Társadalmi Nemek Tudománya Interdiszciplináris eFolyóirat
https://ojs.bibl.u-szeged.hu/index.php/tntef
<p>A TNT, a Szegedi Tudományegyetem Angol-Amerikai Intézetének <a href="http://gender.ieas-szeged.hu/">Társadalmi Nemek Tudománya Kutatócsoportja</a> 2010 őszén elhatározta, hogy rendszeresen megjelenő szakmai fórumot hoz létre a magyarországi, illetve az államhatáron túl bárhol élő magyar nők és feministák életét, mozgalmait, illetve az életüket megjelenítő kulturális, irodalmi, és médiareprezentációkat kutatóknak.<br>Elsősorban magyar nyelvű folyóirat kívánunk lenni, de minden kiadvány angol nyelvű összegfoglalóval együtt jelenik meg. Esetenként tervezzük egy-egy angol nyelvű blokk megjelentetését is.</p>Társadalmi Nemek Tudománya Kutatócsoport, Angol-Amerikai Intézet, Szegedi Tudományegyetemhu-HUTársadalmi Nemek Tudománya Interdiszciplináris eFolyóirat2062-7084Az egyiptomi muszlim nők oktatásának problémája a 19-20. század fordulóján: Qasim Amin The Liberation of Women [A nők felszabadítása] (1899) és The New Woman [Az új nő] (1900)
https://ojs.bibl.u-szeged.hu/index.php/tntef/article/view/46173
<p>Qasim Amin (1863-1908) a modern Egyiptom történetének egyik legvitatottabb gondolkodója. A Nahda gondolkodók második generációjához tartozik, akik számára a hagyomány és a modernitás viszonya komplex kérdéseket vetett fel. A modernitás kihívásaival szembesülve a hitelesség keresése érdekében újravizsgálják a múltat. Az 1899-ben megjelent <em>The Liberation of Women</em> (<em>A nők felszabadítása</em>) és az 1900-ban publikált <em>The New Woman</em> (<em>Az</em> <em>új nő</em>) című két könyvében a nők lehetséges szerepét gondolja át a formálódó egyiptomi nemzetben, egy olyan társadalomban, amely független nemzetként készül belépni a modernizmus kapitalista világrendszerbe. Racionális, távolságtartó perspektívát használ az egyiptomi nők viselkedésének elemzésére, hogy újradefiniálja a közösségen belüli társadalmi létüket, ami azzal is jár, hogy korábbi szerepüket negatívan láttatja, értéktelennek és aljasnak konstruálja az ’egyiptomi nőt’. Ezzel párhuzamosan a nőiség nyugati normáit nemcsak kívánatosnak, hanem a nemzeti fejlődés legbiztosabb és egyetlen útjának állítja be. Az újjáalakulás elérésének Oasim által elgondolt eszköze az oktatás, amely az ő megfogalmazásában egy sajátos „nemesítési” folyamatot ír elő, ami olyan „művelt” egyiptomi nőt hozna létre, aki értékeiben közelebb állna az ’egyiptomi férfi’-hez. Quasim, elképzelése szerint, így végső soron a korabeli nyugati társadalommal egyenrangú nemzet jöhetne létre.</p>Aya Chelloul
Copyright (c) 2025 Társadalmi Nemek Tudománya Interdiszciplináris eFolyóirat
2024-12-312024-12-3114213414910.14232/tntef.2024.2.134-149Figyelő
https://ojs.bibl.u-szeged.hu/index.php/tntef/article/view/46177
<p>A társdalmi nemek tudománya kutatása szempontjából releváns hírek.</p>Erzsébet Barát
Copyright (c) 2024 TNTeF
2024-12-312024-12-31142163163Radvánszky, Anikó, Timár, Andrea, (szerk.). Inklinációk. Kortárs női filozófia. Helikon 2023/2 [Folyóiratszemle]
https://ojs.bibl.u-szeged.hu/index.php/tntef/article/view/46175
<p>Radvánszky, Anikó, Timár, Andrea, (szerk.). Inklinációk. Kortárs női filozófia. <em>Helikon</em>. Irodalom- és Kultúratudományi Szemle. 2023/2. 364 oldal.</p>Mária Joó
Copyright (c) 2024 TNTeF
2024-12-312024-12-31142150157Széplaky Gerda: Sem isten, sem állat (Budapest: Prae, 2023 -- könyvszemle)
https://ojs.bibl.u-szeged.hu/index.php/tntef/article/view/46176
<p>Széplaky, Gerda. 2023. <em>Sem isten, sem állat: Fejezetek az áldozati kultúra dekonstrukciójából.</em> Budapest: Prae, 2023. 327 oldal. ISBN 9786156199959.</p>Aletta Borbíró
Copyright (c) 2024 TNTeF
2024-12-312024-12-31142158162Visszatekintés: Feminista irodalmi perspektívák egykor – és most?
https://ojs.bibl.u-szeged.hu/index.php/tntef/article/view/46166
<p>A tanulmány a szerző 2023-as Kaffka Margit-díjának átvétele alkalmából írott visszatekintés a feminista irodalomtudomány 2014-et megelőző hazai helyzetére, valamint ezen helyzet összevetése a jelenlegivel. Azt vizsgálja mi változott a 20-21. század fordulóján a magyar irodalmi szövegekkel való foglalkozás meghatározó módjaiban, illetve a kortárs magyar irodalmi közegben a feminista projektekhez és perspektívákhoz való viszonyulásban a kilencvenes évek óta, azon belül is elsősorban azon a területen, amelyet a legutóbbi időkig az ún. antipolitikai diszkurzus dominált. A 2014-et megelőző és a jelenlegi állapotok különbségeit három szempont szerint vizsgálja. (1) Az ún. antipolitikai diszkurzus meghatározó szerepe a magyar irodalomtudományban; ezen diszkurzus előfeltevéseinek szerepe, a feminista szakmai megszólalásokban. (2) A két korszakban rendelkezésre álló közéleti feminizmus-konstrukciók különbsége, és azok funkciója a korabeli irodalomértelmezői munkákban. (3) A feminista és női szerzőknek a fontos irodalmi és irodalomtudományos fórumokra való bejutásának lehetősége a korábbi ún. „folyóirat-alapú” magyar irodalmi kultúrában, illetve a jelent meghatározó, ún. online figyelemgazdaságban.</p>Györgyi Horváth
Copyright (c) 2024 TNTeF
2024-12-312024-12-3114211810.14232/tntef.2024.2.1-18Interszekcionális diszkrimináció és ellenállás Mihaela Dragan (A n)ő beszél című monodrámájában
https://ojs.bibl.u-szeged.hu/index.php/tntef/article/view/46167
<p>Jelen tanulmány a roma nőkkel szemben támasztott korai házasság, az általuk elviselt családon belüli erőszak, valamint a többségi társadalom cigányellenességének problémáit elemzi Mihaela Dragan <em>(A n)ő beszél </em>című monodrámájában. Dragan darabja a kortárs roma színház lényeges állomása, mely a szerző által készített interjúk alapján készült. Dragan nemcsak hiteles képet igyekszik nyújtani a Romániában élő roma nők helyzetéről, de lehetőséget teremt arra is, hogy a drámák történetmesélő ereje révén a megjelenő hősök dilemmái és döntései az egyénileg megtapasztalható szabadság módozatai lehessenek.</p>Dávid Sándor Szőke
Copyright (c) 2025 TNTeF
2024-12-312024-12-31142193610.14232/tntef.2024.2.19-36Guruló változás. Kerékpáros kószáló(nő)k a nagyvárosban
https://ojs.bibl.u-szeged.hu/index.php/tntef/article/view/46169
<p>A kószálás, mint kulturális toposz a 19. század közepén született, a városi modernitás kontextusában. Baudelaire flâneur-figuráját Walter Benjamin emelte ki eredeti narratívájából, és tette a modernitás egyik kulcsfigurájává. Írásaik nyomán jelentős irodalom jött létre a flâneur alakját elemezve, s gendertudományos szempontok mentén egyre több figyelmet kapott a flâneuse is. A kószáló kritikus megfigyelő a városban, s nem mellékesen modern városi fogyasztó is. E toposz alapján jött létre a ‘velo flâneur’ vagy ‘cycleur’, aki már a 19-20. század fordulóján kétkeréken járta a várost, és azóta is fontos alakítója a városképnek. A kerékpáros ember és gép összeépítése: az organikus motor mechanikus szerkezetet hajt. A kerékpáros megváltoztatja a város életterét, sebességét, hatással van nemcsak a közlekedés infrastruktúrájának kiépülésére, szabályozására, a forgalom megszervezésére, de a ruhadivat alakulására, a nemek közti egyenlőség kérdésére, sőt, a városlakó identitásának alakítására is. A kerékpáros a változás előmozdítója, mozgásban van és mozgatja maga körül a várost. A városi kerékpáros státusza hasonlít más kisebbségi csoportokéhoz: gyakran alacsony presztízzsel bír, a rendszert, melynek fokozatosan ágens részévé válik nem az ő nézőpontjából alkották, így számára a kialakított rend némiképp idegen, s ő folytonos transzgresszióra kényszerül. Tanulmányomban elsősorban századfordulón született magyar szépirodalmi szövegek és publicisztika alapján vizsgálom, hogyan alakul (ki) a városi kerékpáros, mint kószáló identitásképe, milyen attribútumokkal ruházzák fel, mi jellemzi a róla való beszédmódot, s hogyan viszonyul mindez napjaink kerékpáros-képéhez, mit alakított át és hogyan a kerékpáros kószáló megjelenése, milyen gender vonatkozásai vannak fejlődéstörténetének.</p>Erika Kapus
Copyright (c) 2024 TNTeF
2024-12-312024-12-31142376110.14232/tntef.2024.2.37-61Kortárs női körkép – A magyar nőirodalom utóbbi másfél évtizedéről (2008−2023)
https://ojs.bibl.u-szeged.hu/index.php/tntef/article/view/46170
<p>A női irodalom napjainkban, lassan harminc évvel a feminista irodalomkritika fogalmának hazai helyfoglalása után is vitatott és óvatosan kezelt fogalom. Németh Zoltán 2012-ben egy új kánon, a női irodalom alakulástörténetéről és helykereséséről ír, s bár egyre több elismert női alkotót tart számon a kortárs kritika ennek a kánonnak mintha csak nyomait látnánk. Dolgozatomban az elmúlt tizenhat év főbb kérdései, vitaindító szövegei és eseményei nyomán keresem ennek a kettősségnek a miértjét a női irodalom kétirányú, fogalmi és irodalomszociológiai megközelítésén keresztül. Kutatásom ez utóbbi része tartalmazza a <em>Litera</em> online folyóirat Kritikarovatának 2008−2023 közötti vizsgálatát. Itt a női szerzők láthatóságának komponensei közül a kritika figyelmének működését, s az itt recenzált szövegekhez kapcsolódóan műfaji és tematikus összefüggéseket vizsgáltam.</p>Anna Lilla Kéry
Copyright (c) 2024 TNTeF
2024-12-312024-12-31142628310.14232/tntef.2024.2.62-83Test-herbáriumok: Intergenerációs tudás és emlékezet Charmaine Watkiss rajzaiban
https://ojs.bibl.u-szeged.hu/index.php/tntef/article/view/46171
<p>Charmaine Watkiss (sz. 1964) munkái saját megfogalmazása szerint „emlék-történetek”; életnagyságú rajzai önreprezentációk, de nem önportrék, ahol az alakok inkább vásznak, amelyekre rétegződően viszi fel a különböző afro-karibi és afrikai kultúrák vizuális emlék-lenyomatait, legyenek azok botanikai motívumok, kulturális tárgyak vagy szimbólumok. Felforgató művészi gesztus, ahogyan appropriálja a portré-ábrázolás művészettörténeti hagyományait. Egyfelől rajzaiban a fekete női testek központi alakokká válnak, kitöltik a képteret, szerepük szerint méltóságteljes, hatalommal önnön jogon felruházott (empowered), tudást örző és áthagyományozni képes karakterek. Másodsorban a rajz médiumán keresztül olyan intim és személyes kapcsolódásra és bevonódásra hívja a nézőt, amely többszörösen is a gyógyulás, a traumatikus múlttal való szembenézés és megbékélés tereit teremti meg. A gyakran egy képi térben megjelenő megsokszorozott alakok az intergenerációs tudást és emlékeket hivatottak leképezni, ahogyan anyáról lányra hagyományozódnak azok a kulturális tudás-tartalmak, amelyek a transzatlanti rabszolga-kereskedelem és a kolonizáció miatt szükségszerűen sérültek, elvesztek vagy kitörlődtek. Watkiss herba-test ábrázolásaival egy olyan felszabadító vizuális nyelvet teremt, amelyik egyszerre szól az ellenállás regisztereiben, miközben a diaszpóra-létre jellemző történelmi diszkontinuitásra és gyökértelenségre igyekszik gyógyírként szolgálni.</p>Gabriella Moise
Copyright (c) 2024 TNTeF
2024-12-312024-12-311428410510.14232/tntef.2024.2.84-105Generációk párbeszéde 2
https://ojs.bibl.u-szeged.hu/index.php/tntef/article/view/46172
Irén AnnusAnna KérchyErzsébet Barát
Copyright (c) 2024 TNTeF
2024-12-312024-12-31142106133Előszó
https://ojs.bibl.u-szeged.hu/index.php/tntef/article/view/46178
Erzsébet Barát
Copyright (c) 2025 TNTeF
2024-12-312024-12-31142iiv