Közösségi Kapcsolódások - tanulmányok kultúráról és oktatásról

Higher Education Developing Adult Learning and Education through Learning Cities as Advanced Forms of Learning

2025-12-01T10:13:22+01:00

A tanulás korában az egyetemek kulcsszerepet játszanak az okos és kreatív urbanizált közösségek fejlesztésében a tanuló városok keretein belül.
A tanulmány a munkaerőpiac-orientált ökoszisztémák és az oktatási és képzési ökoszisztémák közötti hidak fontosságát vizsgálja. A térbeli struktúrák, mint például a tanuló városok és régiók, Pagratis és munkatársai (2023), valamint Piazza (2023) szerint hatékonyabb és előnyösebb formákat kínálhatnak az ilyen tudástranszfer keretek számára. (LEAP-II eredmények, 2024) Miközben a tanuló ökoszisztémák a felsőoktatás megnyitásához jobb politikák és stratégiák érvényesítését javasolják (Dollhausen és Jütte, 2023), ez a tanulmány azt kísérli meg, hogy ezt a megközelítést a felnőttoktatásra is kiterjessze, valamint, hogy átfogó ütemtervet vázoljon fel a közös LLL-program megvalósításához, olyan vízió alapján, amely az inkluzivitásra, a rugalmasságra és a hozzáférhetőségre összpontosít. A kutatási módszer a kiválasztott UNESCO GNLC-tag-városok példáinak reflektív elemzésének komparatisztikai metszetben történő megvalósítása.

A tanulás szerepe a társadalom különböző modelljeiben

2025-10-30T09:57:02+01:00

A tanulmány a tanulás társadalmi szerepét vizsgálja három elméleti modell – a szervezett tanulás nélküli, a tanulás-közömbös és a a tanulástámogató társadalom – összehasonlításán keresztül. A cél annak feltárása, miként befolyásolja a tanulás társadalmi beágyazottsága a mobilitást, az egyenlőséget és az innovációt. A kvalitatív módszertan szakirodalmi elemzést és szcenárió-alapú megközelítést alkalmaz, amely feltárja a tanulás reprodukciós, mobilitási és innovációs funkcióit. Az eredmények szerint a tanulástámogató társadalmak rendelkeznek a legnagyobb adaptív kapacitással és kohézióval, míg a tanulás-közömbös és a szervezett tanulás nélküli rendszerek a társadalmi stagnálás és az egyenlőtlenségek újratermelődésének irányába hatnak. A tanulmány kiemeli, hogy a tanulás nem csupán oktatási, hanem társadalomszervező alapelv, amely a demokrácia, a gazdasági fejlődés és az innováció fenntarthatóságának kulcsa.

Rugalmas tanulási utak a középfokú felnőttoktatásban és -képzésben

2025-12-01T00:02:05+01:00

Svájc sokszínű, négy nemzeti nyelvvel rendelkező, évszázados múltra visszatekintő szövetségi állam, ahol minden, így az oktatás is óramű pontossággal működik. Ezt igazolják az OECD Education at Glance (2025) és a felnőtt készségeket felmérő Survey of adult skills (2023) jelentései. A svájci oktatási rendszerben fontos helyet foglal el az élethosszig tartó tanulás, a felnőttek oktatása, képzése és továbbképzése. A svájci oktatásirányítás mind kantoni, mind szövetségi szinten számtalan, pozitívan diszkriminatív intézkedést hozott, hogy az élethosszig tartó tanulást megkönnyítsék, a szakosodást, a pályaváltást lehetővé tegyék.

A kutatás módszere a dokumentumelemzés. Megvizsgáltam az iskolarendszer és működtetésének törvényi hátterét, a szabályozás dokumentumait, feldolgoztam az oktatásért felelős intézmények honlapján található információkat, valamint másodelemzésnek vetettem alá a svájci oktatáskutató intézet oktatási jelentését (SKBF 2023).

A dokumentumok elemzése során megállapítottam, hogy nemcsak a svájci duális képzés, hanem az egész oktatási rendszer példa értékűen működik, így méltán válhat modellé más országok számára.

Technikumból merre tovább?

2025-12-14T03:05:42+01:00

A tanulmány célja feltérképezni a technikumi képzés végéhez közeledő tanulók továbbtanulási szándékait, motivációit és jövőbeli terveit. A kérdőíves felmérés két szakképzési centrum – Érdi és Dunaújvárosi – végzős tanulóinak válaszait vizsgálja, különös tekintettel arra, milyen tényezők befolyásolják döntéseiket: felsőoktatás, újabb szakmaszerzés, külföldi tanulás vagy munkavállalás. Az eredmények rávilágítanak arra, hogy a tanulási utak rendkívül sokfélék, és gyakori a bizonytalanság, a szülői, tanári befolyás, valamint az anyagi és szakmai szempontok együttes hatása. A kutatás hozzájárulhat a pályaorientációs programok és a felsőoktatási toborzás hatékonyabb tervezéséhez.

Kulcsszavak: pályaorientáció, technikumi tanulók, továbbtanulás

„Készen állok?” – Mit gondolnak a fiatalok, és mit vár a munkaerőpiac a friss mérnökdiplomásoktól?

2025-11-30T23:27:06+01:00

A tanulmány célja a dél-dunántúli régió középiskolás diákjai és mérnökhallgatói körében vizsgált kompetenciák feltárása, különös tekintettel a mérnöki készségek önértékelésére. A 2024 december és 2025 március között végzett kvantitatív vizsgálatban 875 fő (509 középiskolás, 366 egyetemi hallgató) vett részt. A résztvevők 18 kognitív, technikai és szociális kompetencia fontosságát és saját felkészültségét értékelték. Eredményeink szerint minden kompetenciaterületen pozitív fontossági megítélés mellett alacsonyabb önértékelés jelent meg, a legnagyobb eltérés a szakmai tudás, az időgazdálkodás és a döntéshozatal esetében mutatkozott. A vizsgálat rámutat arra, hogy a mérnöki pályára készülő fiatalok reálisan érzékelik fejlesztendő területeiket, ami fontos kiindulópontot jelent a felsőoktatási programok gyakorlatorientált fejlesztéséhez.

Az érzékenyítő kampányok tervezésének tanítása mint a kritikai gondolkodás és az aktív állampolgárság fejlesztésének eszköze

2025-11-30T22:30:22+01:00

A demokrácia működésének és fennmaradásának elengedhetetlen feltétele a részvételiség, az állampolgári tudatosság és a civil önszerveződés. Mindez számos járulékos haszonnal, kompetenciák, képességek, készségek, kapcsolati háló (végső soron pedig a társadalmi szolidaritás, a társadalmi bizalom, kohézió és jóllét) fejlődésével jár, azonban egyúttal igényel is bizonyos transzverzális képességeket (mint a kritikai gondolkodás és az ezzel összefüggő állampolgári tudatosság) és „soft skill”-eket (kommunikáció, együttműködés, szervezés). Ennek tanítására, fejlesztésére a hagyományos tantárgyi és diszciplináris korlátokon átívelő kollaboratív projektmódszer alkalmas leginkább. A tanulmány egy ilyen tevékenységközpontú, tapasztalati tanulásra épülő egyetemi kurzus („Érzékenyítő kampányok tervezése”) felépítését, módszertanát és tapasztalatait mutatja be.

Szimuláció és kihívás, mint tanulási keret a közszolgálati képzésben

2025-12-11T12:50:08+01:00

A Közös Közszolgálati Gyakorlat (KKGY) egy nagylétszámú, interdiszciplináris szimulációs program a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, amely valósághű válsághelyzeti forgatókönyveken keresztül biztosít közös tanulási lehetőséget közigazgatási, rendészeti, hadtudományi és víztudományi közszolgálati pályák hallgatói számára. A program kiemelkedő sajátossága, hogy a tanulási élményt nemcsak a szimulált szakmai helyzetek, hanem az ezek során kibontakozó csoportdinamikai folyamatok is alakítják. Tanulmányuk a 2025 tavaszán megvalósuló kétnapos szimulációs gyakorlat oktatásfejlesztési tapasztalatait mutatja be a résztvevő hallgatók és oktatók visszajelzései alapján, különös tekintettel a facilitátorok szerepének vizsgálatára, illetve a hallgatói kompetitívitás és a kooperáció lehetőségeire és nehézségeire ebben az összetett tanulási térben.

Informális tanulás a munkahelyen

2025-09-17T20:49:17+02:00

Kassai Bálint Gergely vagyok, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Karának, Felnőttképzés-kutatási és Tudásmenedzsment Intézet elsőéves mesterszakos hallgatója és intézeti demonstrátora. Tanulmányomban, mely OTDK dolgozatomon alapul (Kassai, 2025), egy budapesti fejvadász cég három toborzási divíziójának (Műszaki, IT, Corporate-SSC) informális tanulási folyamatait vizsgáltam kvalitatív módszerekkel. Célom az informális tanulást elősegítő tényezők, például együttműködés, visszajelzés, tudásmegosztás feltérképezése volt. Fókuszcsoportos interjúk alapján az ATLAS.ti segítségével elemeztem a divíziók közti hasonlóságokat és különbségeket. Eredményeim hozzájárulhatnak a tanulást támogató szervezeti stratégiák kialakításához.

Fordított oktatástörténet

2025-09-23T18:38:44+02:00

A tanulmány a Dunaújvárosi Egyetem Tanárképző Központjában 1989 és 2024 között készült 2311 szakdolgozati cím kvalitatív és kvantitatív vizsgálatára épül. A kutatás célja a hallgatói témaválasztásokon keresztül feltárni a tanárképzés és a neveléstudomány diskurzusainak változásait. Hipotézisünk szerint a szakdolgozati címek érzékeny indikátorai a tanárképzés paradigmaváltásainak, különösen a kompetenciaalapú, digitális és reflektív pedagógiai szemlélet előretörésének, valamint a felnőttképzési tartalmak térnyerésének. Az elemzés kvalitatív tartalomelemzésre és leíró statisztikai módszerekre épült. Eredményeink három korszakot azonosítanak: a rendszerváltás utáni normatív modellt, a 2000-es évek tanulóközpontú fordulatát, valamint a 2010-es évektől kibontakozó digitális és andragógiai orientációt.

Közoktatási vezetők munkához kapcsolódó értékei a Dél-Alföldön

2025-11-30T13:38:32+01:00

Az értékkutatás a társadalomtudományok mellett a neveléstudománynak is fontos területe. Ebben a dolgozatban a pedagógus szakmában vezető posztra készülő, illetve azt már betöltő szakemberek munkához kapcsolódó értékvilágának egy része kerül bemutatásra. A referátum empirikus hátterét a Kodolányi János Egyetem orosházi képzési helyének közoktatási vezető képzésének hallgatói körében végzett kérdőíves vizsgálat adja, amelyet a velük készült interjúk tanulságai egészítenek ki. Az eredményekből a dél-alföldi vezető pedagógusok pályatudatossága és a szakmai felkészültsége mellett az értékeknek a pedagógiai folyamatokban, valamint a köznevelési intézményrendszer szociális világában való megjelenéséről is árnyaltabb képet kaphatunk.

A jó szándék nem elég...

2025-11-29T12:21:02+01:00

A fogyatékossággal élő személyek ki vannak téve a társadalmi kirekesztettség, szegénység kockázatának, a róluk szóló tévhiteknek, és a jótékonykodó segítségnyújtásnak. Jövőorientált nézőpontból a pedagógia/andragógia területén a segítségadás egyik legjelentősebb feladata az, hogy elősegítse a munkavállalói kompetenciák kialakulását, fejlődését.

Munkánkban a produktív segítés módszere támogathatja a tanulóknál, fiataloknál a transzverzális kompetenciák fejlődését a gyakorlatorientált feladathelyzetekbe ágyazott problémamegoldás folyamata által.

Jelen tanulmányban egyes transzverzális kompetenciák aktivizálása szempontjából összehasonlítjuk a jó szándékú és a produktív segítés hatásmechanizmusait a problémamegoldás folyamatában. Hipotetikus modellünk alapján az a megállapításunk, hogy a produktív segítés során hatékonyabban aktiválhatók a transzverzális kompetenciák a jó szándékú segítéshez viszonyítva.

Pszichológiai és történelmi nézőpontok a gazdasági döntésekben

2025-10-08T20:39:19+02:00

A tanulmány a gazdasági döntések irracionalitását vizsgálja pszichológiai és történelmi nézőpontból. Bemutatja, hogy a homo economicus modellje gyakran nem tükrözi az emberek tényleges viselkedését, amelyet kognitív torzítások és érzelmek befolyásolnak. Történelmi példák – többek között a hiperinfláció, a tulajdonosi viszonyok és társadalmi normák – szemléltetik, hogy a gazdasági intézmények és döntések hogyan alakulnak kulturális mintázatok és kollektív tapasztalatok hatására. A cikk célja, hogy hozzájáruljon a gazdasági gondolkodás pszichológiai megalapozásához, és felhívja a figyelmet a kulturális-történelmi összefüggések fontosságára.

A kiégés vizsgálata az SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltár dolgozóinak körében

2025-11-30T15:43:29+01:00

A kiégés jelensége a modern társadalom és munkakörnyezet egyik legjelentősebb kihívása, amely súlyos következményeket jelenthet egyéni, társadalmi és nem utolsó sorban szervezeti szinten is. Jelen tanulmány a kiégés mértékére és az ezzel összefüggő fluktuációs szándék elemzésére fókuszál az SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltár dolgozóinak körében. Az elvégzett empirikus vizsgálat eredményei tükrözik, hogy a kiégés kockázatot jelent a 18-40 év közötti dolgozóknál, illetve a fiatalabb korosztálynál és az olvasókkal közvetlen interakcióban álló munkatársaknál. A kutatás hozzájárul ahhoz, hogy tovább bővíthessük tudásunkat a könyvtárban dolgozók kiégésével és fluktuációjával kapcsolatban, és elősegítheti a megfelelő prevenciós stratégiák kidolgozását a könyvtárosok mentális egészségének megőrzése érdekében.

A roma középosztályosodás esélyei

2025-11-30T13:35:45+01:00

Recenzió: Forray R. Katalin: Romológia. Kutatástól az oktatásig (Gondolat Kiadó, Budapest, 2022. 221 oldal)

Személyiségfejlődés

2025-08-29T16:01:14+02:00

Személyiségünk a születésünk pillanatától fejlődik, változik. Először a környezetünk és az ösztöneink hatására, majd idővel egyre tudatosabban foglalkozunk magunkkal, értékrendszerünkkel, keressük helyünket mikrókörnyezetünkben, próbálunk belesimulni a társadalmi elvárásokba. Aztán egy reggel a tükörbe nézve felmerül bennünk a kérdés: ki is vagyok én valójában? Mi marad, ha minden szerepet – anya, apa, gyerek, feleség, férj, megbízható munkatárs, kedves szomszéd, igaz barát… – lehámozunk magunkról? Ki vagyok én legbelül? A választ számtalan tényező befolyásolhatja – például, hogy éppen milyen kapcsolatban állunk saját magunkkal -, de sokan úgy is érezhetik, hogy több énnel rendelkeznek, és vajon melyik közülük az igazi? Sőt, van egy sokkal rémisztőbb kérdés is: jól vagyok így vagy lehetnék jobban? Molnár Krisztina könyve nem válaszol ezekre a kérdésekre, de segít elindulni az úton, melyet bejárva feltárhatjuk belső világunkat: kedves, szórakoztató feladatokon keresztül bemutatkozhatunk saját magunknak.

Kulcsszavak: személyiségfejlesztés, önismeret, kézírás, írásgyakorlatok, írásterápia, művészetterápia, irodalomterápia

Wolf Wolfensberger: A normalizációs elv a humán szektorban

2025-11-29T12:33:08+01:00

Recenzió feltöltve.

„A régi város” új szerepei

2025-11-30T19:49:55+01:00

Tudták, hogy egy viking-lakta házban élni egészségtelenebb volt, mint napjainkban láncdohányosnak lenni New Yorkban? És tudják, hogy milyen környezetben élt egy grönlandi egyetemista a közelmúltban Aarhusban? S legfőképpen: mi indokolja mindezek tudományos igényű bemutatását egy múzeumi térben? Többek között ezekre a kérdésekre is választ lehet kapni „a régi városban”.

A dániai Aarhusban működő Den Gamle By skanzen a skandináv múzeumi modell kiemelt jelentőségű intézménye, amely egyszerre mutatja be a vikingkor sajátosságait és a közelmúlt társadalmi problémáit. A szerző 2025 augusztusában Pannónia kutatási ösztöndíj keretében végzett megfigyeléseire alapozva elemzi a dán szabadtéri múzeum működését és múzeumandragógiai gyakorlatát. A tanulmány egy rövid múzeumelméleti keretezés után áttekinti a dán múzeumi szektor legfontosabb célkitűzéseit, majd felvázolja a skanzenmozgalom kialakulásának első állomásait. Ezt követően bemutatja a Den Gamle By működését, különös tekintettel azokra a kezdeményezésekre, melyek a látogatók aktív bevonását célozzák meg, s melyek meghatározzák a múzeum élményalapú, reflexív és társadalmi érzékenységet támogató működését.

Egymást keresztező kutatások műhelye

2025-11-28T17:28:18+01:00

Szubjektív beszámoló egy Pannónia-program keretében megvalósult kutatóútról a Turkui Egyetemen.

„Érdekli őket, hogy milyen erők mozgatják azt a jéghegyet, azonban a magyarázó szöveget ott sem olvassák el, inkább kérdeznek”

2025-12-01T11:19:08+01:00

A szegedi Móra Ferenc Múzeum 2025 májusától kezdve több szakaszban nyitotta meg a jégkorszak világáról szóló kiállítássorozatát. A tárlat rendkívül népszerű, e sorok írásakor már több mint 80 ezer fizető látogató tekintette meg a ’26 tavaszáig nyitva tartó kiállítást. A Jégkorszak-tárlat múzeumpedagógia vonatkozásairól két szakértővel, Wilhelm Adéllal, a kiállítás koordinátorával, a közgyűjtemény természettudományi osztályvezetőjével, múzeumpedagógussal és Rácz Ildikóval, a szegedi Rókusi Általános Iskola tanárával, múzeumpedagógussal beszélgetettünk.

Az interjúban az is szóba került, hogy miként formálódik egy kiállítási koncepció, mi volt az országos jelentőségűvé váló Jégkorszak-tárlat alapötlete vagy hogy mennyire hajlandóak kiállítási szövegeket tanulmányozni a diákok.

Előszó

2026-07-05T16:30:16+02:00