Közösségvezérelt helyi fejlesztéspolitika működésének jegyei és területi különbségei Magyarországon

Absztrakt

Az Európai Unió a XXI. században egyre újabb kihívásokkal szembesül, ám az Európai Bizottság válaszai még nem teljesen kiforrottak, több elképzelés – mint a támogatások felhasználásának visszatérítendő forrásokra történő átállítása, vagy a városi térségek felé mutató kitüntetett figyelem – még kísérleti fázisban vannak. Egy eszköz azonban már több programozási cikluson keresztül újra és újra megjelent a vidéki problémák kezelését hivatott vidékfejlesztési támogatások tervezése és felhasználása kapcsán, ez pedig a helyi partnerek bevonásának lehetősége, amely LEADER néven indult el. A tanulmányban ezen eszközt és új formáját elemezzük. A kezdeményezés alapelvei annak indulása óta változatlanul megmaradtak, ugyanakkor komoly fejlődésen ment keresztül és Európa vidéki térségeinek egyre szélesebb hálózata alakult ki az idők során. A jelenlegi programozási időszakban az eszköz elmozdult az őt életre hívó alapgondolattól, hogy a vidékfejlesztés egyik kiegészítő eleme legyen, és mára a városi térségek is bekapcsolódhatnak kifejezetten városfejlesztési célokat szolgáló elképzeléseikkel a programba. Az eszköz új nevet is kapott: közösség által irányított helyi fejlesztés (Community-led Local Development, azaz CLLD) címmel. A tanulmányban rámutatok arra, hogy a két eszköz sajátos okokból párhuzamosan fut egymás mellett, egymás között nem átjárható módon, valamint a párhuzamosságból adódóan lehetnek és vannak is különbségek a források tervezésében és felhasználásában, amely gyakorlatok hazánkban egészen egyedi megoldást eredményeztek.