Társadalmi Nemek Tudománya Interdiszciplináris eFolyóirat https://ojs.bibl.u-szeged.hu/index.php/tntef <p>A TNT, a Szegedi Tudományegyetem Angol-Amerikai Intézetének <a href="http://gender.ieas-szeged.hu/">Társadalmi Nemek Tudománya Kutatócsoportja</a> 2010 őszén elhatározta, hogy rendszeresen megjelenő szakmai fórumot hoz létre a magyarországi, illetve az államhatáron túl bárhol élő magyar nők és feministák életét, mozgalmait, illetve az életüket megjelenítő kulturális, irodalmi, és médiareprezentációkat kutatóknak.<br>Elsősorban magyar nyelvű folyóirat kívánunk lenni, de minden kiadvány angol nyelvű összegfoglalóval együtt jelenik meg. Esetenként tervezzük egy-egy angol nyelvű blokk megjelentetését is.</p> Társadalmi Nemek Tudománya Kutatócsoport, Angol-Amerikai Intézet, Szegedi Tudományegyetem hu-HU Társadalmi Nemek Tudománya Interdiszciplináris eFolyóirat 2062-7084 Az egyiptomi muszlim nők oktatásának problémája a 19-20. század fordulóján: Qasim Amin The Liberation of Women [A nők felszabadítása] (1899) és The New Woman [Az új nő] (1900) https://ojs.bibl.u-szeged.hu/index.php/tntef/article/view/46173 <p>Qasim Amin (1863-1908) a modern Egyiptom történetének egyik legvitatottabb gondolkodója. A Nahda gondolkodók második generációjához tartozik, akik számára a hagyomány és a modernitás viszonya komplex kérdéseket vetett fel. A modernitás kihívásaival szembesülve a hitelesség keresése érdekében újravizsgálják a múltat. Az 1899-ben megjelent <em>The Liberation of Women</em> (<em>A nők felszabadítása</em>) és az 1900-ban publikált <em>The New Woman</em> (<em>Az</em> <em>új nő</em>) című két könyvében a nők lehetséges szerepét gondolja át a formálódó egyiptomi nemzetben, egy olyan társadalomban, amely független nemzetként készül belépni a modernizmus kapitalista világrendszerbe. Racionális, távolságtartó perspektívát használ az egyiptomi nők viselkedésének elemzésére, hogy újradefiniálja a közösségen belüli társadalmi létüket, ami azzal is jár, hogy korábbi szerepüket negatívan láttatja, értéktelennek és aljasnak konstruálja az ’egyiptomi nőt’. Ezzel párhuzamosan a nőiség nyugati normáit nemcsak kívánatosnak, hanem a nemzeti fejlődés legbiztosabb és egyetlen útjának állítja be. Az újjáalakulás elérésének Oasim által elgondolt eszköze az oktatás, amely az ő megfogalmazásában egy sajátos „nemesítési” folyamatot ír elő, ami olyan „művelt” egyiptomi nőt hozna létre, aki értékeiben közelebb állna az ’egyiptomi férfi’-hez. Quasim, elképzelése szerint, így végső soron a korabeli nyugati társadalommal egyenrangú nemzet jöhetne létre.</p> Aya Chelloul Copyright (c) 2025 Társadalmi Nemek Tudománya Interdiszciplináris eFolyóirat 2024-12-31 2024-12-31 14 2 134 149 10.14232/tntef.2024.2.134-149 Figyelő https://ojs.bibl.u-szeged.hu/index.php/tntef/article/view/46177 <p>A társdalmi nemek tudománya kutatása szempontjából releváns hírek.</p> Erzsébet Barát Copyright (c) 2024 TNTeF 2024-12-31 2024-12-31 14 2 163 163 Radvánszky, Anikó, Timár, Andrea, (szerk.). Inklinációk. Kortárs női filozófia. Helikon 2023/2 [Folyóiratszemle] https://ojs.bibl.u-szeged.hu/index.php/tntef/article/view/46175 <p>Radvánszky, Anikó, Timár, Andrea, (szerk.). Inklinációk. Kortárs női filozófia. <em>Helikon</em>. Irodalom- és Kultúratudományi Szemle. 2023/2. 364 oldal.</p> Mária Joó Copyright (c) 2024 TNTeF 2024-12-31 2024-12-31 14 2 150 157 Széplaky Gerda: Sem isten, sem állat (Budapest: Prae, 2023 -- könyvszemle) https://ojs.bibl.u-szeged.hu/index.php/tntef/article/view/46176 <p>Széplaky, Gerda. 2023. <em>Sem isten, sem állat: Fejezetek az áldozati kultúra dekonstrukciójából.</em> Budapest: Prae, 2023. 327 oldal. ISBN 9786156199959.</p> Aletta Borbíró Copyright (c) 2024 TNTeF 2024-12-31 2024-12-31 14 2 158 162 Visszatekintés: Feminista irodalmi perspektívák egykor – és most? https://ojs.bibl.u-szeged.hu/index.php/tntef/article/view/46166 <p>A tanulmány a szerző 2023-as Kaffka Margit-díjának átvétele alkalmából írott visszatekintés a feminista irodalomtudomány 2014-et megelőző hazai helyzetére, valamint ezen helyzet összevetése a jelenlegivel. Azt vizsgálja mi változott a 20-21. század fordulóján a magyar irodalmi szövegekkel való foglalkozás meghatározó módjaiban, illetve a kortárs magyar irodalmi közegben a feminista projektekhez és perspektívákhoz való viszonyulásban a kilencvenes évek óta, azon belül is elsősorban azon a területen, amelyet a legutóbbi időkig az ún. antipolitikai diszkurzus dominált. A 2014-et megelőző és a jelenlegi állapotok különbségeit három szempont szerint vizsgálja. (1) Az ún. antipolitikai diszkurzus meghatározó szerepe a magyar irodalomtudományban; ezen diszkurzus előfeltevéseinek szerepe, a feminista szakmai megszólalásokban. (2) A két korszakban rendelkezésre álló közéleti feminizmus-konstrukciók különbsége, és azok funkciója a korabeli irodalomértelmezői munkákban. (3) A feminista és női szerzőknek a fontos irodalmi és irodalomtudományos fórumokra való bejutásának lehetősége a korábbi ún. „folyóirat-alapú” magyar irodalmi kultúrában, illetve a jelent meghatározó, ún. online figyelemgazdaságban.</p> Györgyi Horváth Copyright (c) 2024 TNTeF 2024-12-31 2024-12-31 14 2 1 18 10.14232/tntef.2024.2.1-18 Interszekcionális diszkrimináció és ellenállás Mihaela Dragan (A n)ő beszél című monodrámájában https://ojs.bibl.u-szeged.hu/index.php/tntef/article/view/46167 <p>Jelen tanulmány a roma nőkkel szemben támasztott korai házasság, az általuk elviselt családon belüli erőszak, valamint a többségi társadalom cigányellenességének problémáit elemzi Mihaela Dragan <em>(A n)ő beszél </em>című monodrámájában. Dragan darabja a kortárs roma színház lényeges állomása, mely a szerző által készített interjúk alapján készült. Dragan nemcsak hiteles képet igyekszik nyújtani a Romániában élő roma nők helyzetéről, de lehetőséget teremt arra is, hogy a drámák történetmesélő ereje révén a megjelenő hősök dilemmái és döntései az egyénileg megtapasztalható szabadság módozatai lehessenek.</p> Dávid Sándor Szőke Copyright (c) 2025 TNTeF 2024-12-31 2024-12-31 14 2 19 36 10.14232/tntef.2024.2.19-36 Guruló változás. Kerékpáros kószáló(nő)k a nagyvárosban https://ojs.bibl.u-szeged.hu/index.php/tntef/article/view/46169 <p>A kószálás, mint kulturális toposz a 19. század közepén született, a városi modernitás kontextusában. Baudelaire flâneur-figuráját Walter Benjamin emelte ki eredeti narratívájából, és tette a modernitás egyik kulcsfigurájává. Írásaik nyomán jelentős irodalom jött létre a flâneur alakját elemezve, s gendertudományos szempontok mentén egyre több figyelmet kapott a flâneuse is. A kószáló kritikus megfigyelő a városban, s nem mellékesen modern városi fogyasztó is. E toposz alapján jött létre a ‘velo flâneur’ vagy ‘cycleur’, aki már a 19-20. század fordulóján kétkeréken járta a várost, és azóta is fontos alakítója a városképnek. A kerékpáros ember és gép összeépítése: az organikus motor mechanikus szerkezetet hajt. A kerékpáros megváltoztatja a város életterét, sebességét, hatással van nemcsak a közlekedés infrastruktúrájának kiépülésére, szabályozására, a forgalom megszervezésére, de a ruhadivat alakulására, a nemek közti egyenlőség kérdésére, sőt, a városlakó identitásának alakítására is. A kerékpáros a változás előmozdítója, mozgásban van és mozgatja maga körül a várost. A városi kerékpáros státusza hasonlít más kisebbségi csoportokéhoz: gyakran alacsony presztízzsel bír, a rendszert, melynek fokozatosan ágens részévé válik nem az ő nézőpontjából alkották, így számára a kialakított rend némiképp idegen, s ő folytonos transzgresszióra kényszerül. Tanulmányomban elsősorban századfordulón született magyar szépirodalmi szövegek és publicisztika alapján vizsgálom, hogyan alakul (ki) a városi kerékpáros, mint kószáló identitásképe, milyen attribútumokkal ruházzák fel, mi jellemzi a róla való beszédmódot, s hogyan viszonyul mindez napjaink kerékpáros-képéhez, mit alakított át és hogyan a kerékpáros kószáló megjelenése, milyen gender vonatkozásai vannak fejlődéstörténetének.</p> Erika Kapus Copyright (c) 2024 TNTeF 2024-12-31 2024-12-31 14 2 37 61 10.14232/tntef.2024.2.37-61 Kortárs női körkép – A magyar nőirodalom utóbbi másfél évtizedéről (2008−2023) https://ojs.bibl.u-szeged.hu/index.php/tntef/article/view/46170 <p>A női irodalom napjainkban, lassan harminc évvel a feminista irodalomkritika fogalmának hazai helyfoglalása után is vitatott és óvatosan kezelt fogalom. Németh Zoltán 2012-ben egy új kánon, a női irodalom alakulástörténetéről és helykereséséről ír, s bár egyre több elismert női alkotót tart számon a kortárs kritika ennek a kánonnak mintha csak nyomait látnánk. Dolgozatomban az elmúlt tizenhat év főbb kérdései, vitaindító szövegei és eseményei nyomán keresem ennek a kettősségnek a miértjét a női irodalom kétirányú, fogalmi és irodalomszociológiai megközelítésén keresztül. Kutatásom ez utóbbi része tartalmazza a <em>Litera</em> online folyóirat Kritikarovatának 2008−2023 közötti vizsgálatát. Itt a női szerzők láthatóságának komponensei közül a kritika figyelmének működését, s az itt recenzált szövegekhez kapcsolódóan műfaji és tematikus összefüggéseket vizsgáltam.</p> Anna Lilla Kéry Copyright (c) 2024 TNTeF 2024-12-31 2024-12-31 14 2 62 83 10.14232/tntef.2024.2.62-83 Test-herbáriumok: Intergenerációs tudás és emlékezet Charmaine Watkiss rajzaiban https://ojs.bibl.u-szeged.hu/index.php/tntef/article/view/46171 <p>Charmaine Watkiss (sz. 1964) munkái saját megfogalmazása szerint „emlék-történetek”; életnagyságú rajzai önreprezentációk, de nem önportrék, ahol az alakok inkább vásznak, amelyekre rétegződően viszi fel a különböző afro-karibi és afrikai kultúrák vizuális emlék-lenyomatait, legyenek azok botanikai motívumok, kulturális tárgyak vagy szimbólumok. Felforgató művészi gesztus, ahogyan appropriálja a portré-ábrázolás művészettörténeti hagyományait. Egyfelől rajzaiban a fekete női testek központi alakokká válnak, kitöltik a képteret, szerepük szerint méltóságteljes, hatalommal önnön jogon felruházott (empowered), tudást örző és áthagyományozni képes karakterek. Másodsorban a rajz médiumán keresztül olyan intim és személyes kapcsolódásra és bevonódásra hívja a nézőt, amely többszörösen is a gyógyulás, a traumatikus múlttal való szembenézés és megbékélés tereit teremti meg. A gyakran egy képi térben megjelenő megsokszorozott alakok az intergenerációs tudást és emlékeket hivatottak leképezni, ahogyan anyáról lányra hagyományozódnak azok a kulturális tudás-tartalmak, amelyek a transzatlanti rabszolga-kereskedelem és a kolonizáció miatt szükségszerűen sérültek, elvesztek vagy kitörlődtek. Watkiss herba-test ábrázolásaival egy olyan felszabadító vizuális nyelvet teremt, amelyik egyszerre szól az ellenállás regisztereiben, miközben a diaszpóra-létre jellemző történelmi diszkontinuitásra és gyökértelenségre igyekszik gyógyírként szolgálni.</p> Gabriella Moise Copyright (c) 2024 TNTeF 2024-12-31 2024-12-31 14 2 84 105 10.14232/tntef.2024.2.84-105 Generációk párbeszéde 2 https://ojs.bibl.u-szeged.hu/index.php/tntef/article/view/46172 Irén Annus Anna Kérchy Erzsébet Barát Copyright (c) 2024 TNTeF 2024-12-31 2024-12-31 14 2 106 133 Előszó https://ojs.bibl.u-szeged.hu/index.php/tntef/article/view/46178 Erzsébet Barát Copyright (c) 2025 TNTeF 2024-12-31 2024-12-31 14 2 i iv