A hazai négy legnagyobb fast fashion vállalat vagyoni és rövid távú pénzügyi helyzetének elemzése és összehasonlítása az éves beszámolók alapján
Main Article Content
Absztrakt
Az elmúlt években a fast fashion iparág jelentős változásokon ment keresztül, különösen a fogyasztói szokások átalakulása és a környezettudatosság növekedése miatt. A magyarországi piacon meghatározó szerepet játszó vállalatok — az Inditex csoport (ITX Magyarország Kft.), az LPP csoport (LPP Hungary Kft.), a H&M (H&M Hennes & Mauritz Kft.) és a C&A (C&A Mode Kft.) — stratégiáikat a gyorsan változó igényekhez igazítják. Ez az elemzés e vállalatok vagyoni és rövid távú pénzügyi helyzetét hasonlítja össze az elmúlt hét év (2017–2023) éves beszámolói alapján. Az elemzés az eszközszerkezeti vertikális mutatókra és a likviditási mutatókra fókuszál, amelyek betekintést nyújtanak a cégek gazdasági stabilitásába és rugalmasságába. A kutatás célja annak feltárása, hogyan teljesítenek ezek a vállalatok a modern piaci és társadalmi kihívások — például a digitális transzformáció és a fenntarthatósági elvárások — tükrében. Az eredmények három fő kihívást mutatnak: a likviditás és növekedés közötti egyensúly megtalálását, a fenntarthatóság pénzügyi integrációját, valamint a digitális átállás forgótőke-igényét. Ezek a tényezők kulcsfontosságúvá teszik a rugalmas pénzügyi stratégiák kialakítását a versenyképesség hosszú távú megőrzése érdekében.
Letöltések
Article Details
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
Hivatkozások
Bailey, K., Basu, A., & Sharma, S. (2022). The environmental impacts of fast fashion on water quality: A systematic review. Water, 14(7), 1073. https://doi.org/10.3390/w14071073
Bhardwaj, V., & Fairhurst, A. (2010). Fast fashion: Response to changes in the fashion industry. The International Review of Retail, Distribution and Consumer Research, 20(1), 165–173. https://doi.org/10.1080/09593960903498300
Bick, R., Halsey, E., & Ekenga, C. C. (2018). The global environmental injustice of fast fashion. Environmental Health, 17, 1–4. https://doi.org/10.1186/s12940-018-0433-7
Bíró, T., Kresalek, P., Pucsek, J., & Sztanó, I. (2016). A vállalkozások tevékenységének komplex elemzése.
Brigham, E. F., & Ehrhardt, M. C. (2020). Financial management: Theory & practice (16th ed.). Cengage Learning.
Bruce, M., & Daly, L. (2006). Buyer behaviour for fast fashion. Journal of Fashion Marketing and Management: An International Journal, 10(3), 329–344. https://doi.org/10.1108/13612020610679303
C&A. (2025). A C&A hivatalos oldala. https://www.c-and-a.com/stores/hu-hu/index.html
Caro, F., & Martínez-de-Albéniz, V. (2015). Fast fashion: Business model overview and research opportunities. In Retail supply chain management: Quantitative models and empirical studies (pp. 237–264). https://doi.org/10.1007/978-1-4899-7562-1_9
Crane, A., Matten, D., Glozer, S., & Spence, L. J. (2019). Business ethics: Managing corporate citizenship and sustainability in the age of globalization. Oxford University Press. https://doi.org/10.1093/hebz/9780198810070.001.0001
Crofton, S., & Dopico, L. (2007). Zara-Inditex and the growth of fast fashion. Essays in Economic & Business History, 25, 41–54.
Elektronikus Beszámoló Portál. (2024). Éves beszámolók és kiegészítő mellékletek. https://e-beszamolo.im.gov.hu/oldal/kezdolap
Fenyves, V., Bács, Z., & Tarnóczi, T. (2016). A forgótőke menedzsment jelentősége a vezetői döntésekben = Importance of circulating capital management in the managerial decisions. Taylor, 8(1), 37–45.
Ghemawat, P., Nueno, J. L., & Dailey, M. (2003). ZARA: Fast fashion. Harvard Business School.
H&M. (2025). A H&M hivatalos oldala. https://www2.hm.com/hu_hu/index.html
Hammer, N., & Plugor, R. (2019). Disconnecting labour? The labour process in the UK fast fashion value chain. Work, Employment and Society, 33(6), 913–928. https://doi.org/10.1177/0950017019847942
Harrington, D. R. (2004). Corporate financial analysis: In a global environment. South-Western College Pub.
Inditex. (2025). Az Inditex csoport hivatalos oldala. https://www.inditex.com/itxcomweb/en/home
Joy, A., Sherry, J. F., Jr., Venkatesh, A., Wang, J., & Chan, R. (2012). Fast fashion, sustainability, and the ethical appeal of luxury brands. Fashion Theory, 16(3), 273–295. https://doi.org/10.2752/175174112X13340749707123
Kawamura, Y. (2018). Fashion-ology: An introduction to fashion studies. Bloomsbury Publishing. https://doi.org/10.5040/9781474278515
LPP. (2025). Az LPP csoport hivatalos oldala. https://www.lpp.com/en/brands/
McNeill, L., & Moore, R. (2015). Sustainable fashion consumption and the fast fashion conundrum: Fashionable consumers and attitudes to sustainability in clothing choice. International Journal of Consumer Studies, 39(3), 212–222. https://doi.org/10.1111/ijcs.12169
Niinimäki, K., & Hassi, L. (2011). Emerging design strategies in sustainable production and consumption of textiles and clothing. Journal of Cleaner Production, 19(16), 1876–1883. https://doi.org/10.1016/j.jclepro.2011.04.020
Niinimäki, K., Peters, G., Dahlbo, H., Perry, P., Rissanen, T., & Gwilt, A. (2020). The environmental price of fast fashion. Nature Reviews Earth & Environment, 1(4), 189–200. https://doi.org/10.1038/s43017-020-0039-9
Remy, N., Speelman, E., & Swartz, S. (2016). Style that’s sustainable: A new fast-fashion formula. McKinsey Global Institute.
Shen, B. (2014). Sustainable fashion supply chain: Lessons from H&M. Sustainability, 6(9), 6236–6249. https://doi.org/10.3390/su6096236
Shirvanimoghaddam, K., Motamed, B., Ramakrishna, S., & Naebe, M. (2020). Death by waste: Fashion and textile circular economy case. Science of the Total Environment, 718, 137317. https://doi.org/10.1016/j.scitotenv.2020.137317
Turker, D., & Altuntas, C. (2014). Sustainable supply chain management in the fast fashion industry: An analysis of corporate reports. European Management Journal, 32(5), 837–849. https://doi.org/10.1016/j.emj.2014.02.001
Zara. (2025). A Zara hivatalos oldala. https://www.zara.com/hu/