Jelenkori Társadalmi és Gazdasági Folyamatok

Az automatizált stressztesztelés – esettanulmány

Marcell Béli — 2024-11-02

A tanulmányban azt vizsgáljuk, hogy egy automatizált szoftvertesztelő rendszer megoldást tud-e nyújtani a szoftver funkcionális tesztelése mellett a hatékony és pontos terheléses tesztelésre. A stressztesztet gyakorlati példán, valós üzleti problémán keresztül mutatjuk be: az FX Software Zrt. által fejlesztett InFoRex rendszert vetjük terheléses teszt alá. A stresszteszt futtatásának köszönhetően egy tisztább képet kaptunk a rendszer határaival kapcsolatban. A teszt eredményei szerint garantálható a rendszer megbízhatósága kritikus helyzetekben is, míg az eredmények tárolására készített szoftver segítségével korán észrevehetővé tehető, ha rossz irányba indul el egy fejlesztés. Rávilágítunk, hogy drasztikusan kisebb erőforrásigény mellett sokkal nagyobb terhelés alá tudunk vetni egy-egy szoftvert automatizáltan, de ehhez azonban továbbra is szükség van emberi kontrollra. Összességében a stresszteszt automatizálása hozzásegít egy céget egy minőségi és stabil szoftver fejlesztéséhez, mindezt alacsony erőforrás felhasználás mellett.

Az energiaválság optimális részvénybefektetői döntésekre gyakorolt hatása

György Csontos — 2024-11-02

A 2020-as években lezajló válsághelyzetek különösképpen erős hatást gyakoroltak az eurózónán kívül eső, így pénzügyileg sérülékenyebb és a kiéleződött geopolitikai konfliktusoknak kitettebb közép-európai országokra, illetve azon belül is, a válságra sajátos kormányzati válaszreakciókat adó Magyarországra. Kutatási célunk volt a zöldítési politika, a Covid utáni újranyitás és az orosz energiahordozók importját érintő, európai uniós szankciós politika együttes következményeképpen kialakuló energiakrízis hatásának vizsgálata a magyarországi részvénypiacra fókuszálva, melyet a blue chipek, illetve az energetikai üzletágban érdekelt ALTEO Nyrt. részvényeinek elemzésén és az azokból kialakított portfóliók optimalizálásán keresztül végeztünk el. Ennek keretében kívántuk meghatározni, hogy egy, az előbbi 5 részvényből összeállított portfólió variancia és Gini-index alapon optimalizált struktúrájára milyen hatást gyakoroltak a 2020-2023 közötti időszak turbulens válságjelenségei, kiemelten az energiaárak inflációjára. Mivel mindkét metódus bár eltérő mértékben, de az energiaválság hatására ugyanazon, energetikában érdekelt társaság részvényeinek portfólióban betöltött súlyát növelte meg szignifikánsan, így kijelenthető, hogy a diverzifikált portfólió összetételének változása visszatükrözte a makrogazdasági körülmények részvénypiacra gyakorolt hatásait.

Energiapiaci trendek a közelmúltbeli események tükrében – Fókuszban a villamos energia

Balázs Herczeg — 2024-11-02

Az Európai Unió (EU) az energiaátmenet felé irányuló törekvését ambiciózus kezdeményezésekkel kívánja elősegíteni, amelyek célja a megújuló energiaforrásokra való fokozott támaszkodás növelése, a klímaváltozás kezelése és a tiszta energia előállításának támogatása. Ugyanakkor, a megújuló energiaforrások, például a szél- és napenergia integrálása az energiamixbe átalakítja a piaci dinamikákat. E tanulmány célja az elmúlt évtized nagykereskedelmi villamosenergia-árak alakulásának és a megújuló energiák trendjeinek bemutatása, a nagykereskedelmi villamosenergia-piac áttekintése és a villamosenergia-árakat befolyásoló kulcsfontosságú tényezők beazonosítása. Az EU villamosenergia-piacain ún. merit order mechanizmus működik, ahol az erőművek által termelt források igénybevétele a határköltségek növekvő sorrendje alapján történik. Ezt a mechanizmust jelentősen befolyásolja az alacsony határköltségű megújuló energia növekvő aránya, ami potenciálisan csökkentheti a nagykereskedelmi villamosenergia-árakat. Azonban a megújuló energiaforrások, melyeknek termelési hatékonysága nagyban függ az időjárási körülményektől volatilitást is eredményeznek, ami rugalmasan kezelhető tartalék kapacitás kiépítését teszi szükségessé. Ezt gyakran gáztüzelésű erőművek szolgáltatják, amely viszont befolyásolja a gázkeresletet és -árat is. A 2020-as évek eleje, amelyet világjárvány és háború jellemzett, szemlélteti az ilyen jellegű válságoknak az energiapiacokra gyakorolt mélyreható hatásait, kiemelve a globális energiarendszerek egymástól való függőségét és az EU gázimporttal kapcsolatos sebezhetőségét, az áringadozások pedig mind a piaci stabilitásra, mind a fogyasztói megfizethetőségre nézve kihívásokat generálnak. Ilyen válságokkal teli időkben az energiatrilemma problémaköre – azaz a fenntarthatóság, a megfizethetőség és az ellátásbiztonság közötti egyensúly megteremtése – egyre nehezebben megoldhatóvá válik. Annak ellenére, hogy ez az energiaátmenet egy összetett folyamat, elengedhetetlen a bolygónk és a jövő generációk jólétének megőrzése érdekében.

Az IFRS-ekre áttért magyarországi vállalatok körének vizsgálata

Alexandra Szekeres — 2024-11-02

A kutatómunkánk során a vizsgált alapsokaságot két csoportra bontottuk, amelyhez három, eszközökkel szoros összefüggésben álló csoportosítási ismérvet, a magyar számviteli szabályok szerint készített éves beszámoló adataiból számított eszközszerkezeti és -kihasználási mutatókat választottunk. A kiválasztásnál elsődleges szempont volt, hogy olyan csoportosítási ismérveket használjunk, amelyek szoros összefüggésben állnak a vállalati eredmény alakulásával, és emellett megfelelően jellemzik a vállalatok tevékenységeit is. A befektetett eszközök aránya mutató a vállalatok melléktevékenységeire utalnak, ugyanis az magába foglalja a hosszú távú befektetési tevékenységre utaló vagyonelemeket is. A készletek aránya mutató alkalmazását az indokolta, hogy a forgóeszközök közül a készletek jellemzik leginkább egy vállalat főtevékenységét, emiatt tekinthető a készletek aránya egy tevékenységspecifikus tényezőnek. Ezen túlmenően az eszközök forgási sebessége mutató használata mellett döntöttünk, mert egyrészt ez a mutató fejezi ki azt, hogy milyen hatékony az eszközök kihasználtsága, vagyis a vállalati vagyon bevételgeneráló képessége, a bevétel pedig az eredmény képződésének egyik kulcsfontosságú tényezője.

A magyar megyei jogú városok helyi hozzáadottérték kalkulációja – Mikro és makro szintű gazdaságelemzési gyakorlatok Magyarországon

Tamás Bence Tarnóczi — 2024-11-02

A gazdaságot befolyásoló hatások – a Pandémia, a folyó Orosz-Ukrán konfliktus, a növekvő energia árak és a magas infláció – az utóbbi időszakban jelentősen és kiszámíthatatlanul gyorsan változnak. Emiatt is elengedhetetlenül fontos felmérni mik azok a sajátosságok, amik megfigyelhetők Magyarország gazdasági motorjaiban, azaz a nagyvárosokban. Először bemutatjuk az alulról és felülről építkező GDP becslési módszerek korlátait, pontosságát és gyakorlati megvalósíthatóságát. Az elemzés során a felülről építkező GDP számítást választottuk, ahol a vármegyei GDP adatokat és a helyi iparűzési adó értékeit használjuk fel. Így megkapva a vizsgált 24 város helyi GDP értékét, és ezeket összehasonlítjuk a vármegyei és országos GDP tendenciákkal. Megállapítható, hogy ezek a városok meghatározó gazdasági súllyal rendelkeznek, hiszen több mint 63%-át adják a magyar bruttó hazai terméknek. A GDP változást vizsgálva nem minden nagyváros mutat magasabb növekedési ütemet, mint amit az ország átlagosan 2010 és 2020 között elért. A nagyvárosok közel fele meghaladta az országos 75%-os növekedést, akár 120%-os bővülést is produkálva, míg a többi település alatta maradt ennek az ütemnek. Ezen információk hasznosak lehetnek a városok számára, hiszen a célzott gazdaságfejlesztés irányvonalait alapozhatják meg a jövőre tekintve.

A Covid-19 hatása a visegrádi országok gyógyszeripari vállalatainak átlagos vagyonstrukturájára

Tömöri Gergő — 2024-11-02

A Covid-19 világjárvány kezelés jelentős kihívás elé állította az egészségügyi intézmények menedzsmentjét 2020-21-ben, így nem hagyta érintetlenül az azok legfőbb beszállítóit jelentő gyógyszeripari szektorban működő vállalatok vagyonstruktúráját sem. A tanulmányunk fókuszában álló visegrádi országok gyógyszeripara jellemzően jelentős mennyiségű gyógyszert exportál, de beruházási célpontok is egyben, hozzájárulva a hazai gazdaság versenyképességének növeléséhez. Az elemzés alapját a régiós gyógyszeripari vállalatok 2018 és 2022 közötti időszakának éves beszámolóadatai képezték, melyeket az EMIS adatbázisából nyertünk ki. Összességében az eredmények nem igazolták előzetes várakozásainkat a járványhelyzet vagyonstruktúrára gyakorolt hatásáról: a vizsgált országok vállalatainak vagyoni helyzete 2021-ig relatíve stabil volt, és nem lettek kritikusan eladósodva sem, habár a cseh vállalatok az adósságukat megtöbbszörözték néhány év alatt. Azonban a pénzügyi adatok alapján sokkal inkább a járvány utáni évek, mint maguk a lezárások jelentettek választóhatárt a mutatókban: 2022-ben rosszabbodott a vállalatok helyzete a kedvezőtlenné váló régiós gazdasági helyzet miatt, a pénzeszközeik aránya jelentősen megcsappant, a készleteiket is lecsökkentették a csökkenő értékesítés miatt, emellett a késztermékek tárolási ideje és a gyártási idő is romlott, habár még így is a legtőkeerősebb vállalatok közé tartoztak. Ennek ellenére a 2020-as év sikeresen alakult a legtöbb vállalat számára a vizsgált országokban.

A rovarok hasznosítása a fogyasztók szemszögéből – szakirodalmi áttekintés

Krisztina Kovács — 2024-11-02

Tanulmányunk a rovarok fogyasztói hasznosításának aspektusait vizsgálja Európában, különös tekintettel a rovarokat új élelmiszerként elfogadó négy fajra: közönséges lisztbogár, keleti vándorsáska, házi tücsök és alombogár. Elemzésünk során kiemelt figyelmet fordítunk ezek tápértékére, alacsony zsír- és rosttartalmukra, valamint a hagyományos állattartáshoz képest jelentős környezetvédelmi előnyeikre. Tanulmányunk rámutat, hogy bár a rovarfogyasztás Európában viszonylag új, globálisan elterjedt és elfogadott. A rovarok étkezési célú felhasználása számos társadalmi és kulturális akadályt is felvet, melyek leküzdése kulcsfontosságú a szélesebb körű elfogadás érdekében. Az elfogadást támogató jogszabályi környezet kiemelten fontos, beleértve az élelmiszerbiztonsági előírásokat és a megfelelő címkézést.

Felsőoktatási tehetségmenedzsment gyakorlatok összehasonlító vizsgálata

Zsófia Olvasztó — 2024-11-02

A tehetségmenedzsment jelentősége nemcsak az üzleti szférában, hanem az egyetemek számára is kiemelt jelentőséggel bír a versengő felsőoktatási környezetben. A felsőoktatásban jelenlévő tehetséggondozás meghatározó szerepet tölt be az intézmények életében, hiszen a tudományos munkához és később az akadémiai szféra utánpótlásához is hozzájárulhatnak a felfedezett tehetségek. A tanulmány célja, hogy ismertesse a tehetségmenedzsment jelentőségét a felsőoktatásban, valamint feltárja a magyarországi egyetemeken alkalmazott tehetséggondozási programok sajátosságait. A HVG minden évben különböző hallgatói és oktatói szempontok alapján összeállítja a magyarországi felsőoktatási intézmények rangsorát. A tanulmányban a HVG Diploma 2024-es összesített intézményi rangsorának első öt helyén szereplő egyetem tehetséggondozási gyakorlatát elemeztük az intézmények weboldalain szereplő információk alapján. Megállapítható, hogy a vizsgált intézmények mindegyikén megjelenik a tudományos diákköri tevékenység és a szakkollégiumok, valamint két egyetem esetében önálló tehetséggondozó program is működik. Az öt egyetemet vizsgálva több jó gyakorlat is beazonosítható. Ilyenek például a tehetséggondozás működéséhez kapcsolódó szervezetek működése, szakkollégiumok együttműködését segítő közösség, ösztöndíjak, mentor programok. Ugyanakkor fejlesztendő területek is azonosíthatók, mint például az önálló TDK oldal hiánya miatt a TDK információk nehezebb elérése, illetve a tehetséggondozás formáinak elérése az egyetem fő weboldaláról korlátozott.

Hulladékgazdálkodási esettanulmányok feldolgozása – Milyen jógyakorlatokat alkalmaznak a világ különböző országaiban?

Aliz Vuk — 2024-11-02

A települési szilárd hulladékgazdálkodás terén a világ országai más és más nehézségekbe ütköznek. Az évente keletkező hulladék mennyiségének csökkentése érdekében a körforgásos gazdaság bevezetése egy lehetséges megoldás lenne. Viszont a különféle helyzetben levő, különböző gazdasági fejlettségű országokban eltérő megközelítéseket figyelhetünk meg. A tanulmányban 7 esettanulmány feldolgozása alapján mutatjuk be és értékeljük a vizsgált országokat hulladékgazdálkodásuk szempontjából. A magasabb gazdasági fejlettségű országoktól (Olaszország, Finnország, Dél-Korea) egészen az alacsony gazdasági fejlettségű országokig (Brazília, Afrika) vizsgáltunk meg eseteket. Jó gyakorlatokat találtunk, ilyen São Tomé városa is, ahol a helyi közösség maga szervezte meg a hulladékgazdálkodását. Értékeltünk olyan esetet is, ahol a politikai döntéshozatalban megjelenik a körforgásos gazdaság, de a megvalósításában még több minden megkérdőjelezhető. Az viszont mindenhol elmondható, hogy a közösségi összefogás és a fogyasztók tudatossága egy kulcs pontja a haladásnak. Ezen kívül az önkormányzatok részvétele és a szervezeti együttműködés elengedhetetlen a hatékony és sikeres hulladékkezeléshez.