
Varga, M., Bánhidy, J., Cseuz, L., Matuz, J. (2013): The Anthocyanin Content of Blue and Purple Coloured Wheat Cultivars and their Hybrid Generations. Cereal Research Communications, 41 (2): 284-292. https://doi.org/10.1556/crc.41.2013.2.10
Zeven, A. C. (1991): Wheats with purple and blue grains: A review. Euphytica, 56: 243–258. https://doi.org/10.1007/BF00042371