Módszertani Közlemények

Egy kvalitatív kutatás adatközlőinek valószínűségi alapú kiválasztása

2026-04-10T13:55:38+02:00

A tanulmány egy kvalitatív kutatás mintaválasztási folyamatát mutatja be, amely a kutatott populáció alapvető jellemzőinek eloszlásait figyelembe véve, rétegzett mintavételi módszert alkalmazott. A kutatás során, amelynek célja a magyarországi vállalati adományozásban rejlő paternalizmus feltárása volt, a célzott és valószínűségi mintavételi stratégiák kombinációja került alkalmazásra. Bár a mintaválasztás során figyelembe vett demográfiai jellemzők és a heterogenitás növelésére irányuló törekvések ellenére a teljes populáció változatossága nem tükröződött az adatokban, a tanulmány amellett érvel, hogy az alapsokaság ismert jellemzőinek figyelembevétele elősegítheti egy jelenség teljesebb és árnyaltabb megértését.

A börtönügy európai előzményeinek vizsgálata a nevelési paradigma mentén

2026-04-10T15:09:38+02:00

A büntetés és végrehajtása minden korban szorosan összefüggött az általános társadalmi felfogással, valamint a mindennapi élet körülményeivel. A büntetés nem a bűnt, hanem a kulturális mintákat, a bűnözést, az emberről, hatalomról való aktuális tudáshalmazt tükrözi. Kutatásunk a börtönügy európai előzményeit vizsgálja, fókuszba állítva a nevelési paradigmát. Vizsgálatunk során nyomtatott, kéziratos források, valamint elektronikus adatforrások, statisztikai adatok felhasználásával feltáró kutatást végeztünk. Célunk a lényegi folyamatok, mérföldkövek és jellemzők ismertetése holisztikus perspektívából. A tanulmányunk alapot ad a nevelés és büntetés kérdéskörének megértéséhez. Eredményeink alapján megállapítható, hogy a büntetés-végrehajtást időszakonként megújuló törekvések, pólusok és ellenpólusok váltakozása, a társadalmi és elvi átalakulások hatják át.

Az egészségügyi és a klinikai szociális munka helyzete és lehetőségei

2026-04-13T14:23:11+02:00

A tanulmány célja az egészségügyi, klinikai és pszichiátriai szociális munka hazai sajátosságainak bemutatása, különös tekintettel a történeti fejlődésre, a jelenlegi gyakorlatra és a jövőbeni lehetőségekre. A kutatás irodalmi áttekintésen és korábbi empirikus vizsgálatok eredményeinek elemzésén alapul, felhasználja a szakirodalom releváns forrásait, főként hazai kutatások és interjúk tapasztalatait a szociális munkások egészségügyi és pszichiátriai ellátásban betöltött szerepéről. A vizsgálat rávilágít arra, hogy az egészségügyi szociális munka sajátos, interprofesszionális kontextusban működik, ahol a szociális munkások feladata a pszichoszociális problémák kezelése és a betegek életminőségének javítása. A klinikai szociális munka esetében a mentális egészség támogatása és a pszichoszociális rehabilitáció áll a középpontban, ugyanakkor a képzés és a szupervízió hiányosságai nehezítik a szakma megerősödését. A pszichiátriai területen a közösségi szemléletű ellátások, az esetmenedzsment és a pszichoszociális rehabilitáció kapnak hangsúlyt, de az intézménytelenítés sajátos megvalósulása és a forráshiány komoly kihívásokat jelentenek. A szociális munka nélkülözhetetlen szereplője az egészségügyi és pszichiátriai ellátórendszernek. A hatékonyabb működés érdekében szükséges a képzési és szupervíziós rendszerek erősítése, a multidiszciplináris együttműködés fejlesztése, valamint a közösségi alapú szolgáltatások stabil finanszírozása és elérhetőségének javítása.

Bántalmazó kapcsolatok a gyermekvédelemben

2026-04-13T14:36:55+02:00

Tanulmányunk a bántalmazó kapcsolatokhoz kapcsolódó gyermekvédelmi beavatkozások dilemmáit vizsgálja, különös tekintettel a jogi normák és az emberi pszichés működés közötti feszültségre. A generációkon átívelő gyermekvédelmi jelenlét tapasztalata arra utal, hogy a kizárólag normatív vagy tüneti megközelítések nem elegendőek a tartós stabilizációhoz. A cikk azt elemzi, miként értelmezhető együtt a gyermek biztonságának jogi elsődlegessége, a bántalmazó magatartást tanúsító szülő felelőssége és a családi rendszer pszichés rendeződésének lehetősége ezen a különösen érzékeny területen. A tanulmány a hazai és nemzetközi jelentések alapján bemutatja a bántalmazás előfordulásának aktuális tendenciáit. Zárásként bemutatásra kerül a „Felépülő Család Program” modellje, amely a bántalmazásban érintett családok pszichoszociális támogatására kínál keretet.

Generációváltás az osztályteremben

2026-04-13T14:43:41+02:00

A 21. századi oktatás egyik legnagyobb kihívása a digitális nemzedék megváltozott tanulási szokásaihoz való alkalmazkodás. A Z, alfa és hamarosan megjelenő béta generációk tagjai már digitális környezetben szocializálódtak, ezért tanulásukban meghatározó szerepet játszanak az infokommunikációs technológiák, a multitasking, a vizualitás és az információs türelmetlenség. Ezzel párhuzamosan a pedagógustársadalom döntő része a digitális bevándorlók köréből kerül ki, ami generációs szakadékot eredményezhet a tanítási-tanulási folyamatban. A tanulmány célja a digitális generációk főbb sajátosságainak bemutatása, valamint azok oktatásra és nevelésre gyakorolt hatásainak elemzése. A tanulmány a hazai és nemzetközi szakirodalom áttekintésével mutatja be, hogy az oktatás hatékonyságának megőrzése és fejlesztése érdekében szükséges a pedagógusok szerepének újragondolása, akiknek munkájuk során már nem csupán ismeretközvetítőként, hanem motivátorként, segítőként, megfigyelőként és tanulásmenedzserként is tevékenykedniük kell. A tanulmány fókuszában szerepel még a tanítási módszerek megújításának, valamint a tanulási színterek – formális, nem formális és informális – integrációjának kérdése is.

Kihívásokból lehetőségek: Célzott intervenciók támogató szerepe autizmussal diagnosztizált és súlyosan, halmozottan sérült gyermekek fejlődésének elősegítésében

2026-04-13T14:50:18+02:00

Az autizmus spektrum zavar (ASD) és a halmozottan sérült gyermekek fejlesztése a gyógypedagógiai munka egyik legösszetettebb területe, amely multidiszciplináris megközelítést igényel. A hatékony intervenció alapja a strukturált, egyénre szabott és hosszú távú fejlesztés, amely a gyermek erősségeire épít. A TEACCH-program és az augmentatív és alternatív kommunikáció (AAK) módszerei szakirodalmi bizonyítékok szerint elősegítik a kommunikáció, az önellátás és a szociális kompetenciák fejlődését. A Szegedi Bárczi Gusztáv Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény gyakorlata példát mutat a komplex, autizmusspecifikus és tiflopedagógiai elvek integrált alkalmazására. A cél a funkcionális képességek kibontakoztatása és a gyermek életminőségének javítása biztonságos, strukturált környezetben.

Neurodiverzitás a felsőoktatásban

2026-04-13T14:56:31+02:00

Jelen útmutató célja, hogy átfogó elméleti és gyakorlati támogatást nyújtson felsőoktatási oktatók és egyetemi munkatársak számára az autizmusspektrum-állapotban érintett hallgatók hatékony pedagógiai támogatásához. A dokumentum bemutatja az autizmusspektrum-állapot neurológiai, kommunikációs és érzékszervi jellemzőit, különös tekintettel a felsőoktatási környezetben megjelenő kihívásokra. Az útmutató három fő tematikus egységre épül: (1) az autizmusspektrum-állapot definíciója és főbb jellemzői, (2) a speciális képzési igények részletes bemutatása, valamint (3) a leggyakrabban felmerülő nehézségek és azok kezelési stratégiái. Kitérünk a kommunikációs és szociális nehézségekre, a rugalmatlan gondolkodásból eredő akadályokra, az érzékszervi túlterhelés jelenségére, valamint az agresszió és autoagresszió pedagógiai kezelésére. Minden témakör esetén konkrét példákon keresztül mutatjuk be a kihívást jelentő helyzeteket, majd evidenciaalapú intervenciós stratégiákat kínálunk azok megelőzésére és kezelésére. Az útmutató hangsúlyozza az inkluzív pedagógiai gyakorlat fontosságát, a személyre szabott támogatási formák alkalmazását, valamint a rugalmas oktatói hozzáállás szükségességét. A dokumentum számos, nemzetközi kutatási eredményekre épülő ajánlást tartalmaz, amelyek segítik a neurodiverzitás elfogadását és az egyenlő hozzáférés biztosítását a felsőoktatásban.

A mesterséges intelligencia használata a felsőoktatásban

2026-04-13T15:04:59+02:00

A mesterséges intelligencia (MI) a felsőoktatásban már több mint egy évtizede segíti a hallgatói élmény fokozását és az ismeretek elsajátításának és begyakorlásának hatékonyabbá tételét. Természetesen a ChatGPT által okozott elsöprő MI-„áradás” fontos kérdéseket vet fel a felsőoktatásban: 1. Hogyan támogathatjuk az oktatást, az előadók órai munkára való felkészülését MI-vel? 2. Milyen álláspontot foglaljunk el az MI használatával kapcsolatban a felsőoktatásban? Milyen módon segíthetjük hozzá a hallgatókat az MI használatának begyakorlásához, különösen a tanárképzésben? Az MI berobbanásának nyomán természetesen itthon és a nemzetközi médiumokban és platformokon is születnek diskurzusok és tanulmányok arról, hogy mit is jelent a mindennapjainkra, a közeljövőre és a kicsit távolabbi jövőre nézve. A tanulmány röviden bemutatja az MI-t, néhány nemzetközi példán keresztül megmutatja, hogy az MI alkalmazása már több mint egy évtizede az oktatást is szolgálja. Van-e lehetőség az MI használatának ellenőrzésére, milyen ajánlások fogalmazhatók meg az MI használatával kapcsolatban a felsőoktatásban?

A rock mint szubkultúra és hatásai

2026-04-13T15:26:14+02:00

A tanulmány a rockszubkultúrát vizsgálja, különös tekintettel az egyéni identitásra, a közösségi élményekre és a társadalmi percepciókra. Kvantitatív kérdőívek és kvalitatív, félig strukturált interjúk segítségével feltárja a szubkultúra belső dinamikáit, valamint a kívülállók által alkotott képet. Az eredmények szerint a rockerek számára a szubkultúrához való tartozás identitásformáló, közösségépítő és érzelmi dimenziókat hordoz, miközben a társadalmi előítéletek és sztereotípiák jelenléte tovább árnyalja a szubkulturális élményt. A tanulmány hozzájárul a rockszubkultúra és az ifjúsági szubkultúrák megértéséhez.

Búcsúzunk – Rudolf Ottóné Galamb Éva

2026-04-10T11:32:37+02:00

Egy hiánypótló útikalauz a család- és párterápiás segítő munka világába

2026-04-13T15:33:25+02:00

Mit jelent és miért fontos a remény pedagógiája?

2026-04-13T15:50:13+02:00

Raátz Judit (2025): Írásjáték. Hogyan írj jó szövegeket lépésről lépésre.

2026-04-13T15:53:04+02:00