nCOGNITO - Kognitív Kultúraelméleti Közlemények https://ojs.bibl.u-szeged.hu/index.php/ncognito <p><strong>Kognitív Kultúraelméleti Közlemények</strong></p> <p>A <a href="http://kognitiv.szegedigermanisztika.hu/" target="_blank" rel="noopener">Kognitív Poétika Kutatócsoport </a>periodikuma. A folyóirat elsősorban az irodalomtudomány és a kognitív tudományok területén zajló interdiszciplináris kutatások eredményeinek közlését tűzte ki céljául. Olyan tanulmányok megjelenését szolgálja, amelyek a kognitív és evolúciós pszichológia eredményeinek figyelembevételével foglalkoznak irodalmi szövegek, filmek és egyéb, például digitális médiumok befogadásának folyamataival. A folyóirat egyes számai tematikus hangsúllyal vizsgálják az evolúció során kialakult kognitív és érzelmi mechanizmusokat, illetve ezek megjelenési formáit, például az oksági gondolkodás, az elmeolvasás, a narratív empátia, a feszültségkeltés, illetve a morális ítélet befolyását a különböző esztétikai gyakorlatokban. Ezt a célkitűzést követve a folyóirat széles körben teszi lehetővé tanulmányok megjelentetését a stilisztikai jelenségek magyarázata (metafora, metonímia, allegória, szimbólumok), a poétikusság mibenlétének kérdése, az elbeszélt történetek megértése, a szereplők és fiktív világok mentális reprezentációinak megalkotása, a művészeti és irodalmi recepcióval kapcsolatos érzelmi folyamatok és az irodalmi szövegekből kiinduló jelentésképzés, illetve egyéb interdiszciplináris kérdésfeltevések tárgykörében.</p> <p><br />A folyóirat online formában jelenik meg a Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Kuno Könyvtára OJS folyóirat-platformján. A 2022-es számok „Negatív érzelmek az esztétikai befogadásban” címmel jelentek meg, míg a 2023. évi első szám tematikája „Elbeszélés és kauzális gondolkodás” lesz. A szerzők és a szakmai lektorok az ország különböző felsőoktatási intézményeiből, illetve határon túli egyetemek munkatársaiból kerülnek ki.</p> Szegedi Tudományegyetem - Kognitív Poétika Kutatócsoport hu-HU nCOGNITO - Kognitív Kultúraelméleti Közlemények 2939-5658 Előszó https://ojs.bibl.u-szeged.hu/index.php/ncognito/article/view/44219 <p>Előszó</p> Zsófia Domsa Márta Horváth Judit Szabó Copyright (c) 2022 nCOGNITO - Kognitív Kultúraelméleti Közlemények 2022-09-20 2022-09-20 1 2 Negatív érzelmek Kafka Az Átváltozás című művében és a mű olvasásakor https://ojs.bibl.u-szeged.hu/index.php/ncognito/article/view/43867 <p>A tanulmány a negatív érzelmek szerepét tárgyalja Franz Kafka <em>Az átváltozás</em> című novellájában a kognitív narratológia eszközeivel. Alapvetően a főszereplőre adott érzelmekkel foglalkozik. Elsőként a családtagok fiktív érzelmi reakcióit, azaz az ábrázolt érzelmeket, majd a szövegstratégiák által támogatott befogadói érzelmeket vizsgálja. A szövegstratégiákat azonosítva bemutatja, hogy a szöveg az olvasóban Gregorral szemben egy a fikcionális szereplők által bejárt érzelmi úttal – a Gregortól való távolodás állomásait leíró félelem-undor-düh érzelmi ívvel – ellentétes, közelítő érzelemív kiváltódását támogatja. Továbbá a szöveg értelmezésén keresztül amellett érvel, hogy <em>Az átváltozás</em> alapvetően érzelmeket ábrázol és érzelmek kiváltására törekszik. Miközben a mű az értelmi megértés szintjén rejtélyes és szemantikailag széttartó, az érzelmi megértés szintjén egy irányba mutat, és egy univerzálisan érthető és elérhető megértési élményt nyújt.</p> Erzsébet Szabó Dr. Copyright (c) 2022 nCOGNITO - Kognitív Kultúraelméleti Közlemények 2022-09-20 2022-09-20 1 2 5 30 10.14232/ncognito/2022.2.5-30 Feszültség, harag, undor https://ojs.bibl.u-szeged.hu/index.php/ncognito/article/view/43894 <p>A feszültség az irodalmi fikció egyik legalapvetőbb érzelmi hatása, amely nélkül egyes műfajok – például a krimi, a horror vagy a tragédia – elképzelhetetlenek, sőt bizonyos elméletek szerint a feszültségkeltés a populáris irodalom legfontosabb eszköze az olvasó figyelmének megragadására. A feszültségkeltés azonban jó esetben nem öncélú, hanem például olyan morális érzelmek előkészítéseként funkcionál, melyek meghatározzák az elbeszélő szöveg érzelmi „profilját”. Ennek egy klasszikus megvalósulását mutatom be a <em>Barbárok</em> című novella érzelmi hatásának elemzésével, ahol tézisem szerint a feszültség az irodalmi narratíva tekintetében két legmeghatározóbb morális érzelembe: a haragba és a morális undorba vezet át.</p> Márta Horváth Copyright (c) 2022 nCOGNITO - Kognitív Kultúraelméleti Közlemények 2022-09-20 2022-09-20 1 2 31 45 10.14232/ncognito/2022.2.31-45 Az undor és a részvét Samuel Beckett kései darabjaiban https://ojs.bibl.u-szeged.hu/index.php/ncognito/article/view/34734 <p>Az undor és a részvét Samuel Beckett két kései, minimalista drámájának, a „Nem én"-nek és a „Katasztrófá”-nak az alapélményei. Az előbbi darabban az undor a szavak feltartóztathatatlan áradása által kiváltott alapérzés, amellyel egy én nélküli beszélő küzd. A Václav Havelnek dedikált „Katasztrófá”-ban ugyanakkor az undor mellett megjelenik a részvét is, egy diktátor által megalázott polgár iránt. A „Nem én”-nel szemben, amelyben az én darabjaira hullik, ezúttal egy újraépítő, konstruktív mozzanatnak lehetünk szemtanúi, az együttérzésnek, amelynek köszönhetően az én önazonossága feltárul.</p> Iván Nyusztay Copyright (c) 2022 nCOGNITO - Kognitív Kultúraelméleti Közlemények 2022-09-20 2022-09-20 1 2 46 59 10.14232/ncognito/2022.2.46-59 "Semmi – gondolta – nem volt még ilyen érdekes” https://ojs.bibl.u-szeged.hu/index.php/ncognito/article/view/43871 <p>&nbsp;A korporeális és kognitív narratológia eszköztárára támaszkodó, szövegközeli olvasat Neil Gaiman <em>Coraline</em> című regényében a gyerek főhős belső monológjaira koncentrál, melyek a ‘kísértetiessel’ való fizikális konfrontációi során fogalmazódnak meg elméjében, mint a bizonytalanság elmondhatatlan testi élményének önreflexív manifesztációi. A freudi pszichoanalízis értelmében a furcsamód ismerős, visszataszítón vonzó, elfojtott ösztönkésztetéseket idéző, s így az értelmezhetőséget és megfogalmazhatóságot meghaladó kísérteties élményének megfogalmazása lesz a tét. Coraline pszichonarrációja (Cohn, Nikolajeva) megkísérli a zavaros, zavaró érzékszervi impressziók keltette kognitív disszonancia közvetítését, igyekszik megfelelő nyelvi formát lelni a tudatelőttes, homályos, elbeszéletlen érzések, észlelések kifejezésére, melyek valójában sosem hangoznak el, hiszen mindvégig csak a fokalizátor elméjében lesznek megtestesülve. A gyerekgótika narratív sajátosságai nyomán a kísérteties uncanny végül szórakoztató funcanny élménybe torkollik.</p> <p>&nbsp;</p> Anna Dr Kérchy Copyright (c) 2022 nCOGNITO - Kognitív Kultúraelméleti Közlemények 2022-09-20 2022-09-20 1 2 60 71 10.14232/ncognito/2022.2.60-71 A félelem játszóterén https://ojs.bibl.u-szeged.hu/index.php/ncognito/article/view/39203 <p>A tanulmány az érzelmi és irodalmi nevelés kapcsolatára fókuszál egy negatív érzelem, a félelem vonatkozásában. Az írás a kognitív gyermekirodalom-kritika nézőpontjához igazodva azon a belátáson alapul, hogy az irodalom által fejleszthető képességek és ismeretek elválaszthatatlanok a valós tapasztalatoktól, továbbá az irodalmi befogadás nemcsak elősegíti a kognitív és érzelmi fejlődést, hanem ez utóbbiak nélkülözhetetlen előfeltétele is. A tanulmány különböző szövegfajták vizsgálatával több példán keresztül azt mutatja be, hogy hogyan megy végbe a „játékos tanulás” irodalmi terepen, milyen tipikusnak mondható technikákkal és stratégiákkal jelenik meg a félelem motívuma és érzése a különböző korosztályokat megszólító gyermek- és ifjúsági irodalmi szövegekben, illetve mivel gyarapodhat általuk a kiskorú befogadó a „félelem játszóterén”. A vizsgálat eredményeként levonható az az általános következtés, hogy a gyermek- és ifjúsági irodalmi szövegek a negatív érzéseket az olvasó korosztály igényeinek megfelelően a művészi ábrázolás bevált technikái révén határok közé szorítják, illetve az irodalom érzelmi literációs funkciója olyan inherens funkció, amely elválaszthatatlan az esztétikai hatástól.</p> Orsolya Szilvássy Copyright (c) 2022 nCOGNITO - Kognitív Kultúraelméleti Közlemények 2022-09-20 2022-09-20 1 2 72 92 10.14232/ncognito/2022.2.72-92 Értelem és érzelem Patrick Ness Szólít a szörny és Seanan McGuire Mélybe ránt a Lápvilág kisregényeiben https://ojs.bibl.u-szeged.hu/index.php/ncognito/article/view/34742 <p>Dolgozatomban két olyan ifjúsági fantasyvel foglalkozom, amelynek középpontjában a fiatalkori trauma áll. Kiindulópontom Patrick Ness <em>Szólít a szörny </em>című kisregénye, amelyben a főszereplő fiú édesanyja közelgő halálát egy szörny kéretlen segítségével dolgozza fel. A fa-monstrum történetek segítségével ábrázolja a fiú pszichés tájképét, és ezáltal rombol és gyógyít. Ez a történetmesélés/fantasy stresszoldó szerepéről szóló példabeszéd egyúttal a felnőttvilágba való beavatásról is szól, mivel a fiú megérti azokat a negatív érzelmeit, amelyek egy komplexebb világképet engednek látni. Seanan McGuire kisregényének elemzése a fenti gondolatmenetet viszi tovább. A <em>Mélybe ránt a Lápvilág</em> traumatizált tini (iker) főszereplői egy olyan másik világban találnak ideiglenes otthonra, amely szintén mentális tájképként olvasható: a Lápvilág a gyerekekben lezajló pszichés folyamatok leképződése, és annak monstruozitása a karakterek valós világban érzékelt szükségleteiből adódó válaszként értelmezhető. McGuire különbséget tesz a két ikerleány helyzetértékelési, és helyzetértelmezési képességeit illetően, ennek különbségét is részben a másként megélt traumatizált gyerekkorhoz – és így eltérő érzelmekhez – köti.</p> Ildikó Limpár Copyright (c) 2022 nCOGNITO - Kognitív Kultúraelméleti Közlemények 2022-09-20 2022-09-20 1 2 93 111 10.14232/ncognito/2022.2.93-111