Közösségi Kapcsolódások - tanulmányok kultúráról és oktatásról

(Be)köszöntő ajánló

Tímea Urbanik — 2024-09-29

Egy befejezetlen interjú margójára

Éva Bányai — 2024-10-08

Feleségem története

Zoltán Boldog — 2024-09-29

Alapvető létviszonyok

Kornélia Faragó — 2024-09-29

Kedves Miska bácsi,

László Kiss — 2024-09-29

A figyelemről

Tímea Turi — 2024-09-29

Isten éltesse a 90 éves Ilia Mihályt!

Zsuzsanna Varg — 2024-09-29

Három szikár

Ferenc Odorics — 2024-09-29

Megjegyzések a fordítói hűségről egy kínai vers fordításainak ürügyén

Sándor Albert — 2024-09-29

A cikkben egy négysoros régi kínai vers magyar és angol nyelvű fordításainak összehasonlító elemzése alapján mutatjuk ki, hogy a fordítás akkor is lehet elhibázott, pontatlan vagy hűtlen, ha a két vers lexikális tartalma megegyezik, de legalábbis nagymértékben hasonló. A fordítás akadályai elsősorban nem nyelvi, hanem kulturális természetűek, és ez különösen így van, ha két, egymástól szinte minden tekintetben különböző kultúra között próbál meg a műfordító közvetíteni. A nyugati (európai) és keleti (kínai) kultúrkör egymástól gyökeresen eltérő mentalitását, világlátását, hagyományait, vallási és kulturális konnotációit szinte lehetetlen pusztán nyelvi eszközökkel kiküszöbölni vagy kompenzálni.

A Tömörkény Társaság történetéhez

Tamás Bíró-Balogh — 2024-09-29

A Tömörkény Társaság Szeged két háború közötti művelődéstörténetének volt egyik jellegzetes képződménye. Fő célja Tömörkény István (1866–1917) kultuszának ápolása volt. Elnöke Juhász Gyula (1883–1937), titkára Hegyi István (1896–1951). Meglehetően alkalomszerűen működött, jobbára asztaltársasági formában, az országos sajtó ritkán adott hírt eseményeikről, a helyi napilapok is csak arról, ami a nyilvánosság előtt zajlott. A társaság működése, a rendezvények megszervezése és lebonyolítása, a kapcsolattartás és más, hasonló jellegű feladatok elvégzése a titkár hatásköre-kötelezettsége volt, s ez – mint minden szervezési munka – a nyilvánosság számára láthatatlanul történt. A dolgozatban közzétett három levél a titkári működéshez, s így a Tömörkény Társaság történetéhez ad részleteket.

Ilia Mihály Tanárúr születésnapi köszöntése

Katalin Cserjés — 2024-10-08

Bakáról, Szepesiről, angyalokról

Andrea Fabulya — 2024-10-08

Képeslapok titkát kutatva

Ágnes Gajdó — 2024-10-08

„Amikor az ember már madár”

Mária Hernádi — 2024-10-08

Tanulmányomban az életallegóriákat vizsgálom a későmodernség három költőjének (Weöres Sándor, Nemes Nagy Ágnes, Pilinszky János) verseiben. Ez a műfaj a teljes emberi életút ábrázolására tesz kísérletet, s az élet – mint időbeli folyamat – egymás után k övetkező szakaszait
terekkel metaforizálja.
Az első fejezetben az énnel mint az életfolyam kiindulópontjával foglalkozom, a másodikban az úton lét és a vándorlás motívumával, a harmadikban az életszakaszok, az köztük megtörténő határátlépések, és az ezek nyomán kirajzolódó életút-mintázatok költői reflexióival, a negyedikben
pedig az öregedés folyamatát tematizáló versekkel.
Tanulmányom ötödik, utolsó fejezetének középpontjában Weöres Sándor gyetemes érvényű életallegóriája, a Via vitae című vers áll. Ennek értelmezésével – kitekintve a másik két szerző párhuzamos gondolatmenetű költeményeire (Nemes Nagy Ágnes: [Sötét volt és magas]; Pilinszky János: Egyetenes labirintus) – arra a kérdésre keresem a választ, hogy a három költő létszemléletében a szűkülés és a fogyatkozás, vagy a tágulás és a növekedés tapasztalata határozza-e meg inkább az életutat.
Írásomban a teljesség igénye nélkül, inkább metszeteket alkotva vizsgálom a három szerző életút-értelmezéseit.

Ilia Tanár Úr és a figyelem

Orsolya Kolozsi — 2024-09-29

Sík Sándor helye Juhász Gyula költészetének recepciótörténetében

Péter Miklós — 2024-09-29

Jób könyvének ókori szellemi öröksége

Szilvia Anikó Papp — 2024-09-29

Jób könyve az ókortól kezdve inspirálta és inspirálja nemcsak a teológiai-filozófiai gondolkodást, hanem a művészeteket, ezen belül az irodalom sokféle műfaját is. Számos parafrázisa, kiegészítése, átírása, dramatizálása, más korszakba helyezett narratívája született. Sok közülük olyan, amely az eredeti műben felvetett teodíceai kérdésekre markáns, radikális, a Tanach szövegével szembeforduló választ ad. Jób könyve egyik ókori szövegváltozata Jób testamentuma, amely elsősorban Jób könyvének a Septuaginta - beli változatával mutat rokonságot és merőben eltér a Tanach Jób könyvének mind struktúrájától, narratívájától mind mondanivalójától, ebből következően műfajától is. Tanulmányomban Jób testamentumát és Jób könyvét vetem össze elsősorban a bennük foglalt világszemlélet, istenfelfogás szempontjából

Egy Tömörkény-elbeszélés kommentárokkal és mítoszi távlatban

Péter Simoncsics — 2024-09-29

Egy irodalmi barátnő

Judit Szilágyi — 2024-09-29

Füst Milán rendkívül gazdag irodalmi hagyatéka nem csupán a szerző életének és pályájának részletes feltárását teszi lehetővé, de számos, korszakában fontos, mára mégis kevéssé ismert szereplő megismerése felé is utat nyit. A „magányos prófétának” ugyanis voltak barátai, akiknek levelei, megküldött művei éppen Füst anyagai között maradtak fenn. Kernách Ilona, a Nyugat egyik első női szerzője volt.

Párhuzamos angyalképek

Tímea Urbanik — 2024-09-29

A huszadik század második felében két másképpen meghatározó íróegyéniség lehetséges párhuzamát szemlélem. A magyar prózairodalom két jelentős alkotója különböző módokon volt meghatározó része az irodalomtörténetnek. Szabó Magda Pilátus című regényének és Mészöly Miklós Megbocsátás című kisregényének narrációja, azon belül egy kép leírása hozza létre a párhuzamot. Figyelemre érdemese, hogy a vallásos tömegtermék milyen funkciókat tölt be, hogy kapcsolódik a történetekhez, milyen egzisztenciális jelentések kapcsolódhatnak hozzá.

A győzelem jelképei

Edit Újvári — 2024-09-29

A győzelem számos jelképe ismert a különböző kultúrákban. Európában az ókori mediterrán eredetű, elsősorban az antikvitásban kialakult szimbólumok hagyományozódtak tovább, részben módosulva, új jelentésekkel kiegészülve. A kereszténység az új győzelmi jel mellett a görög-római diadal-motívumok átértelmezésének érdekes példáit mutatja. A tanulmány ezekre az ókortól kezdődően átörökített jelképekre és a jelentésekben történő módosulásokra fókuszál. Bár az elvont fogalmak esetében jellemzően a közmegegyezés által kanonizált szimbólum jelek a tipikusak, a győzelmi jelképek azért is érdekesek, mert ősi, ösztönös kifejeződések, gesztusjelek fennmaradása is kimutatható, amelyek keveredhettek, kiegészülhettek későbbi korok győzelmi motívumaival.

Esszé az individualizmus kudarcáról

Edit Vassné Técsy — 2024-09-29

Az írás célja annak vizsgálata, milyen markáns nyelvi megformálásai létezhetnek a pusztának, a tanyán élő emberek világának, hogyan állíthatók egymással párhuzamba vagy éppen ellentétbe a kanonizált irodalmi alkotások parasztképe és a személyes önéletírások vallomásai Móricz Zsigmond, Darvas József, Csizmadia Imre, Závada Pál, Szilágyi István írásain keresztül.