Taylor jelentősége a szervezetelméletben = Taylor's significance in organization theory

Absztrakt

When assessing theories of organizations, we have to take into consideration the context they were born in. Frederick Winslow Taylor’s work is evaluated by some writers as outdated, irrelevant and unusable in the 21st century. The aim of the article is to prove otherwise.
In the appraisal, we have to take into consideration the time and place where the theory was
born and its high relevance at the turn of the century in the United States. We can detect Taylor’s
values, their approach towards efficiency, standardization, and control for example in
today’s popular improvement methods of mass production, such as the Toyota production system, or the lean management system. Taylor's ideas serve as a basis for all organization theories that use the objectivist approach towards epistemology, such as the classical theorists,
the contingency approach towards organization theory, or even agency theory.
Minden elmélet keletkezésében szerepet játszik az a társadalmi és technológiai környezet, amelyben megfogalmazzák. Az elméletek megalkotóira hatással vannak annak a társadalomnak a jellegzetességei ahol élnek, többek között a természettudományok és a társadalomtudományok fejlettségi szintje. Igen kevés elméletről mondhatjuk el, hogy a maga idejében forradalmi eszméket fogalmazott meg és alapjaiban befolyásolta a szervezetelmélet és a menedzsment fejlődését (Buchanan–Huczynski, 2010). Az az elmélet, amelyet scientific managementnek nevezünk ilyen, a szervezetek életét alapjaiban megváltoztató eszme, annak ellenére, hogy értékelése a mai napig heves vitákkal folyik.
E cikk célja, hogy kritikus szemmel értékelje ezt a gondolati rendszert és bemutassa, annak ellenére, hogy a 21. században sokan túlhaladottnak tekintik Taylor elméletét és a scientific management gyakorlatát; ez az elmélet képezi az alapját minden pozitivista
és a racionalitás elve alapján álló modern szervezet elméletnek és gyakorlatnak.