Az ESG és a greenwashing összefüggései: Hogyan kapcsolódnak egymáshoz?
Main Article Content
Absztrakt
Az ESG, mint beszámolási keretrendszer egyre nagyobb szerepet kap a vállalatok fenntarthatósági és társadalmi felelősségvállalási stratégiáiban, azonban az ESG-elvek gyakorlati megvalósítása számos kihívással jár, többek között a mérhetőség, a transzparencia és a hitelesség területén. A vállalatoknak egyensúlyt kell találniuk a pénzügyi teljesítmény és a fenntarthatósági célok között, miközben meg kell hogy feleljenek a befektetői és szabályozói elvárásoknak. Az ESG beszámoló elkészítése a vállalatokat fenntarthatóbb és etikusabb döntések meghozatalára ösztönzik, ami hosszú távú nyereségességhez és sikerhez vezethet. Az egyik legnagyobb problémát a greenwashing, vagyis a fenntarthatósági állítások félrevezető alkalmazása jelenti. Ez a kutatás az ESG-jelentéseket és a greenwashing közötti összefüggéseket vizsgálja, olyan tényezőkre összpontosítva, mint a jogszabályozási nyomás, az érdekelt felek elvárásai és az iparági verseny. A friss kutatásokra támaszkodva vizsgálom, hogy a vállalatok hogyan hozhatnak nyilvánosságra célzottan rájuk vonatkozó kedvező információkat, hogyan hangsúlyozhatnak környezetvédelmi kezdeményezéseket a hírnévszerzésük érdekében. A vállalatok számára a megoldás a valódi fenntarthatósági intézkedések bevezetése és a nyílt kommunikáció lehet. A transzparens ESG-stratégia és az elkötelezett vállalatirányítás nemcsak a greenwashing kockázatát csökkenti, hanem hosszú távon versenyelőnyt is jelenthet.
Letöltések
Article Details
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
Hivatkozások
Asker, J., Farre-Mensa, J., & Ljungqvist, A. (2015). Corporate investment and stock market listing: A puzzle? Review of Financial Studies, 28(2), 342–390. https://doi.org/10.1093/rfs/hhu077
Berg, F., Kölbel, J. F., & Rigobon, R. (2022). Aggregate confusion: The divergence of ESG ratings. Review of Finance, 26(6), 1315–1344. https://doi.org/10.1093/rof/rfac033
Bowen, F. E., & Aragon-Correa, J. A. (2014). Greenwashing in corporate environmentalism research and practice. Organization & Environment, 27(2), 107–112. https://doi.org/10.1177/1086026614537078
Dániel, Z. A., Molnár, T., & Molnárné Barna, K. (2021). Koronavírus-járvány a V4-országokban: Társadalmi, gazdasági hatások, regionális összefüggések, kormányzati beavatkozások. Területi Statisztika, 61(5), 555–576. https://doi.org/10.15196/TS610501
de Freitas Netto, S. V., Sobral, M. F. F., Ribeiro, A. R. B., & Soares, G. R. L. (2020). Concepts and forms of greenwashing: A systematic review. Environmental Sciences Europe, 32, Article 19. https://doi.org/10.1186/s12302-020-0300-3
Delmas, M. A., & Burbano, V. C. (2011). The drivers of greenwashing. California Management Review, 54(1), 64–87. https://doi.org/10.1525/cmr.2011.54.1.64
Delova-Jolevska, E., Ilievski, A., Jolevski, L., Csiszárik-Kocsir, Á., & Varga, J. (2024). The impact of ESG risks on the economic growth in the Western Balkan countries. Sustainability, 16(19), Article 8487. https://doi.org/10.3390/su16198487
Eccles, R. G., Krzus, M. P., & Solano, C. (2019). A comparative analysis of integrated reporting in ten countries. Integrated Reporting Committee of South Africa. https://doi.org/10.2139/ssrn.3345590
EFRAG. (2022). European sustainability reporting standards: Exposure drafts. https://www.efrag.org
European Commission. (2020). EU taxonomy for sustainable activities. https://finance.ec.europa.eu/sustainable-finance/tools-and-standards/eu-taxonomy-sustainable-activities_en
European Commission. (2021). Corporate sustainability reporting. https://ec.europa.eu/info/business-economy-euro/company-reporting-and-auditing/company-reporting/corporate-sustainability-reporting_en
European Commission. (2022). Corporate sustainability reporting directive (CSRD). https://ec.europa.eu/info/business-economy-euro/company-reporting-and-auditing/company-reporting/corporate-sustainability-reporting_en
European Commission. (2023). Green claims directive: Fighting greenwashing. https://environment.ec.europa.eu/topics/circular-economy_en
Friede, G., Busch, T., & Bassen, A. (2015). ESG and financial performance: Aggregated evidence from more than 2000 empirical studies. Journal of Sustainable Finance & Investment, 5(4), 210–233. https://doi.org/10.1080/20430795.2015.1118917
Gillan, S. L., Koch, A., & Starks, L. T. (2021). Firms and social responsibility: A review of ESG and CSR research in corporate finance. Journal of Corporate Finance, 66, Article 101889. https://doi.org/10.1016/j.jcorpfin.2021.101889
GVH. (2022). A Gazdasági Versenyhivatal vizsgálata a zöld állításokkal kapcsolatban. https://www.gvh.hu
IFRS Foundation. (2021). International Sustainability Standards Board (ISSB). https://www.ifrs.org
IFRS Foundation. (2023). ISSB standards IFRS S1 and IFRS S2. https://www.ifrs.org
Jung, J. C., & Park, S. B. (2016). Case study: Volkswagen's diesel emissions scandal. Thunderbird International Business Review, 59(1), 127–137. https://doi.org/10.1002/tie.21876
Kozma, D. E. (2018). A fenntartható fejlődési célok (SDGs) és a GDP közötti kapcsolat vizsgálata. Gazdaság és Társadalom, 11(3–4), 67–89. https://doi.org/10.21637/GT.2018.3-4.05
Kozma, D. E., & Bosnyák-Simon, N. (2022). A fenntarthatóság környezeti elemeinek megjelenése a hazai nagyvállalatok gyakorlatában. In Cs. Obádovics, R. Resperger, & Zs. Széles (Eds.), Pandémia – fenntartható gazdálkodás – környezettudatosság (pp. 149–164). Sopron Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.35511/978-963-334-411-8_s3_Kozma_Bosnyak-Simon
Kozma, D. E., Fehér, H., & Bosnyák-Simon, N. (2024). Focusing on entrepreneurial motivation from a bibliometric perspective. In M. Valeri (Ed.), Entrepreneurial motivations: Strategies, opportunities and decisions. Springer Nature. https://doi.org/10.1007/978-3-031-54435-4_1
Krüger, P. (2015). Corporate goodness and shareholder wealth. Journal of Financial Economics, 115(2), 304–329. https://doi.org/10.1016/j.jfineco.2014.09.008
Lock, I., & Seele, P. (2017). The credibility of CSR reports in Europe: Evidence from a quantitative content analysis in 11 countries. Journal of Cleaner Production, 122, 186–200. https://doi.org/10.1016/j.jclepro.2016.02.060
Lyon, T. P., & Montgomery, A. W. (2015). The means and end of greenwash. Organization & Environment, 28(2), 223–249. https://doi.org/10.1177/1086026615575332
Marquis, C., Toffel, M. W., & Zhou, Y. (2016). Scrutiny, norms, and selective disclosure: A global study of greenwashing. Organization Science, 27(2), 483–504. https://doi.org/10.1287/orsc.2015.1039
Málovics, Gy. (2011). Vállalatok társadalmi felelősségvállalása – oktatási segédanyag. https://eta.bibl.u-szeged.hu/3760/1/CSR_oktat%C3%A1si_seg%C3%A9danyag_M%C3%A1lovics.pdf
MNB. (2021). Zöld program. Magyar Nemzeti Bank. https://www.mnb.hu
Molnár, T., Dániel, Z. A., Molnárné Barna, K., & Kozma, D. E. (2024). Trends in the Czech and Hungarian labour markets from a regional perspective, especially in light of the two recent crises. Regional Statistics, 14(3), 566–588. https://doi.org/10.15196/RS140307
Nielsen. (2015). The sustainability imperative: New insights on consumer expectations. https://www.supplychain247.com/images/pdfs/nielsen_global-sustainability-report-oct-2015.pdf
TerraChoice. (2010). The sins of greenwashing: Home and family edition. TerraChoice Group.
UN Global Compact. (2004). Who cares wins: Connecting financial markets to a changing world. United Nations.
Varga, J., & Csiszárik-Kocsir, Á. (2024). The impact of human activity on environmental elements based on the results of a primary research. Acta Polytechnica Hungarica, 21, 147–168. https://doi.org/10.12700/APH.21.12.2024.12.9
Walker, K., & Wan, F. (2012). The harm of symbolic actions and green-washing: Corporate actions and communications on environmental performance and their financial implications. Journal of Business Ethics, 109(2), 227–242. https://doi.org/10.1007/s10551-011-1122-4
Williams, K. C., & Page, R. A. (2011). Marketing to the generations. Journal of Behavioral Studies in Business, 3, 1–17. https://www.aabri.com/manuscripts/10575.pdf