nCOGNITO - Papers in Cognitive Cultural Studies: Announcements

Deadline extended!

Sat, 17 Jan 2026 16:52:46 +0100

The submission deadline for the Call for Papers for Vol. 5, No. 1 (2026), Cognition and Framing, has been extended to January 31, 2026.

Call for Papers: Call for papers Vol. 5 No. 1 (2026) – Cognition and Framing

Thu, 27 Nov 2025 11:57:24 +0100

Cognition and Framing
CfP – nCognito Journal 2026/1

Since the 1970s, the concept of framing has become one of the central categories in the social sciences and the humanities, functioning as an organizing principle of cognition and cultural practices. According to relevant theories, processes of meaning-making—across the many dimensions of communication—can be described as linguistic, narrative, dramaturgical, or visual forms of framing that mediate cognitive and cultural schemas (spatio-temporal concepts for understanding reality, causal and semantic relations, value structures, etc.). Theories employing the concept of framing attempt to describe, at various levels of communication and across different media, the processes through which—by activating certain schemas and background knowledge—the objects of attention and the modes of meaning-making and interpretation are implicitly or explicitly designated. Conceptually, framing is a metaphor that primarily suggests that something is foregrounded and placed within a field of meaning or interpretive context, and secondarily—though somewhat misleadingly—that the same thing might appear within a different medium or relational structure. Beyond theoretical contexts, framing is increasingly popular as a marketing and communication technique or a stylistic phenomenon, aimed at selecting and “reframing” communicative acts in ways that shape public discourse and collective thinking.

The concepts and theories of frame and framing span a wide disciplinary spectrum and, although they consistently reference the cognitive preconditions of perception, understanding, and interpretation, they do not form a unified framework. In linguistics, the notion of frame suggests that meaning is tied to conceptual structures, and that language operates through the activation of schemas and background knowledge stored in long-term memory—for instance, metaphor can itself be understood as a form of framing that conceptually shapes thought. In visual culture, framing makes visible the demarcation by which a representation is extracted from its real-world environment, and implicitly and/or explicitly indicates that perceived stimuli and information are interpreted through cognitive schemas and cultural contexts that depend on the framing and situation. This idea also informs theories of literary reception, in which fictional frames mark the conventions that enable the “as-if” interpretation of alternative worlds and narratives while maintaining the boundary between reality and symbolic representation. Fictional (medial, narrative, dramatic, theatrical, etc.) framing opens a special space of play for interpretation, in which certain referential relations are suspended; thus, the representations in question can be grasped on multiple levels and in multiple senses on the basis of (meta)fictional, (para)textual, or parabatic signals. Social-psychological approaches emphasize the dynamic processes of framing: frames convey interpretive directions and expectations and may shift even within the same communicative situation, as their meanings are difficult to stabilize and the consensus they imply is often only apparent. Frames can mediate schemas, shared background knowledge, or context even without explicit linguistic markers, flexibly shaping the meaning of a given situation or utterance.

We welcome English-language abstracts of no more than 200 words by 15 January 2026 at the following email addresses: juditszabojudit@gmail.com or horvathmarta8@gmail.com. Please include a bibliography with the abstract.

Literature

Bateson, Gregory: Steps to an Ecology of Mind. Chicago. University of Chicago Press, 1972.

https://ejcj.orfaleacenter.ucsb.edu/wp-content/uploads/2017/06/1972.-Gregory-Bateson-Steps-to-an-Ecology-of-Mind.pdf

Entman, Robert M.: Framing: Toward Clarification of a Fractured Paradigm. Journal of Communication 43(4), 1993, 51–58.

Fludernik, Monika: Towards a ‘Natural’ Narratology. London/New York: Routledge, 1996.

Goffman, Erving: Frame Analysis: An Essay on the Organization of Experience. Cambridge, MA: Harvard University Press, 1974.

Herman, David: Story Logic: Problems and Possibilities of Narrative. Lincoln/London: University of Nebraska Press, 2002.

--Basic Elements of Narrative. Malden, MA/Oxford: Wiley-Blackwell, 2011.

Kahneman, Daniel & Tversky, Amos: Prospect Theory: An Analysis of Decision under Risk. Econometrica 47(2), 1979, 263–291.

--The Framing of Decisions and the Psychology of Choice. Science 211(4481), 1981, 453–458. https://sites.stat.columbia.edu/gelman/surveys.course/TverskyKahneman1981.pdf

Kirchmeier, Christian: Parabasis. Literarische Wirklichkeit im Zeitalter der Repräsentation. Wallstein 2023.

Lakoff, George & Johnson, Mark: Metaphors We Live By. Chicago/London: University of Chicago Press, 1980.

Lakoff, George: Don’t Think of an Elephant! Know Your Values and Frame the Debate. White River Junction, VT: Chelsea Green, 2004.

Scheufele, Dietram A.: Framing as a Theory of Media Effects. Journal of Communication 49(1), 1999, 103–122. doi.org/10.1111/j.1460-2466.1999.tb02784.x

D’Angelo, Paul (szerk.): Doing News Framing Analysis: Empirical and Theoretical Perspectives. New York: Routledge, 2010.

Reese, Stephen D.; Gandy, Oscar H.; Grant, August E. (ed.): Framing Public Life: Perspectives on Media and Our Understanding of the Social World. Mahwah, NJ: Lawrence Erlbaum, 2001.

Call for Papers: Call for Conference Papers - Kognitív keretezés

Thu, 27 Nov 2025 11:09:51 +0100

Kogníció és keretezés

A Kognitív Poétika Kutatócsoport és az ELTE Stíluskutató csoport közös konferenciája

március 19-20., Budapest

A keretezés (framing) fogalma a kogníció és a kulturális gyakorlatok egyik szervezőelveként az 1970-es évektől kezdve a társadalom- és bölcsésztudományok egyik központi kategóriájává vált. A vonatkozó elméletek szerint a jelentés és értelemadás folyamatai, tekintsük bár a kommunikáció megannyi dimenzióját, megragadhatók nyelvi, narratív, dramaturgiai vagy vizuális keretezésként, amely kognitív és kulturális sémákat (a valóság megértésének tér- és időbeli fogalmait, kauzális és szemantikai relációkat, értékképzeteket stb.) közvetít. A keretezés fogalmával operáló elméletek kísérletet tesznek arra, hogy a kommunikáció és megértés különböző szintjein és mediális közegeiben leírják azokat a folyamatokat, ahogyan – bizonyos sémák és háttértudás aktiválásával – a figyelem tárgyai, illetve a jelentésképzés és az értelmezés módjai implicit vagy explicit módon kijelölésre kerülnek. Az elméleti gondolkodás számára a keret(ezés) metaforikus koncepció, amely elsődlegesen azt sugallja, hogy egy dolog kiemelésre kerül, illetve bekerül egy jelentésmezőbe vagy értelmezési kontextusba, másodlagosan pedig – némiképp félrevezető módon –, hogy ugyanez a dolog egy másik közegben vagy vonatkozási szerkezetben is megjelenhetne. A keretezés aktuálisan az elméleti kontextuson túllépve marketing- és kommunikációs technikaként vagy stilisztikai jelenségként válik egyre népszerűbbé, amely egy jól megválasztott „keretezést” és „átkeretezést”, azáltal pedig a közgondolkodás és a -beszéd alakítását célozza.

A keret és a keretezés fogalmai és elméletei széles diszciplináris spektrumot ölelnek fel és bár egységesen hivatkoznak az érzékelés, megértés és értelmezés kognitív előfeltételeire, nem jelölnek ki egységes szempontrendszert. A nyelvtudományban a keret fogalma arra utal, hogy a jelentés fogalmi keretekhez kötődik, és a nyelv alapvetően a hosszútávú emlékezetben tárolt sémák és háttértudások aktiválásán keresztül működik – például a metaforák működése is felfogható keretezésként, amely koncepcionális módon formálja a gondolkodást. A vizuális kultúra vonatkozásában a keret és a keretezés láthatóvá teszi azt az elhatárolást, amely egy-egy reprezentációt kiemel a valóságos környezetből, illetve implicit és/vagy explicit utal arra, hogy a közvetített ingereket és információkat keretezéstől és helyzettől függően, bizonyos kognitív sémákhoz és kulturális kontextusokhoz kapcsolódóan észlelünk és értelmezünk. Ez az elképzelés az irodalmi befogadás elméleteit is formálja, amelyekben fikciós keretek jelölik ki azokat a konvenciókat, amelyek lehetővé teszik alternatív világok és narratívák „mintha-módú” értelmezését, miközben a valóság és a szimbolikus reprezentáció határát is fenntartják. A fiktív (mediális, narratív, dramatikus, színpadi stb.) keretezés a megértés számára egy speciális játékteret nyit meg, amelyben többé vagy kevésbé felfüggesztésre kerülnek bizonyos referenciális vonatkozások, így a szóban forgó reprezentációk (meta)fikcionális, (para)textuális vagy parabatikus jelzések alapján egyszerre több szinten és többféle jelentésben is megragadhatók. A szociálpszichológiai megközelítés a keretezés dinamikus folyamatait hangsúlyozza: a keretek értelmezési irányokat és elvárásokat közvetítenek és egyazon kommunikációs helyzetben is módosulhatnak, mivel jelentésük nehezen rögzíthető és az általuk sugallt konszenzus gyakran csak látszólagos. A keret szavak és explicit jelölők nélkül is közvetíthet sémákat, közös előzetes tudást vagy kontextust, amely rugalmasan alakítja egy-egy helyzet vagy megnyilvánulás jelentését.

A konferencia egyik alapkérdése annak tisztázása, hogy a keretezés, mint kognitív működésmód és koncepció megalapozhatja-e egy, a megértésre és értelmezésre vonatkozó általánosabb interdiszciplináris perspektíva felállítását. Ennek megválaszolásához várjuk azokat az előadásokat, amelyek különböző médiumok, műfajok és szövegtípusok kapcsán problematizálják a keretek és keretezés speciális működésmódját és funkcióit.

A max. 200 szavas magyar nyelvű absztraktokat 2026. január 15-ig várjuk a következő email-címekre: juditszabojudit@gmail.com vagy horvathmarta8@gmail.com. Kérjük, hogy az absztrakt tartalmazzon irodalomjegyzéket is.

A konferencia magyar nyelvű lesz, az előadásokból készült tanulmányokat a Kognitív Poétika Kutatócsoport online folyóiratában, az nCognito-ban fogjuk publikálni angol nyelven.

Szakirodalom