Közösségi Kapcsolódások - tanulmányok kultúráról és oktatásról

Kultúra, közvetítés, generációk. Önkéntesség a Móra Ferenc Múzeumban

Anikó Kovács-Krassói — 2024-06-16

Az utóbbi években egyre inkább elterjedőben van az önkéntesség gyakorlata Magyarországon és világszerte egyaránt. El lehet jutni a világ legkülönbözőbb országaiba rövidebb-hosszabb időre, bekapcsolódni egy-egy szervezet, intézmény vagy akár egy család mindennapjaiba. Nem szükséges azonban távolra utazni az önkéntes munka lehetőségéért, számtalan intézmény munkájába be lehet csatlakozni akár közvetlen környezetünkben is. Tanulmányomban a szegedi Móra Ferenc Múzeum önkéntes képzését és programját középpontba állítva kívánom bemutatni az önkéntes munka különböző aspektusait, valamint magyarországi törvényi hátterét.

Intergenerációs jógyakorlat: kutatás és projekt a Szeged Klebelsberg-telepi generációk összekapcsolására

Anna Királykuti — 2024-06-16

Szeged Klebelsberg-telep egy olyan sajátos, lokális kulturális örökséggel és közösséggel rendelkezik, amely figyelemreméltó értéket képvisel napjainkban. Gróf Klebelsberg Kuno munkássága jelentősen meghatározta a telep kialakulását, s ezzel jelenlegi életét is. A telepen élő lakosok, nagyrészt a Baby-boomer generáció tagjai, jelenleg is őrzik a kultuszminiszter iránti tiszteletet és hagyományokat. A telepen megfigyelhető egy generációs szakadék, a Baby-boomer és a Z-generáció tagjai között. Az idősebb generáció számára nehézséget jelent a fiatalok bekapcsolása a közösségi életbe, illetve a múlt értékeinek átadása. Egy kutatás során kiderült, hogy szükség lenne segítségre a generációs kapcsolódás kialakítása érdekében. A generációs probléma megoldására kidolgoztam egy olyan projekttervet, csapatvetélkedő ötletét, amellyel fiatalos, játékos formában lehet a középiskolásokkal megismertetni a helyi örökségek fontosságát. A csapatvetélkedő 2023. október 20-án valósult meg, az említett két generáció részvételével. A vetélkedő szervezése és megvalósítása remek tapasztalatszerzést jelentett számomra, továbbá hasznos mintaként szolgálhat a generációs problémák megoldására.

Képzés és programszervezés – az Európa-naphoz kapcsolódó kulturális projekt a szegedi Közösségszervezés BA szakon

Edit Újvári — 2024-06-16

A Közösségszervezés BA szak gyakorlatorientált képzési programjában nagy hangsúlyt helyezünk azoknak a kompetenciáknak a fejlesztésére, amelyek erősítik a hallgatók csoportmunkában való együttműködési készségét, a kreativitásukat, a kommunikációs képességeit. Több olyan programra is sor kerül a képzés során, amelyek révén a szervezési feladatok megoldásában is jártasságra tesznek szert a hallgatók. Ehhez az oktatási célhoz a projektmódszer megfelelő eszköz, amellyel a május 9-i Európa-nap szervezése és lebonyolítása a feladat, a képzés első évfolyamában. Ez a feladat kapcsolódik az Európa-tanulmányok tantárgy révén az elméleti tanulmányaikhoz, valamint a Szakmai gyakorlat 1. kurzushoz is. A tanulmány ennek a kulturális projektnek a bemutatását és elemzését célozza, összevetve a projektmódszer elméleti szakirodalmának megállapításaival. A korábban megvalósított Európa-nap szervezőivel készített interjúkkal a hallgatói tapasztalatokra kívánok rávilágítani. Ez a hallgatók aktivitására építő kulturális projekt a szegedi Közösségszervezés BA képzés egyik innovatív elemének tekinthető.

Ajánlás

Éva Szirmai — 2024-06-16

„Jöjj, drága tőr!” Szerelem, szülői tiltás és öngyilkosság Shakespeare három drámájában (Rómeó és Júlia, Szentivánéji álom, Hamlet)

András Bernáth — 2024-06-16

A generációk közötti konfliktusok egyik tipikus esete a szülők befolyása a fiatalok szerelmére és párválasztására, a szülői tiltás és annak olykor tragikus következményei. Shakespeare három drámájának filológiai elemzése e motívum kapcsán kitér a színjáték céljára, a fiatalok döntéseire, a végzet hatalmára és az öngyilkosság kérdésére is. A Rómeó és Júliában a két család ősi viszálya mellett meghatározó a Capulet családon belüli konfliktus is: Capulet döntése Júlia házasságáról. Ez a motívum a Szentivánéji álomban is megfigyelhető, Egeus és Hermia révén, majd a betétdarabban, Pyramus és Thisbe tragikomédiájában is. A Hamletben Polonius szintén eltiltja Opheliát Hamlettől, és az öngyilkosság kérdése is felmerül. A három dráma és a korszellem tükrében Rómeó és Júlia kettős öngyilkossága nem feltétlen szükségszerű megoldás, hanem elhamarkodott, sőt erkölcsileg megkérdőjelezhető tettként is értelmezhető.

Paideia vs. Downloading

Lajos Mitnyán — 2024-06-16

A tanulmány az olvasás kulturális technikájának jelenkori helyzetével és várható jövőjével foglalkozik. A vizsgálódás a paideia-elmélet kontextusába helyezve közelíti meg a kérdést, azaz az olvasást az integrált autonóm személlyé válás egyik előfeltételeként értelmezi. Az elemzés célja, hogy empirikus vizsgálati eredményeket kutúrafilozófiai kontextusba helyezve a digitális kor kultúrájának olyan összefüggéseire és konzekvenciáira mutasson rá, melyek egy szimplán empirikus vizsgálatban észrevétlenek maradnának. A norvégiai Stavangerben lezajlott nemzetközi Európai Olvasáskonferencia lezárásaként született Stavanger Declaration téziseiből indul ki, és sorra veszi a 130 olvasáskutató által tett nyilatkozat megállapításait és javaslatait az olvasás jövőjére vonatkozóan. A kultúrafilozófiai elemzés az olvasás heterotopikus tereinek vizsgálatával a digitalizáció és az olvasás antropológiai, pszichológiai, szociológiai és kultúrafilozófiai vonatkozásainak feltárására törekszik.

eZ a generáció ugyanaZ? Szegedi fiatalok olvasási szokásainak változásai egy évtized alatt

Renáta Olga Bozsó — 2024-06-16

A KAPOCS Kutatócsoport Kultúrakutató Műhelye egy trendkutatás első két állomásaként tíz év különbséggel vizsgálta meg a szegedi 10-18 évesek viszonyát az olvasáshoz. Az aktuálisan ebbe a korosztályba tartozó szegedi tanulók olvasási szokásait felderítő átfogó kérdőíves adatfelvétel először 2011-ben valósult meg. Akkor papír alapú ívek segítségével vizsgáltuk az első Z generációs évfolyamokat felső tagozaton és középiskolákban. 2022-ben ugyanennek a generációnak a végét sikerült elérni immár online kérdőívek útján. Mindkét kutatás alkalmával több, mint 700 fiatal került a mintába. Célunk az volt, hogy a bő egy évtized alatt végbement változásokat rögzítsük az olvasás gyakorisága, eszközei, megítélése, valamint a könyvtár- és médiahasználat vonatkozásában. A válaszok többdimenziós összehasonlításra alkalmasak, hiszen lehetőségünk nyílt mindkét vizsgált évben összevetni a felső tagozatosok és a középiskolások mutatóit, de megfigyelhetjük azt is, hogy hogyan formálódott a klasszikus Z generáció 11 esztendő alatt. Követhetővé vált, ahogyan testet öltött az e-generáció és ahogyan megváltoztak az olvasási szokások és preferenciák. Az összehasonlítások lehetőségét tovább növelte, hogy időközben országos adatfelvételek is történtek, melyekből inspirálódni lehetett, eredményeinket pedig egymásra vetíthettük.

Asszociációk az olvasásra

Nikoletta Sándor-Prágai — 2024-06-16

Az olvasás egy tanult készség, amit az általános iskolában sajátítanak el a kisgyermekek, s ezt sokat kell gyakorolni. Ennek a folyamatnak a része, hogy az értő olvasás kialakul. Ez a készség nélkülözhetetlen és kiemelt figyelmet kell ráfordítani. A tájékozottság és a tudás alapvető pillér a fejlődéshez, ami az élethosszig tartó tanulás része. Emellett azt is fontos meghatározni, ki számít jó olvasónak. Ez egy hosszú folyamat, aminek az alapköve a család, de a pedagógusok szerepe is kiemelten fontos. Ezenkívül a korosztályoknak ajánlott dokumentumtípusok segítik ennek a szintnek az elérését. Így a tanuló képessé válik az élményszerző olvasásra; a tájékozó, információgyűjtő és a feladatközpontú olvasásra.
Tanulmányomban az eddig felsorolt tényezők hatását vizsgáltam meg a 2022-es KAPOCS Kutatócsoport Kultúrakutató Műhelye által végzett olvasáskutatásban szereplő nyitott kérdésének válaszai alapján. A kérdés a következő volt: „Tegyük fel, hogy meghallod a szót: ’olvasás’. Mi az a három dolog, ami először eszedbe jut ekkor?”. A kutatásban két általános iskola és két középiskola tanulói vettek részt. Az intézményenként kapott szavak elemzése után a válaszokat összevetettem egymással. Ennek alapja a saját szempontrendszerem volt, illetve az általam fontosnak vélt aspektusokkal. Az olvasáskutatás asszociációs kérdésére adott tanulói válaszok alapján egyértelmű, hogy az olvasás megszerettetése és az olvasóvá nevelés kiemelt terület továbbra is. A digitális fejlődés hatása miatt az olvasási szokások átalakultak, ezért van szükség ezek vizsgálatára.

Mindennapi olvasmányok

Judit Kerpics — 2024-06-16

Tanulmányomban a 19-20. századi magyar művelődés egyik meghatározó műfajával, a kalendáriummal foglalkozom két konkrét kötet vizsgálatán keresztül. A 19. század közepére a magyar kalendárium-irodalom egyre gyarapodott és új attribútumokat is felvett. Az eredeti időjelző funkció, jeles napok és ünnepek felsorolása mellett egyre több praktikus tanács, ismeretterjesztő írás és szépirodalmi szöveg került be ezekbe az eredendően olcsó, széles néprétegekhez eljutó kiadványokba. Podmaniczky Frigyes és nővére, Jósika Júlia mindketten szerkesztettek kalendáriumot: az előbbi az 1857-es Délibáb Képes Naptár, míg az utóbbi a 1861-es Hölgynaptár szerkesztője volt. Egyikük sem folytatta a vállalkozást az első kötet után, és mindketten egy-egy hetilaphoz kapcsolódó kiadványt szerkesztettek. Dolgozatom a korszakra jellemző olvasási szokásokra, művelődési lehetőségekre világít rá két, egymáshoz időben közeli példán keresztül.

Edward William Cole, Ausztrália utópistája

Noémi Cséplő — 2024-06-16

Edward William Cole aranyásóból lett Ausztrália egyik legnagyobb könyvkereskedője. Az ipari forradalom, a kitáguló világ, a kezdődő globalizáció gyermekeként lelkesen vallotta a tudás és a tudomány mindenhatóságát, folyamatosan képezte önmagát, könyvtárba járt, vitakörök tagjaként szívesen beszélgetett a társadalmi változásokról, technológiai vívmányokról. Írásai segítségével nemcsak a viktoriánus Ausztrália életébe, de az általa elképzelt jövőbe is betekintést nyerhetünk.

Milyen gondolatok foglalkoztatták leginkább ezt a folyton tanulni vágyó férfit? Mit gondolt a világ jövőjéről, a technikai vívmányokról, társadalmi változásokról, és mindezek hatásáról az emberiség jövőjére? Mi valósult, valósulhatott meg elképzeléseiből? A válaszokat Cole saját írásaiban keresi a tanulmány szerzője, miközben 21. századi elemzéseken keresztül is vizsgálja a 19. század második felében született feltevéseket, jóslatokat.

Tankötelezettség és generációs közösségi tanulás a tanyai népiskolákban

Gizella T. Molnár — 2024-06-16

Magyarországon a kiegyezést és az 1868-as tankötelezettségi törvényt követően vett nagyobb lendületet a közoktatás, amire nagy szükség volt, mert 1880-ban analfabéta volt a hat éven felüli lakosság közel hatvan százaléka. De nem volt elegendő iskola és tanító sem.

A törvény nyomán tanyai iskolák létesültek, melyek köré hamarosan közösségek szerveződtek, amiben nagy szerepe volt az ott működő tanítóknak. Eötvös kultuszminiszter számított is a tanítóság elhivatottságára, s 1870-ben körrendeletben buzdította a tanítókat, hogy segítsék az elmaradottakat az írás, olvasás, számolás és egyéb elemi ismeretek elsajátításában. A tanítók feladataként a tankötelezettek oktatása mellett az általános műveltség és közhasznú ismeretek terjesztését is megjelölte. A közmegbecsülésnek örvendő tanító a közösségi tanulás, az intergenerációs ismeretátadás számos formáját valósította meg az iskola falai között. A tanulmány ezt a folyamatot, benne a tanítók szerepét mutatja be konkrét példákkal.

A személyiségközpontú felnőttoktatás szerepe a folyamatos tanulás korában

Balázs Németh — 2024-06-16

Elemzésünk áttekinti azt a csaknem nyolcvan esztendős folyamatot, amelynek keretében a közel évszázados előzményekre építve, a felnőttek oktatása és tanulása szorosan hozzákapcsolódott a demokratizálódás folyamatának legitimációs történéseihez, egyúttal hozzájárult úgy a hatékony foglalkoztatáshoz, mint a közösségek humanizáló fejlesztéséhez. Ugyanakkor nem mulasztjuk el azt sem, hogy rámutassunk a téma szempontjából nagyon is meghatározó tényezőkre, ezek között is az oktatáshoz való egyenlő hozzáférés és ennek medrében a második esély iskolája ügyeinek megerősödésére, vagy például a politikai és szakmai, vállalati/üzemi képzések újbóli kibontakozására a modernitás és jóllét, valamint a demokrácia és a folyamatos oktatás (lifelong education) összefüggésében.

Emellett arra is rámutatunk, hogy a már ötven éve is felbukkanó átfogó válságfolyamatok mennyiben individualizálták és ezzel a foglalkoztatás, a munkaerőpiac érdekvilágába tolták a felnőttek oktatását és képzését, kiszolgáltatva az oktatási és képzési politikákat a piaci érdekeknek a liberális demokráciák zömében, melyhez aztán az 1989-90 utáni politika rendszerváltások következtében Közép-Kelet-Európa is hamar „felzárkózott”.

Következtetéseinket az UNESCO CONFINTEA (Felnőttoktatási Világkonferencia) folyamat ún. Marrakech Framework for Action/ Marrakech Cselevési Program (2022) és az uniós New European Agenda on Adult Learning/Új Európai Felnőtt-tanulási Napirend (2021)” célkitűzéseinek tükrében fogalmazzuk meg, azzal a szándékkal, hogy érzékeltessük: a felnőtt tanulókat részvételre és jobb teljesítményre ösztönző minőségi „tanuló közösségek” formálásának törekvései ma is aktuálisak úgy a munka világát, mint a hatékony közösségi környezetet érintő cselekvések terén egyaránt.

A fiatalabb és az idősebb hallgatók tanulási motivációi

Erzsébet Mária Jármai — 2024-06-16

A hallgató központú oktatás fejlesztését erősíti kutatásunk, amely a hallgatók jobb megismerését célozza, ezáltal adaptív tanítási lehetőségeket tudunk nyújtani számukra. Jelen tanulmányban tanulási motivációikat, és azokat a külső környezeti támogatásokat tárjuk fel, amelyek segítik őket. A motivációs szakirodalom és a generációs elméletek tanulmányozása alapján feltételeztük, hogy a korcsoportok között eltérés mutatható ki a felsőoktatásba történő jelentkezés okait illetően, valamint különbség mutatkozik a biológiai nem alapján, és attól függően, hogy a hallgató rendelkezik-e már felsőfokú végzettséggel. Kérdőíves felmérésünk alapsokaságát 900 fős levelező tagozatos hallgatói állomány képezte a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Karán, végül 150 anonim válaszadó biztosította elemzésünk adatbázisát.

Fiatalok és a munka világa

Andor Szőcs — 2024-06-16

Fiatalok és a munka világa - Munkavállalási lehetőségek és motivációk a Covid-19 megjelenése óta a fiatalok körében

A felsőoktatási intézmények a fiatalfelnőttkori szocializáció fontos közegét jelentik. Ebben a miliőben találjuk meg a nem-tradicionális hallgatók egyik típusát, akik körében a tanulás melletti munkavállalás egyre fontosabb helyet tölt be a nemzetközi adatok tanúsága szerint (OECD 2015). A tapasztalatok azt mutatják, hogy a fiatalok későbbi elhelyezkedését nagyban elősegítik a tanulmányok során szerzett munkapiaci tapasztalatok (HERI 2012, NCES 2020). Megállapíthatjuk, hogy az egyetemi hallgatók szabadidős tevékenysége sokrétű; A fizetett munka növekvő tendenciájú újdonságnak számít a vizsgált felsőoktatási intézményben, ami a jövő munkaerőpiaca szempontjából egyre fontosabbá válhat. A hallgatók munka-attitűdjei előrevetíthetik a munkaerőpiac jövőbeli tendenciáját (Szőcs 2021).

Olvasóvá nevelés

Zsuzsanna Fehér — 2024-06-16

Olvasóvá nevelni és motiváltnak tartani a gyermeket az olvasás iránt egy hosszú folyamat. Nem elég a biztos alapokat letenni, a folyamatot fel kell építeni, meg kell tervezni hosszú távon. A gyermekek nyitott könyvek, arra van szükségük, hogy jó helyen tárjuk fel őket. Vass Dorottea Olvasásmotiváció című kötete és a D012 módszer ehhez ad útmutatást, mind a szülők, mind a szakemberek számára, de alkalmas önfejlesztésre is.