Jelenkori Társadalmi és Gazdasági Folyamatok

Válságok hatása a gazdasági működésre és a játékospiacra: a magyar klubfutball helyzete a közép-európai bajnokságok tükrében

2026-02-14T08:15:06+01:00

A kutatás a globális válságok hatását vizsgálja a közép-európai labdarúgó-bajnokságok bevételeire és játékospiaci folyamataira, különös figyelmet fordítva a magyar elsőosztályú ligára. A 2018–2024 közötti időszakot összehasonlító elemzés keretében a magyar OTP Bank Ligát a cseh, lengyel, szlovák és román bajnokságokkal hasonlítottam össze, dokumentumelemzés módszerét alkalmazva. Az elemzéshez az UEFA pénzügyi jelentései és a Transfermarkt.com adatbázis adatait használtam, melyek a tudományos közegben széles körben elfogadottak. A kutatás célja a gazdasági és sportszakmai mutatók, valamint a játékospiaci tényezők összehasonlítása, figyelembe véve a válságok hatásait és a különböző országok alkalmazkodóképességét az új gazdasági környezethez. Az eredmények rávilágítanak a régió közép-európai futballpiacának eltérő válaszaira a válságok idején. A magyar bajnokság a világjárvány legnehezebb évében is képes volt a bevételeit növelni, míg más bajnokságokban jelentős csökkenés volt tapasztalható. A magyar liga UEFA-koefficiense javult, de a játékospiacon a magyar klubok nem voltak képesek a játékjogok értékesítésekből profitálni, ezzel szemben a cseh vagy a lengyel bajnokságok jobb eredményeket értek el. A kutatás arra mutat rá, hogy a magyar klubok bizonyos alkalmazkodóképességet mutattak a gazdasági válságokkal szemben, de a hosszú távú fenntarthatóság érdekében szükséges a játékosfejlesztésre és a piaci források diverzifikálására irányuló stratégiák kidolgozása.

A hazai négy legnagyobb fast fashion vállalat vagyoni és rövid távú pénzügyi helyzetének elemzése és összehasonlítása az éves beszámolók alapján

2025-10-12T01:09:30+02:00

Az elmúlt években a fast fashion iparág jelentős változásokon ment keresztül, különösen a fogyasztói szokások átalakulása és a környezettudatosság növekedése miatt. A magyarországi piacon meghatározó szerepet játszó vállalatok — az Inditex csoport (ITX Magyarország Kft.), az LPP csoport (LPP Hungary Kft.), a H&M (H&M Hennes & Mauritz Kft.) és a C&A (C&A Mode Kft.) — stratégiáikat a gyorsan változó igényekhez igazítják. Ez az elemzés e vállalatok vagyoni és rövid távú pénzügyi helyzetét hasonlítja össze az elmúlt hét év (2017–2023) éves beszámolói alapján. Az elemzés az eszközszerkezeti vertikális mutatókra és a likviditási mutatókra fókuszál, amelyek betekintést nyújtanak a cégek gazdasági stabilitásába és rugalmasságába. A kutatás célja annak feltárása, hogyan teljesítenek ezek a vállalatok a modern piaci és társadalmi kihívások — például a digitális transzformáció és a fenntarthatósági elvárások — tükrében. Az eredmények három fő kihívást mutatnak: a likviditás és növekedés közötti egyensúly megtalálását, a fenntarthatóság pénzügyi integrációját, valamint a digitális átállás forgótőke-igényét. Ezek a tényezők kulcsfontosságúvá teszik a rugalmas pénzügyi stratégiák kialakítását a versenyképesség hosszú távú megőrzése érdekében.

Transzferár-gyakorlat a német tulajdonú gyártó leányvállalatoknál Magyarországon

2026-02-15T21:37:03+01:00

A tanulmány a német tulajdonú vállalatcsoportok magyarországi termelő leányvállalatainál alkalmazott transzferár-kalkulációs módszer részletes bemutatására vállalkozik. A vizsgálat újszerűsége abban rejlik, hogy egy esettanulmány keretében feltárja a költség-plusz árképzési módszer vállalati alkalmazását a gyakorlatban, és áttekinti a módszerhez kapcsolódó szakirodalmi és szabályozási környezetet. A bevezetést követően a szakirodalmi áttekintés ismerteti a transzferárazás elméleti hátterét és legfontosabb módszereit, kitérve a nemzetközi irányelvekre és a magyar szabályozás sajátosságaira. A módszertan rész leírja a kvalitatív esettanulmány megközelítést, míg az eredmények bemutatják a vizsgált vállalatoknál alkalmazott árképzési eljárást: a költségek csoportosítását, az egységköltség-számítás lépéseit és a haszonkulcs megállapítását. A tanulmány rámutat, hogy a német vállalatcsoportok egységesített költségalapú transzferár-képzést alkalmaznak, melynek révén a magyar gyártó leányvállalatok jellemzően csak minimális nyereséget realizálnak. A következtetések rávilágítanak arra, hogy ez a gyakorlat megfelel a szokásos piaci elvnek, ugyanakkor korlátozza a magyar egységek eredményét, és felveti a globális minimumadó bevezetésének relevanciáját. A javaslatok között szerepel a transzferár-politikák felülvizsgálata a változó nemzetközi adózási környezetben, valamint további kutatások szükségessége a transzferárak hatásainak mélyebb megértéséhez.

Megkülönböztető stratégia az e-kereskedelem területén, reflektorfényben az AI technológia

2026-02-09T16:02:26+01:00

Az e-kereskedelem területén a mesterséges intelligencia (AI) technológiák alkalmazása jelentős versenyelőnyt biztosít a vállalkozások számára. A dolgozat bemutatja, hogyan formálta át a digitális fejlődés a vásárlási szokásokat, különös tekintettel a világjárványra, amely felgyorsította az online kereskedelem térnyerését. A mesterséges intelligencia szerepe kiemelkedő az e-kereskedelemben, hiszen lehetővé teszi az automatizált ügyfélszolgálatot, a célzott marketinget, az ár optimalizálását, valamint a kereslet és értékesítés előrejelzését. A dolgozat kitér a mesterséges intelligencia által nyújtott megkülönböztető stratégiákra, például az omnichannel marketingre és az AI alapú keresőoptimalizálásra, amelyek növelik a felhasználói élményt és a vállalati hatékonyságot. A konklúzió hangsúlyozza, hogy az AI technológiák egyre nagyobb szerepet kapnak az e-kereskedelem fejlődésében, és alapvető eszközzé válnak a cégek sikerének biztosításában.

Miért lesznek nevelőszülők?

2026-04-13T22:46:02+02:00

Jelen tanulmány a nevelőszülővé válás döntési hátterét vizsgálja egy 2022–2023-ban lefolytatott, országosan reprezentatív, keresztmetszeti felmérés alapján, amely 1259 gyakorló nevelőszülő strukturált interjúját dolgozza fel. A vizsgálat 2084 motivációs választ elemez 27 induktívan és deduktívan képzett alkategóriában, amelyeket hat analitikus típusba, majd három főtípusba aggregál: belső (75,5%), külső (8,1%) és vegyes (16,3%). A bivariáns elemzés feltárja, hogy az iskolázottság, a belépési életkor, a társas állapot, a lakáskörülmények, az egészségi állapot és a regionális elhelyezkedés differenciáltan korrelálnak a motivációs profilokkal. A tanulmány a nevelőszülői motivációt a gondozási munka és a társadalmi újratermelés tágabb elméleti keretrendszerébe helyezi, rámutatva az altruista, családi és egzisztenciális logikák együttélésére.

Etikai attitűdök a korai karrierszakaszban és a HR szerepe: szisztematizált szakirodalmi áttekintés

2026-02-10T13:11:09+01:00

A tanulmány szisztematizált szakirodalmi áttekintés keretében vizsgálja a korai karrierszakaszban lévő munkavállalók etikai attitűdjeinek alakulását, különös tekintettel a humánerőforrás-menedzsment (HR) szerepére. A feldolgozott szakirodalom alapján a pályakezdők értékrendje, normakövetése és etikai érzékenysége különösen fogékony az első munkahelyi tapasztalatokra, amelyek hosszabb távon is befolyásolhatják szakmai identitásukat és döntéseiket. A HR-folyamatok — különösen a toborzás és kiválasztás, az onboarding és szocializáció, a képzés és teljesítménymenedzsment, valamint az etikai kódexek és bejelentési csatornák — olyan szervezeti kereteket teremthetnek, amelyek támogatják a felelős magatartást és az etikai dilemmák biztonságos kezelését. A szakirodalmi szintézis ugyanakkor arra is rámutat, hogy a HR hatása nem önmagában érvényesül: eredményessége a vezetői példamutatással, az ágazati sajátosságokkal, a szervezeti kultúrával és a megvalósítás következetességével együtt értelmezhető. A tanulmány kritikai megállapítása, hogy a rendelkezésre álló kutatások többsége inkább általános HR- vagy etikai kultúra-megközelítésből tárgyalja a témát, míg a korai karrierszakasz sajátosságaira fókuszáló, célzott vizsgálatok továbbra is korlátozott számban állnak rendelkezésre.

A fenntarthatóság és élelmezésbiztonság kapcsolata és azok mozgatórugói

2026-04-07T12:41:22+02:00

A kutatás a modern mezőgazdaságban a fenntarthatóság és az élelmiszer-biztonság közötti összefüggéseket tárgyalja, szakirodalmi áttekintés alapján. Az elemzés célja annak megértése, hogy milyen módon befolyásolják a környezeti, gazdasági, társadalmi, technológiai és irányítási szempontok ezt a kapcsolatot. A feldolgozott szakirodalom alapján az agroökológia, a klímaérzékeny mezőgazdaság és a precíziós gazdálkodás olyan kulcsfontosságú megközelítések, amelyek különböző módokon, de mind hozzájárulhatnak a fenntartható élelmiszerrendszerek kialakulásához. A megvizsgált kutatások azt mutatják, hogy a pozitív környezeti eredmények, a gazdasági életképesség, a társadalmi elfogadottság, a technológiai alkalmazkodás és egy támogató politikai háttér együtt befolyásolják a fenntartható átmenet lehetőségeit. A magas kezdeti költségek, az eltérő hozzáférési lehetőségek, a gyenge együttműködés és a társadalmi-kulturális korlátok továbbra is komoly nehézségeket jelentenek. A kutatási eredmények alapján világossá válik, hogy a fenntarthatóság és az élelmezésbiztonság közötti kapcsolatot nem lehet egyetlen szempontból vizsgálni. Csak egy integrált, a környezetet figyelembe vevő megközelítés révén érthető meg igazán.

A betakarított gabona szállításának tervezése, modellezése

2026-01-29T22:54:14+01:00

Tanulmányunkban a gabonaszállítás megszervezéséről írunk a szántóföldön dolgozó kombájnoktól a gazdaságokba vagy más célállomásokra történő szállításig. Két forgatókönyv szerint, több különböző variációval kalkulálva modellezhetők a lehetőségek, és így tanácsot lehet adni a rendelkezésre álló gépek hatékony működtetésének megtervezéséhez. Az eredmények rávilágítanak a betakarított gabona szállítása tekintetében a megfelelő felkészülés és erőforrás-gazdálkodás fontosságára, valamint a váratlan körülmények figyelembevételére, különösképp a nyári munkacsúcs idején.

Karitatív vállalati etika és az ételmentés

2025-12-24T11:36:09+01:00

Jelen dolgozat röviden összefoglalja az etikus vállalati stratégia kialakításának lényegét és a karitatív vállalati stratégia jelentőségét. Irodalmi feldolgozás alapján mutatja be a vállalatok társadalmi felelősségvállalását és a környezetükre gyakorolt hatásait. Egy rövid online kérdőíves felmérés megmutatja a kiskunhalasi vállalkozók karitatív tevékenységét, jótékonyságát, hajlandóságát az élelmiszermentésre. Az eredményekből arra lehet következtetni, hogy a vállalkozók fontosnak tartják a társadalmi felelősségvállalást, ezen belül a jótékonykodást, ételmentést.

A sertéságazat szerkezeti változásai és versenyképességi kihívásai globális és uniós szinten

2026-04-07T17:00:56+02:00

A tanulmány célja a sertéságazat strukturális és piaci átalakulásainak elemzése globális és európai uniós szinten, különös tekintettel a termelési, fogyasztási és külkereskedelmi folyamatok alakulására. Az eredmények alapján megállapítható, hogy a sertéshús továbbra is a globális élelmiszerellátás egyik meghatározó állati eredetű fehérjeforrása, ugyanakkor az ágazat növekedési dinamikája az elmúlt időszakban mérséklődött, miközben a termelés és a nemzetközi kereskedelem koncentrációja erősödött. A vizsgálat rámutat arra, hogy a globális és uniós folyamatokat egyaránt érdemben befolyásolják az állatjárványok, a növekvő inputköltségek, a geopolitikai feszültségek, valamint a fogyasztói preferenciák átalakulása. Az Európai Unióban a sertéságazat továbbra is jelentős gazdasági súlyt képvisel, azonban az állatállomány csökkenése, a környezetvédelmi és állatjóléti szabályozás szigorodása, valamint a kereslet mérséklődése közép- és hosszú távon a termelés visszaesését valószínűsíti. Összességében elmondható, hogy a sertéságazat jövőbeli versenyképességét alapvetően az alkalmazkodóképesség, a technológiai innovációk elterjedése, valamint a fenntarthatósági és fogyasztói elvárásokhoz való igazodás határozza meg.

Az ESG és a greenwashing összefüggései: Hogyan kapcsolódnak egymáshoz?

2026-02-19T16:38:59+01:00

Az ESG, mint beszámolási keretrendszer egyre nagyobb szerepet kap a vállalatok fenntarthatósági és társadalmi felelősségvállalási stratégiáiban, azonban az ESG-elvek gyakorlati megvalósítása számos kihívással jár, többek között a mérhetőség, a transzparencia és a hitelesség területén. A vállalatoknak egyensúlyt kell találniuk a pénzügyi teljesítmény és a fenntarthatósági célok között, miközben meg kell hogy feleljenek a befektetői és szabályozói elvárásoknak. Az ESG beszámoló elkészítése a vállalatokat fenntarthatóbb és etikusabb döntések meghozatalára ösztönzik, ami hosszú távú nyereségességhez és sikerhez vezethet. Az egyik legnagyobb problémát a greenwashing, vagyis a fenntarthatósági állítások félrevezető alkalmazása jelenti. Ez a kutatás az ESG-jelentéseket és a greenwashing közötti összefüggéseket vizsgálja, olyan tényezőkre összpontosítva, mint a jogszabályozási nyomás, az érdekelt felek elvárásai és az iparági verseny. A friss kutatásokra támaszkodva vizsgálom, hogy a vállalatok hogyan hozhatnak nyilvánosságra célzottan rájuk vonatkozó kedvező információkat, hogyan hangsúlyozhatnak környezetvédelmi kezdeményezéseket a hírnévszerzésük érdekében. A vállalatok számára a megoldás a valódi fenntarthatósági intézkedések bevezetése és a nyílt kommunikáció lehet. A transzparens ESG-stratégia és az elkötelezett vállalatirányítás nemcsak a greenwashing kockázatát csökkenti, hanem hosszú távon versenyelőnyt is jelenthet.