A munkavállalói értékekről egy kvalitatív kutatás tükrében

Absztrakt

George Katona a fogyasztói bizalomindexre vonatkozó kutatásaiban arról kérdezte az embereket, hogy milyennek látják maguk, és nemzetgazdaságuk anyagi helyzetét, mert szerinte az emberek derű, vagy ború látása hat a gazdaságra. Thomas azt tapasztalta, hogy a fogyasztók a közgazdászoknál pontosabban jelezték előre az inflációs rátát, Gramlich alapján azt tudjuk, hogy a fogyasztók munkanélküliséggel kapcsolatos várakozásai is beigazolódnak Howrey szerint a GDP alakulásának a fogyasztói bizalomindex szignifikáns indikátora. A kutatások azt is mutatják, hogy a „kemény” tényezőkre alapozott demográfiai (életkor, aktivitás, jövedelem) jellemzők kiegészítése szükséges a fogyasztói magatartásra jellemző tényezők (értékek, motivációk, célok, életfelfogások) vizsgálata során. Veres és szerzőtársai szerint az eltérő fogyasztói döntésekben az érték, és a motiváció játszik központi szerepet, a szociodemográfiai és környezeti tényezőknek alárendelt szerepük, pusztán módosító hatásuk van. Az érték fogalmának definiálása eltérő, egyes kutatások szerint az egyéni meghatározottságnak, mások szerint a társadalmi determináltságnak van kiemelt szerepe. Jelen kutatásunk főszereplőjének a munkavállalót választottuk, és állítottuk kutatásunk fókuszába. Kvalitatív érték kutatással arra keressük a választ, hogyan alakul a munkavállaló értékrendje? Az értékrend segíti vagy gátolja a változásokhoz történő alkalmazkodást?