A felsőoktatás szerepe a visegrádi országok versenyképességében
##plugins.themes.bootstrap3.article.main##
Absztrakt
Korunk közgazdasági szakirodalmának gyakori témája a versenyképesség. Ennek értékelésére világszerte elismert indexeket használnak, melyek többségében szerepel a felsőoktatási faktor is. Ennek jelentőségét az adja, hogy a versenyképesség növelése ma már elképzelhetetlen a humántőke fejlesztése nélkül. Vizsgálatunk alapjául a nemzetközi irodalomban gyakran alkalmazott indexet, a World Economic Forum által kidolgozott Global Competitiveness Indexet (GCI) választottuk. A hangsúlyt ezen index felsőoktatást is tartalmazó 5. pillérére helyeztük. Feltételeztük, hogy ez az elem kapcsolódik más versenyképességi tényezőkhöz (többek között az infrastruktúrához és a kutatás-fejlesztéshez). Ezt statisztikai módszerekkel elemeztük. Ezen szinergikusan összefüggő tényezőkből olyan mutató kialakítását tűztük ki célul, ami árnyaltabban mutatja a felsőoktatás versenyképességben betöltött szerepét. Vizsgálatunkat az Európai Unió országaira, közülük is elsősorban a visegrádi országokra fókuszálva végeztük el. Kutatási kérdésként fogalmazódott meg bennünk, hogy ezen mutatók szerinti pozíció mennyire áll párhuzamban az országok egyenkénti és együttes gazdasági teljesítményével.