Közösségi Kapcsolódások - tanulmányok kultúráról és oktatásról

Feketedoboz effektus avagy a Mesterséges Intelligencia filozófiája a pedagógiában

Dóra Dergez-Rippl — 2023-12-27

A mesterséges intelligencia már nem csak a tudomány és technológia, hanem mindennapi életünk számára is meghatározó tényezővé vált. Tanulmányomban a téma filozófiai és pedagógiai vonatkozásait érintem. Igyekszem rövid bevezetést adni a mesterséges intelligencia filozófiájának olyan alapvető kérdéseibe, amelyeket a pedagógia jól hasznosíthat a magyarázó tevékenységek során. Ezután a taníthatóság, a tudásátadás és a készségtárgyak felől vizsgálom a témát. Kitérek egy olyan, a szakértelemmel kapcsolatos pedagógiai problémára, amely nem az iskolai gyakorlatból, hanem egy filozófiai jelenségből, a feketedoboz effektusból ered. Ennek kiküszöbölésére metapedagógiai nézőpontot javaslok, amelynek célja a komplex folyamatok interdiszciplinaritáson alapuló megértése.

"A kultúrába ágyazott politikai rendszerek tartósan velünk maradnak"

Tamás Jászay — 2023-12-27

Magyarországon már nemigen lehet elcsípni, de kijelenthetjük, hogy két és fél évvel a bemutatója után az Éneklő fiatalok új életre kelt: Drezda, Bécs, Belgrád után újabb külföldi fellépések is várnak rá, hogy a segítségével a nemzetközi közönség is bevezetést kapjon az 1950-es évek és a 2020-as évek magyarországi politikájának és közbeszédének sok elemében párhuzamos valóságába. Átöröklődő hatalmi struktúrákról, a magyar és a külföldi recepció eltérő hangsúlyairól is beszélgetett az előadás alkotóival, Böröcz Judittal, Pálinkás Bence Györggyel és Szigeti Mátéval Jászay Tamás.

Identitáskérdések megjelenítése a kortárs szerb filmalkotásokban

Sándor Fejős — 2023-12-27

Absztrakt

Az 1990-es években Jugoszlávia széthullása véres polgárháborúba torkollott. A gazdasági recesszió, a társadalmi feszültségek felülírták a jugoszlávizmus eszméjét, amelynek következtében a centralista (szerb) és a szeparatista (horvát, szlovén stb.) nézetek uralkodóvá váltak. A háborús konfliktusok rémképei, a nacionalista törekvések fellángolásai, a társadalmi közöny és a hontalanság érzésének fájó pillanatai, a régi Jugoszlávia iránti deformált nosztalgia illúziói – explicit és implicit módon – megalapozták az elmúlt negyedszázad kortárs szerb filmjeinek a tematikáját. A szerb mozgóképkultúra átmeneti periódusának térnyerése egybeesett az ország demokratizálódásával és kapitalizálódásával. Az információs és kommunikációs technológia fejlődésének kezdete (digitalizáció) is erre az időszakra tehető.

Kulcszavak: Identitás, jugoszlávizmus, nacionalizmus, szerb filmek

Unalom? Nyugalom? Izgalom?

Renáta Bozsó — 2023-12-27

Az olvasási szokások mennyiségi, minőségi szempontból, de eszközhasználat tekintetében is folyamatos átalakulásban vannak. Az utóbbi bő egy évtizedben különösen sok változás történt, melyek nem hagyták érintetlenül ezt a területet sem, miközben a stratégiai cél változatlanul az olvasóvá nevelés maradt.

Az SZTE JGYPK Felnőttképzési Intézet Könyvtár- és Múzeumpedagógiai Szakcsoportja 2011-ben egy trendkutatás első állomásának szánta a szegedi felső tagozatos és középiskolás tanulók körében végzett olvasáskutatást. Ennek kérdőívét aktualizálva, online felületre átültetve 2022-ben megismételtük méréseinket. Ebből most a szegedi gimnáziumok tanulóira vonatkozó megállapításainkat foglaljuk össze. A 2011-ben vizsgált középiskolások – a népszerű generációelméleti besorolást alapul véve – az Y generáció utolsó képviselői voltak, míg a most megkérdezett fiatalok a Z generációhoz tartoznak. Hipotéziseink szerint azonban nem önmagában a generációváltás, hanem az időközben végbement technológiai fejlődés és a karanténnal, online oktatással telt időszak is lenyomatot hagyott a korosztály szabadidős, könyvtárhasználati és olvasási szokásain, preferenciáin.

Kutatási célunk feltárni, hogy hogyan töltik szabadidejüket a fiatalok, mennyi időt fordítanak az online jelenlétre, mit, mikor és milyen eszközökön olvasnak, járnak-e könyvtárba és hogyan vélekednek ezen intézménytípus szerepéről, s mindezt igyekszünk a 2011-es kutatás eredményeivel összevetésben vizsgálni.

Generációs olvasmányok? Irodalmi pedofília?

Tímea Urbanik — 2023-12-27

A Kapocs Kutatócsoport 2022-es szegedi olvasáskutatásának felső tagozatosai mind digitális bennszülöttek, a Z generáció utolsó éveiben születtek. Válaszaik összevetése a 11 évvel korábbi szegedi olvasáskutatás adataival (Bozsó et al. 2011), s a 2017-es és 2019-es országos reprezentatív olvasáskutatás adataival (Tóth 2020) generációs sajátosságok és trendszerű változások megfigyelését segíti.

Mit mutat a kedvenc olvasmányok listája, milyen kapcsolatban áll a kötelező olvasmányokkal, s az életkori sajátosságokkal? Milyen műfajok, szerzők, sorozatok, brandek irányába fogékony a felsős korosztály. Vannak-e jelenleg generációs olvasmányok? S mindennek vannak-e szegedi, lokális vonatkozásai? Ezekre a kérdésekre keresi a válaszokat a tanulmány a szegedi 2022-es kutatás 421 felső tagozatos adatközlőjének válaszait összevetve a 2011-es szegedi kutatás 343 adatközlőjével és a 2017-es és 2019-es országos reprezentatív kutatás adataival.

"… a vízben kell elmerítenem majd feloldanom a verset" Haiku értelmezés középiskolásoknál

Tímea Mária Hevesi — 2023-12-27

Az absztrakt gondolkodás szintje nagymértékben összefügg a tanulmányi eredménnyel. A magas absztrakt gondolkodási szint alapján jó eredmények várhatóak a matematika és a természettudományok területein (Shayer 1999; Nurjannah, Kusnandi 2020). Az absztrakció folyamatát tekintik a számítástechnikai gondolkodás magjának (Zehetmeier et al. 2019). Az absztrakt gondolkodással rendelkező tanulók képesek deduktív és induktív módon gondolkodni, tudják elemezni a lehetőségeket és jól hasznosítják az absztrakt gondolatokat (Velasquez 2013). Magas fokú absztrakcióval jár a szimbólumok értelmezése (Kapitány, Kapitány 2020). Szepes (2014) úgy véli, hogy a haiku műfajban írt költeményben a verset éppen szimbolikus képi jellege teszi műfajilag haikuvá, amikor a vers érzékileg észlelhető képi síkja mögött meghúzódik egy átvitt, gondolati sík is.

Kutatásunkban az absztrakt gondolkodást vizsgáljuk középiskolás fiatalok haiku értelmezései alapján. Fodor Ákos Elkészítési javaslat című, haiku műfajban írt költeményében a víz szimbólumának értelmezését elemezzük három szegedi gimnáziumban tanuló 449 középiskolás válasza nyomán. Vizsgálatunkat a témában végzett, a KAPOCS Kutatócsoport 2022-es olvasáskutatásának adatai alapján végezzük el.

Kutatásunkban arra keressük a választ, hogy a középiskolás tanulók milyen típusú és mennyiségű elvont fogalmat használtak a víz szimbólumának az értelmezésénél? Az elvont fogalmak használatának gyakorisága kapcsolatban van-e könyvolvasási szokásaikkal?

Érték és közösség

Márta Bánkutiné Mihalcsik — 2023-12-27

Kutatásomban vizsgáltam az értékfeltárás törvényi hátterét, illetve azt, hogy Veszprém vármegyében mely települések éltek ezzel a lehetőséggel és milyen hatásfokkal. Az alábbi Balaton-felvidéki településeken működő alkotókörök létrejöttét, tevékenységét mutatom be: Alsóörsi Csipkeműhely, Paloznaki, Felsőörsi és Tótvázsonyi Hímzőműhely. Ismertetem, hogyan hat egy meghatározó személyiség egy-egy közösség létrejöttére, eredményes tevékenységére, hogyan valósult meg a hungarikum mozgalom "Minden értéknek legyen közössége!" jelmondata, mi a közösségi értékfeltárás lényege, a települési értékfeltáró folyamatok milyen pozitív hatást gyakoroltak külhoni testvértelepülésekre. Az egyéniségvizsgálati és az összehasonlító módszert alkalmaztam, a további adatgyűjtést interjúk készítése, dokumentumok, fotók, alkotások összegyűjtése és elemzése, valamint a szakirodalom széleskörű feldolgozása segítette.

Ajánlás

Éva Szirmai — 2023-12-27

Különböző generációk a munkahelyeken

Tímea Juhász — 2023-12-27

Cikkükben a szerzők a generációk fogalmát és jellemzőit, valamint a munkahelyi attitűdjeiket tárgyalják. A 2022-23-as primer kutatással választ keresnek arra a kérdésre, hogy az egyes generációk a munkaerőpiacon kivel dolgoznak együtt és kivel osztják meg a tudásukat szívesen. A megkérdezés az interneten keresztül történt, kvantitatív kutatás keretében. A szerzők saját kérdőívet használtak, amelynek megbízhatóságát a Spearman-Brown teszttel vizsgálták. Az eredmények azt mutatják, hogy a generációk közötti együttműködés pozitívan van jelen a cégeknél, igaz, hogy az egyes generációk szívesebben dolgoznak együtt bizonyos korosztályokkal, míg más generációkkal kevésbé.

Munkaerő toborzás és megtartás generációs megközelítésben

Aranka Viktória Borsos — 2023-12-27

Absztrakt

A munkaerőpiac folyamatosan változik; nő a munkavállalók munkában töltött éveinek száma, egyre több generáció képviselteti magát egyidejűleg a munkahelyeken, ugyanakkor a csökkenő népességszámunknak köszönhetően egyre alacsonyabb az újonnan belépők száma, nő az idősebb korosztályok aránya, azonban a globalizáció és a digitális változások hatására a kereslet mégis elsősorban a fiatalabb generációkra irányul, főként az újonnan megjelenő szakmákat érinti, így fokozódik a verseny a munkáltatók közt.

Ahhoz, hogy ebben a versenyhelyzetben a szereplők megfelelően reagálni tudjanak a változásokra, fontos tisztában lenniük azzal, hogy milyen eszközökkel motiválhatók az eltérő generációk.

Ezen téma kapcsán 2023-as kutatásom alkalmával a munkaerő-piacon jelenlévő generációk eltérő munkahelyválasztási szempontjait és a munkahelyi elégedettségüket befolyásoló tényezőit vizsgáltam, hiszen az egyes generációk által támasztott elvárások figyelembevételével könnyebbé és hatékonyabbá válhat a szervezetek emberi erőforrásokkal való gazdálkodása.

Multigenerációs munkahelyek a gyakorlatban.

Lilla Csastyu — 2023-12-27

A generációk közötti különbségek az életkörülmények, a technológiai fejlesztések, a társadalmi változások és az értékrend különbözőségeiből adódnak. Ezek az eltérések hatással lehetnek az emberek gondolkodására, viselkedésére és az élethez való hozzáállásra, ugyanakkor az interperszonális kapcsolatokat is meghatározza, ezért a munkaerőpiac szempontjából vizsgálva alapvető a megértése és a működése. Tanulmányomban a generációk és generációk közötti különbségek nemzetközi és magyar szakirodalomban fellehető történeti vonatkozásait vizsgálom meg és tárom fel. Majd megvizsgálom azokat a kulcsfontosságú tényezőket, amelyek a generációs különbségeket enyhíthetik.