Módszertani Közlemények
https://ojs.bibl.u-szeged.hu/index.php/modszertani-kozlemenyek
<p>A folyóirat megjelenik évente három alkalommal: tavasszal (Szociálpedagógia szám), ősszel (Óvodapedagógia szám) és télen (Tanító szám). A lap a pedagógia, szociálpedagógia, óvoda-pedagógia, gyógypedagógia elméletének és gyakorlatának múltjáról és jelenéről máshol még nem publikált tudományos- (Tanulmányok) és módszertani tanulmányokat (Műhely), hallgatói munkákat (Mappa) valamint szakkönyv- és gyerekkönyv-ismertetéseket (Szemle) közöl.</p>Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Karhu-HUMódszertani Közlemények2063-3734A családi hatások szerepe a devianciák kialakulásában
https://ojs.bibl.u-szeged.hu/index.php/modszertani-kozlemenyek/article/view/46221
<p>A deviáns viselkedések kialakulásának folyamatát számos tényező befolyásolja. Jelen tanulmány középpontjában a családi hatások állnak, melyek meghatározó szerepet játszanak az egyén személyiségfejlődésében. A családi közegben szerzett tapasztalatok, a nevelési stílusok és a kötődési minták mind jelentős mértékben formálják viselkedésünket és személyiségünket. Különösen fontos szerepet kap a tanulmányban az epigenetika, amely a genetikai változások szintjén vizsgálja a családi hatások hatásmechanizmusait. Ezen kívül a transzgenerációs vonatkozások is kiemelt figyelmet kapnak, mivel bemutatják a múltbeli események és élmények hosszú távú hatását az egyéni fejlődésre. A kutatás célja tehát annak bemutatása, hogy a családi hatások döntő szerepet játszanak a devianciák kialakulásában.</p>Hanna Kiss
Copyright (c) 2024
2024-09-012024-09-016418910410.14232/modszertani.2024.1.89-104Kooperatív tanulás és csoportmunka az iskolában és a munkahelyen
https://ojs.bibl.u-szeged.hu/index.php/modszertani-kozlemenyek/article/view/46219
<p>„Az oktatás egyik alapfeltételezése, hogy a tanulók olyan készségeket sajátítanak el, melyeket később haszonnal tudnak alkalmazni munkájukban, családjukban és más területeken” (Rakaczkiné, Gombos és Nagy, 2009. 20. o.). A jelen és a jövő munkahelyei gyorsan és adekvát módon igyekeznek reagálni az egyre több és gyorsabban felmerülő kihívásra, a releváns válaszok egyike a szervezeti paradigma átalakítása, hatékonyabbá tétele. Az agilis szemléletmód, a proaktív hozzáállás, a team- és munkacsoportok felállítása ma már széles körben elterjedt, ezek központi eleme az együttműködés és a csoportmunka. Utóbbi nem tapasztalható és gyakorolható egyedül, illetve a hagyományos oktatásszervezési keretek között, a frontális osztálymunka erre nem ad lehetőséget. Az új, modernebb pedagógiai paradigma részeként a kooperatív tanulásszervezés alkalmazása során viszont a pedagógus arra törekszik, hogy az együttműködéshez és az egyéni és csoportteljesítményhez is egyaránt nélkülözhetetlen puha készségeket, szociális kompetenciákat fejlessze. A kooperatív tanulásszervezés saját élményű megtapasztalása, a hallgatók módszertani eszköztárába való beemelése biztosíthatja a sikeres iskolai előmenetelt, a társadalmi és munkahelyi beválást.</p>Nelli Pelesz
Copyright (c) 2024
2024-09-012024-09-01641647310.14232/modszertani.2024.1.64-73A szociálpedagógus mint segítő szakember szerepe az együttnevelés során
https://ojs.bibl.u-szeged.hu/index.php/modszertani-kozlemenyek/article/view/46220
<p>A tanulmányban a hazai integrált-inkluzív iskolai nevelés-oktatás kérdéskörét érintem. A téma szempontjából bemutatom a fontosabb alapfogalmakat, az eredményes együttnevelés feltételeit. A tanulmány fókuszában a szociális segítő nevelési-oktatási intézményekben betöltött szerepköre áll, ahol a különböző célcsoportokra vonatkozóan számos feladatot láthat el. Mivel munkája komplex és sokrétű feladatkört foglal magában, ezért a hatékony és eredményes munkavégzés szempontjából elengedhetetlen az intézmény munkatársaival, a társszakmákkal (pl. iskolapszichológus, szociológus, gyógypedagógus stb.) való folyamatos, kölcsönös együttműködés. Így a szakmai együttműködés szempontjából a tanulmány rámutat a szakmai kompetenciahatárok ismeretének fontosságára, hangsúlyozva az interprofesszionalitás jelentőségét.</p>Anikó Gál
Copyright (c) 2024
2024-09-012024-09-01641748810.14232/modszertani.2024.1.74-8820 év megpróbáltatás fél év sikerért Melis Fanni: Szennyeses könyv
https://ojs.bibl.u-szeged.hu/index.php/modszertani-kozlemenyek/article/view/46222
Fanni MelisAlexandra Kovácsné Baksa
Copyright (c) 2024
2024-09-012024-09-0164110510810.14232/modszertani.2024.1.105-108Rákó Erzsébet és Soós Zsolt (2017): Kihívások és válaszok − Tanulmányok a szociálpedagógia területéről
https://ojs.bibl.u-szeged.hu/index.php/modszertani-kozlemenyek/article/view/46223
Annamária Nagy
Copyright (c) 2024
2024-09-012024-09-0164110911210.14232/modszertani.2024.1.109-112Pszichoszociális fogyatékossággal élők felépülése
https://ojs.bibl.u-szeged.hu/index.php/modszertani-kozlemenyek/article/view/46214
<p>Jelen tanulmányunkban arra vállalkozunk, hogy megvizsgáljuk, mely tényezők játszanak szerepet a pszichiátriai betegek felépülésében. A Liberman-féle felépülési modell bemutatása és elemeinek kibontása által megalapozzuk a vizsgálati szempontokat. A felépülési folyamatok megfigyelésére a pszichiátriai betegek nappali intézményét láttuk legalkalmasabbnak, mivel közösségi alapú szolgáltatást nyújt, valamint rendelkezésre állnak az ellátottak kórtörténeti dokumentációi és megismerhetők az élettörténeti események és azok érintettek általi szubjektív értékelései is. Konkrét esetek bemutatásával, az érintettek élettörténetének megismerésével rekonstruálni kívánjuk a folyamatot, végső soron pedig értékeljük a felépülési folyamat sikerességét.</p>Péter SzabóMárta Piczil
Copyright (c) 2024
2024-09-012024-09-0164132210.14232/modszertani.2024.1.3-22Jólét vagy jóllét?
https://ojs.bibl.u-szeged.hu/index.php/modszertani-kozlemenyek/article/view/46215
<p>Az iskolai és a tanulói jóllét fogalmának terjedése a XXI. század elejére vezethető vissza, bár a hazai és nemzetközi szakirodalomban mindkét meghatározás használata széles körben elterjedt, mégsem mindig egyértelműek a jelentésbéli különbségek, megkülönböztetésüket nehezíti, hogy ezek a kifejezések gyakran váltakozva jelennek meg, sőt, akár egy tanulmányon belül is szinonimákként azonos értelmet hordoznak (Nagy, 2015). Az iskola központi szerepet tölt be a serdülők fejlődésében, hiszen fő munkahelyként szolgál ezen korosztály számára, amelyet olyan, a felnőttekéhez hasonló elvárások jellemeznek, mint a monotonitástűrés, a határidők betartásának fontossága, valamint az egyéni felelősség vállalásának hangsúlyozása (Samdal, Dür és Freeman, 2004). A felnőttekhez hasonlóan a serdülők is olyan benyomásokkal, kihívásokkal szembesülnek, amelyek akár szorongást vagy stresszt okozhatnak számukra, és ennek következtében befolyásolják iskolai jóllétüket, többnyire negatív irányban. Az iskolai jóllét nemcsak a jelenlegi és jövőbeli jóllétben és egészségi állapotban játszik fontos szerepet (Bond, Butler, Thomas, Carlin, Glover és Bowes, 2007; Samdal, Dür és Freeman, 2004), hanem a későbbi tanulmányi eredményekben is meghatározó szerepet tölt majd be (Upadyaya és Salmela-Aro, 2013).</p>Dóra Roszik
Copyright (c) 2024
2024-09-012024-09-01641233410.14232/modszertani.2024.1.23-34Az iskolai agresszió és zaklatás jelenségvilága, megjelenési formái
https://ojs.bibl.u-szeged.hu/index.php/modszertani-kozlemenyek/article/view/46216
<p>A mai társadalomban a különböző oktatási-nevelési intézményekben megfigyelhető agresszió és erőszak egyaránt próbára teszi a pedagógusok, az iskolavezetés és a szülők türelmét, konfliktuskezelési és cselekvőképességét. A probléma érzékenysége nemcsak a diák-diák kapcsolatokat, hanem a tanár-diák, illetve tanár-szülő kölcsönös bizalmi viszonyt is megnehezíti. A közösségi média egyre nagyobb szerepet tölt be a kapcsolattartásban, így az iskolai konfliktusok már nem csupán a fizikai térben nyilvánulhatnak meg, hanem a virtuális közegben is. Amíg az iskolai zaklatás után az áldozat az otthonában biztonságra lelt, addig az elektronikus zaklatásnak nincsenek térbeli, időbeli korlátai, így az áldozat még szorongóbbá válhat. A zaklatási esetek kihatnak az áldozat személyiségére, iskolai teljesítményére, ugyanakkor kortárskapcsolataiban is elszigetelődhet. Az iskolai zaklatás a passzív szemlélőkre is negatív hatással van, mind inter-, mind intraperszonális szempontból, a tehetetlenség érzése és bűntudat kísérti az esetek szemtanúit. Kutatási eredmények rámutatnak, hogy a zaklatás kapcsolatban áll az osztályklímával, a diákok közérzetével, tehát az iskolai agresszió nem egyéni, hanem osztály- még inkább iskolaszintű probléma. Az iskolai környezet önmagában növelheti vagy csökkentheti a zaklatásos esetek előfordulását. Az intervenció és prevenció szempontjából nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy a zaklatás összetett jelenség, ezért szükséges az egyéni, családi és iskolai együttműködés kialakítása és olyan program létrehozása, mely hatékony megoldás lehet a zaklatás minden résztvevője számára.</p>Kitti Horcsák-SzabóNóra ÚjváriRenáta Kovács-Berta
Copyright (c) 2024
2025-01-222025-01-22641354910.14232/modszertani.2024.1.35-49A szülők kultúraátadó szerepének változásai, és azok hatása napjainkban
https://ojs.bibl.u-szeged.hu/index.php/modszertani-kozlemenyek/article/view/46218
<p>Pedagógusként és szülőként is foglalkoztat a média, a digitalizáció a gyermek tevékenységében. Ezért célom, hogy szakirodalmi betekintést nyerjek a gyermekek, a társadalom, a média és a digitalizációs szokások jelenlegi állapotába. A gyermekek generációs szokásainak a feltérképezésével szocializációs szerepükkel való kapcsolatukat tekintem át. Távlati célom feltárni és megvizsgálni a szülők és a gyermekek szempontjából az internet- és médiafogyasztási folyamatokat. Meggyőződésem, hogy gyermekeink oktatását és nevelését akkor végezhetjük sikereseb, ha pontosan ismerjük a média életükre, tudásukra, személyiségükre, szocializációs folyamataikra gyakorolt hatását. Ezen folyamatok pontos ismerete és értékelése segítségével alakítható ki produktív együttműködés pedagógus és szülő között a gyermekek érdekében.</p>Anita Tőke
Copyright (c) 2024 Módszertani Közlemények
2024-09-012024-09-01641506310.14232/modszertani.2024.1.50-63