Aeolian surface transformations on the alluvial fan of the Nyírség
Main Article Content
Abstract
The evolution of the Nyírség and its landforms has been widely addressed by Hungarian geographers and geologists in the past and at present as well. Early works were mainly concentrating on understanding the complex, fluvial and aeolian genetics of the territory, later more specific forms and problems were studied and revealed. By the increasing number of chronological evidence derived from stratigraphic, pollen and archaeological data and absolute dating techniques (radiocarbon and optically stimulated luminescence) the geomorphological development can be reconstructed in more detail, especially in the context of climate variations and human intervention. Our study aims to summarize and outline the times of aeolian activity, with special respect to Holocene events, on the basis of the researches carried out so far. By nowadays it is obvious that sand was moving on several occasions in the Nyírség during the Holocene subsequent to the main aeolian land formation periods of the Upper Pleniglacial and the late glacial. In the first half of the Holocene sand movement can be related to dry periods, thus aeolian activity was driven mostly by climatic factors. In the second half of the Holocene the area of land affected by wind erosion decreased and in most cases events can be associated to the activity of man. Nevertheless, climatic and anthropogenic factors could be superimposed, leading to significant local sand mobilisation.
Downloads
Article Details
x
Funding data
-
Hungarian Scientific Research Fund
Grant numbers K 83560
References
Balla, Gy. 1954. A Nyírség és a Bereg-szatmári síkság néhány geomorfológiai problémája, Földrajzi Értesítő 3 (4), 673–683.
Borsy, Z. 1961. A Nyírség természeti földrajza. Akadémiai Kiadó, Budapest, 227 p.
Borsy, Z. 1980. A Nyírség geomorfológiai kutatásának gyakorlati vonatkozású eredményei. Acta Academiae Pedagogicae Nyíregyháziensis 8,19–36.
Borsy, Z., Csongor, É., Lóki, J. Szabó I. 1985. Recent results int he radiocarbon dation of wind-blown sand movements in Tisza Bodrog Interfluve. Acta Geogr. Debrecina, 5–16.
Borsy, Z., Félegyházi, E., Hertelendi, E., Lóki, J.,Sümegi, P. 1991. A bócsai fúrás rétegsorának szedimentológiai, pollenanalitikai és malakofaunisztikai vizsgálata. Acta Geographica Debrecina 28-29, 263–277.
Borsy, Z., Lóki, J. 1982. Nyíregyháza geomorfológiája. Acta Academiae Paedagogicae Nyiregyhaziensis 9, 5–19.
Borsy, Z., Csongor, É., Félegyházi, E., Lóki, J., Szabó, I. 1981. A futóhomok mozgásának periódusai a radiocarbon-vizsgálatok tükrében Aranyosapáti határában. Szabolcs-Szatmári Szemle Nyíregyháza, 16 (2), 45–50.
Borsy, Z., Félszerfalvi, J., Lóki, J. 1987. Electron Microscopic Investigations of Sand Material in the Core Drillings in the Great Hungarian Plain. GeoJournal 85–195.
Cholnoky, J. 1910. Az Alföld felszíne. Földrajzi Közlemények 38, 413–436.
Félegyházi, E., Lóki, J. 2006. A lepelhomok vizsgálata a nyírségperemi területeken. In: Kiss, A, Mezősi, G, Sümeghy, Z (ed.) Táj, környezet és társadalom. Landscape, Environment and Society. Ünnepi tanulmányok Keveiné Bárány Ilona professzor asszony tiszteletére. Szeged, 191–203.
Félegyházi, E, Tóth, Cs.2003. Adatok a Hortobágy pleisztocén végi fejlődéséhez. Tóth, A. (ed.) Tisza-völgyi tájváltozások, Kisújszállás, 65–77.
Félegyházi, E, Tóth, Cs. 2004. A Halas-fenék lefűződött medermaradvány üledékanyagának szedimentológiai és palinológiai vizsgálata. Acta Geogr. Debr. Tom. 36, 21–30.
Járainé Komlódi, M. 2000. A Kárpát-medence növényzetének a kialakulása. Tilia 9, Válogatott tanulmányok II, Sopron, 5–60.
Járainé Komlódi, M. 1969. Adatok az Alföld negyedkori klíma és vegetációtörténetéhez. I. Bot. Közlem. 53, 191–200.
Járainé Komlódi, M. 1970. Studies on the vegetational history of Picea omorica Panc. on the Great Hungarian Plain. Annal. Univ. Sci. Budapest, Sect. Biol. 12, 143–156.
Kádár, L. 1956. A magyarországi futóhomok-kutatás eredményei és vitás kérdései. Földrajzi Közlemények 4, 143–158.
Kiss, T., Sipos, Gy. 2006. Emberi tevékenység hatására meginduló homokmozgások a Dél-Nyírségben egy zárt buckaközi mélyedés szedimentológiai elemzése alapján. Földrajzi tanulmányok Dr. Lóki József tiszteletére, 115–125.
Kiss, T., Nyári, D., Sipos, Gy. 2008. Történelmi idők eolikus tevékenységének vizsgálata: a Nyírség és a Duna-Tisza köze összehasonlító elemzése.In: Szabó, J, Demeter G. (ed.) Geographica generalis et specialis. Tanulmányok a Kádár László születésének 100. évfordulóján rendezett tudományos konferenciára, Debrecen, 99-106.
Krolopp, E.,Sümegi, P., Kuti, L., Hertelendi, E., Kordos, L. 1995. A Szeged-Ötthalom környéki löszképződmények keletkezésének paleoökológiai rekonstrukciója. Földt. Közl. 125, 309–361.
Lóki, J., Hertelendi, E, Borsy, Z. 1993. New dating of blown sand movement in the Nyírség. Acta GEographica Debrecina, Debrecen, 67–76.
Lóki, J. 2003.A szélerózió mechanizmusa és magyarországi hatásai. MTA doktori értekezés. Debrecen, 265 p.
Lóki, J., Demeter, G., Négyesi, G., Vass, R., Molnár, M. 2008. Holocén korú homokmozgások a Nyírségben In: Püspöki Zoltán (ed.) Tanulmányok a geológia tárgyköréből: Dr. Kozák Miklós pályatársainak és tanítványainak tollából, az ünnepelt 60. születésnapjának alkalmából. Debrecen, 111–123.
Lóki, J., Schweitzer, F. 2001. Fiatal futóhomokmozgások kormeghatározási kérdései a Duna-Tisza közi régészeti feltárások tükrében. Acta Geogr. Debrecina 35, 175–182.
Magyari, E. 2002. Climatic versus human modification of the Late Quaternary vegetation in Eastern Hungary (A Kárpát-medence keleti területeinek késő negyedidő szaki vegetációváltozásai a klimatikus és emberi hatások tükrében). PhD Disszertáció. Debreceni Egyetem, Természettudományi Kar, Ásvány és Földtani Tanszék, 152 p.
Magyari, E., Jakab, G., Sümegi, P., Rudner, E., Molnár, M. (2000) Paleobotanikai vizsgálatok a keleméri Mohos-tavakon (Palaeobotanical investigation of the Mohos-lakes at Kelemér). In: Szurdoki, E. (ed.), Tőzegmohás élőhelyek Magyarországon: kutatás, kezelés, védelem (Hungarian mires: research, management, conservation). CEEWEB Munkacsoport, Miskolc, 101–131.
Marosi, S. 1967. Megjegyzések a magyarországi futóhomokterületek genetikájához és morfológiájához. Földrajzi Közlemények, 231–252.
Nagy, J. 1908. A Nyírség domborzati viszonyai. Kolozsvár
Nyári, D., Kiss, T., Sípos, Gy. 2006. Történeti időkben bekövetkezett futóhomokmozgások datálása lumineszcenciásmódszerrel a Duna-Tisza közén. III. Magyar Födlrjazi konferencia tudományos közleményei, CD kiadvány, ISBN: 963-9545-12-0. Avaiable at: http://geography.hu/mfk2006/pdf/Ny%E1ri%20Di%E1na.pdf
Sipos, Gy., Kiss, T.,Nyári, D. 2006. OSL mérés lehetőségei. Homokmozgások vizsgálata Csengele területén. Environmental Science Symposium Abstracts, Budapest, 43–45.
Sümeghy, J. (1944): A Tiszántúl. Magyar tájak földtani leírása. 6. p. 208.
Sümegi, P., Magyari, E., Dániel, P., Hertelendi, E., Rudner, E. 1999. A kardoskúti Fehér-tó negyedidőszaki fejlődéstörténeti rekonstrukciója (A reconstruction of the Quaternary geohistory of Fehér lake at Kardoskút). Földtani Közlöny, 129 (4), 479–519.
Ujházy, K. 2002. A dunavarsányi bucka fejlődéstörténete radiometrikus kormeghatározások alapján. Földtani Közlöny 132, 175–183.
Ujházy, K., Gábris, Gy.,Frechen, M. 2003. Ages of periods of sand movement in Hungary determined through luminescence measurements Pergamon INQUA Quaternary Inter-national 111,91–100.