Társadalmi Nemek Tudománya Interdiszciplináris eFolyóirat
https://ojs.bibl.u-szeged.hu/index.php/tntef
<p>A TNT, a Szegedi Tudományegyetem Angol-Amerikai Intézetének <a href="http://gender.ieas-szeged.hu/">Társadalmi Nemek Tudománya Kutatócsoportja</a> 2010 őszén elhatározta, hogy rendszeresen megjelenő szakmai fórumot hoz létre a magyarországi, illetve az államhatáron túl bárhol élő magyar nők és feministák életét, mozgalmait, illetve az életüket megjelenítő kulturális, irodalmi, és médiareprezentációkat kutatóknak.<br>Elsősorban magyar nyelvű folyóirat kívánunk lenni, de minden kiadvány angol nyelvű összegfoglalóval együtt jelenik meg. Esetenként tervezzük egy-egy angol nyelvű blokk megjelentetését is.</p>Társadalmi Nemek Tudománya Kutatócsoport, Angol-Amerikai Intézet, Szegedi Tudományegyetemhu-HUTársadalmi Nemek Tudománya Interdiszciplináris eFolyóirat2062-7084Kalmár György: A válság mozija – A 21. századi európai rendezői film (2023) - Könyvszemle
https://ojs.bibl.u-szeged.hu/index.php/tntef/article/view/45012
Zsófia O. Réti
Copyright (c) 2023
2023-12-312023-12-31132222227Annus Irén & Kérchy Anna (szerk.) “So Far So Good.” Emlékkötet Barát Erzsébet köszöntésére (2023) - Kötetszemle
https://ojs.bibl.u-szeged.hu/index.php/tntef/article/view/45013
Dávid Szőke
Copyright (c) 2023
2023-12-312023-12-31132228233Török Zsuzsa (ed.) Női íráshasználat és kéziratos kultúra a hosszú 19. században (2022) - Könyvszemle
https://ojs.bibl.u-szeged.hu/index.php/tntef/article/view/45014
Judit Kádár
Copyright (c) 2023
2023-12-312023-12-31132234239Ökofeminizmus a VIII. kerületben – Egy magyarországi ökofeminista mozgalom kvalitatív vizsgálatának eredményei
https://ojs.bibl.u-szeged.hu/index.php/tntef/article/view/45010
<p>Kutatásom a magyarországi ökofeminizmus megvalósulási lehetőségének és módjának kérdéskörét járja körül a Budapest VIII. kerületében található, <em>Szeszgyár</em> névre keresztelt közösség vizsgálatán keresztül, mely közösség ökofeministaként határozza meg magát. Írásom célja egyrészt az ökofeminista mozgalom egy lehetséges meghatározása, másrészt a <em>Szeszgyár</em> működésének, lehetőségeinek, nehézségeinek feltárása. A résztvevő megfigyelés és a mélyinterjúk segítségével gyűjtött anyagot a működési elvekre, a szervezet felépítésére, a finanszírozásra, az ideológiai önmeghatározásra, valamint a más szervezetekkel és mozgalmakkal való együttműködésükre fókuszálva elemeztem. Arra a következtetésre jutottam, hogy a Szeszgyár közössége megfelel a mozgalom meghatározásához felállított kritériumoknak, illetve számos olyan problémával küzd, amellyel más hazai ökológiai és feminista mozgalmak is. Azonban az újbaloldali mozgalmakkal ellentétben, a <em>Szeszgyár</em> közösségének életében központi szerepet betöltő kert materiális alapot biztosít a mozgalom számára, illetve lehetőséget a környéken élőkkel kapcsolat kialakítására.</p>Nóra Eperjesi
Copyright (c) 2023
2023-12-312023-12-31132182204Figyelő
https://ojs.bibl.u-szeged.hu/index.php/tntef/article/view/45017
Erzsébet Barát
Copyright (c) 2023
2023-12-312023-12-31132240240A női test ellenőrzéséről, Ratkó-mítoszról és önrendelkezésről: Kritikai reflexiók egy tanulmány margójára
https://ojs.bibl.u-szeged.hu/index.php/tntef/article/view/45011
<p>A tanulmány a TNTeF 2022/2. számában megjelent „Abortusz a Kádár-korszakban. A terhességmegelőző módszerek átalakulásának évtizedei” című tanulmány kapcsán fogalmaz meg kritikai észrevételeket. Elsőként a művi terhességmegszakítás szabályozásának rövid történét tekintem át a 19. század végétől kezdődően, majd a Ratkó-korszakkal kapcsolatos félreértéseket tisztázom. Ezt követően a női test állami, biopolitikai ellenőrzését és a szexuális önrendelkezés kérdését járom körül. Végezetül arra következtetésre jutok, hogy egy sematikus világkép alkalmazása helyett a történeti-társadalmi valóság sokszínűségének , a <em>de jure</em> és <em>de</em> <em>facto</em> állapotok közötti különbségek pontos megragadásával kerülhetünk közelebb az abortuszkérdés megértéséhez a Kádár-korban.</p>Fanni Svégel
Copyright (c) 2023
2023-12-312023-12-31132205221Hamupipőke
https://ojs.bibl.u-szeged.hu/index.php/tntef/article/view/45009
Andrea ZittlauLili Szonda
Copyright (c) 2023
2023-12-312023-12-31132151181A feminizmus és emlékezet sajátos megjelenései Báró Orczy Emma önéletírásában
https://ojs.bibl.u-szeged.hu/index.php/tntef/article/view/45002
<p>Báró Orczy Emma utolsó kötete az 1947-ben posztumusz megjelent <em>Links in the Chain of Life</em> (<em>Életem láncszemei</em>) című önéletrajz, melynek fókuszában nem a kontextus, vagy a politikai-történelmi környezet áll, sokkal inkább a rendkívül tudatosan megalkotott angol nőíró figuráját létrehozó Goffman által homlokzatnak nevezett elemek bemutatása és igazolása. Nincsenek vallomások, kitárulkozások: helyette egy rendkívül sikeres életút öntudatos és büszke összegzése a szöveg fő szervezőeleme. Báró Orczy Emma személyét és munkásságát magyar-angol kettős kötődésén keresztül lehet a maga teljességében megérteni: a felépített angol identitás és szabadelvűség ünneplése és megélése mögött ugyanis ott bujkál a magyar arisztokrácia konzervativizmusa is. Az író attitűdje a nőmozgalmakhoz és a női emancipációhoz is hasonlóan ambivalens: egyrészt nem áll ki a szüfrazsett mozgalom és az elsőhullámos feministák törekvései mellett, ám eredményeiket később kihasználja, azokra támaszkodik. Ő maga is szakít a hagyományos női szereppel: a munka, a siker és az anyagi jólét megteremtése számára az elsődleges cél. Mivel Orczy identitásának főbb elemei a kulturális hovatartozás kérdése és a női lét megélésének lehetőségei, ebben a tanulmányban azokra a stratégiákra szeretnék fényt deríteni, melyek mentén a magyar vidéki bárókisasszony modern angol írónőként alkotta újra magát. Ehhez kapcsolódóan kívánom vizsgálni az önéletrajz, mint női műfaj lehetőségeit, s elhelyezni az Orczy memoárt a feminin-maszkulin önéletrajzok paradigmájában.</p>Ágnes Strickland-Pajtók
Copyright (c) 2023
2023-12-312023-12-3113211410.14232/tntef.2023.2.1-14A múlt pókhálójában. Traumatikus emlékezet az Aurora Borealisban és az Egy apró részletben
https://ojs.bibl.u-szeged.hu/index.php/tntef/article/view/45003
<p>A tanulmány a traumatikus emlékezet filmnyelvi és irodalmi kifejeződéseit vizsgálja az <em>Aurora Borealis</em>ban (Mészáros Márta, 2017) és Adania Shibli <em>Egy apró részlet</em> című regényében (2022). Mindkét fikciós történet valóságos történelmi háttérrel dolgozik, a háborús konfliktushoz kapcsolódó nemi erőszak témája kapcsán feszegeti az ábrázolás, a felidézés, a dokumentáció, az egyéni és a kollektív emlékezet kérdéseit. Mind a regény, mind a film a totális hozzáférhetőség illúzióját elkerülve, a konvencionális elbeszélői szerkezet dekonstrukcióján keresztül állítja kíméletes „derítőfénybe” a történelem és a személyes élettörténet nagy narratívájából hiányzó, árnyékban húzódó eseményeket. Ahogy a traumatizált ember kommunikál verbális eszközök hiányában a testi performanszokon keresztül, úgy tárja fel mind a regény, mind a film saját materialitását, a befogadó és a szöveg közti viszonyra, az értelmezői helyzetre tolva el a bizonytalanság élményét.</p>Vera Kérchy
Copyright (c) 2023
2023-12-312023-12-31132153410.14232/tntef.2023.2.15-34Vizuális napló, autofotográfia: emlékezet és szellemjárás Patti Smith polaroidjain és a közösségi médiában – A Book of Days (2022)
https://ojs.bibl.u-szeged.hu/index.php/tntef/article/view/45004
<p>Patti Smith (1946- ) amerikai író, költő, zenész, képzőművész munkásságában a fotográfia mint médium, látásmód és narratív toposz kiemelt jelentőséggel bír. A <em>Horses</em> (1975) című debütáló lemezével világszerte ismertté vált alkotó a rock’n’roll ábrázolási hagyományait felforgatva radikálisan új, kritikai nézőpontból gondolta újra a hetvenes évek női ideáljának képzetét. Smith különcségére számos fotográfus felfigyelt: Frank Stefanko, Lynn Goldsmith és Annie Leibovitz is számos portrét készítettek róla. Férje, Fred ‘Sonic’ Smith halála után idővel Patti Smith maga is polaroid kamerát ragadott, és fotóalanyból fotográfussá lépett elő. Fotográfiai munkássága elsősorban gyászfeldolgozási kísérletként, az őt ábrázoló narratíváktól eltérő, autonóm gesztusként értékelhető. A fotografikus látásmód, a fotó, mint a narratíva szerves kelléke megjelenik minden memoárjában, melyek utazásait, számára meghatározó alkotók, személyek ereklyéit rögzítik, dokumentálják. Kísérteties fotóin az élők és halottak, testek és tárgyak, hiány és látomás határai mosódnak egybe. Tanulmányomban arra teszek kísérletet, hogy feltérképezzem azt, hogy a Smith-féle fotografikus látásmód, a nemi viszonyokról való gondolkodás és az önéletírói gyakorlat milyen szerepet töltenek be a traumatapasztalat elbeszélhetővé tétele és az emlékezés folyamatában. Megvizsgálom azt, hogyan ülteti át Patti Smith ezt a praxist a közösségi médiába, és hogy ez a felület miképp alakítja át radikálisan az emlékezéshez és az emlékezet tárgyaihoz való viszonyulást.</p>Viktória Taskovics
Copyright (c) 2023
2023-12-312023-12-31132355110.14232/tntef.2023.2.35-51A női emlékezés mikorrhizás hálózata Suzanne Simard A bölcs erdő titkai (2022) című memoárjában
https://ojs.bibl.u-szeged.hu/index.php/tntef/article/view/45005
<p>Tanulmányomban – a szerző bemutatását és kutatási területének felvázolását követően – Simard visszaemlékezésének narratív dinamikáját olyan szövegként értelmezem, amely a kreatív tényirodalomnak nevezett retorikai térben, több kifejezési forma metszéspontjában, női fejlődéstörténetbe ágyazódó <em>memoárként</em> konstruálódik. Simard narratíváját eképpen – magyar szakirodalmi terminussal élve – „kisparaszti szálalógazdálkodást” folytató, kanadai telepes családból származó kislány tudósnővé formálódásának rögzített nézőpontú, <em>sorsesemények</em> által kikényszerített helyesbítések történeteként olvasom. Elemzésemben igyekszem rávilágítani arra, hogy miként viszonyul a memoár edőökológus elbeszélője a számára rendelkezésre álló nyelvhez, mellyel a humán világ és a nem-humán világ közti <em>kontaktzóna </em> mikorrhizás jelentőségéről nagyközönségéhez szólni kíván. Végül a memoár látszólag „visszaantropomorfizáló” <em>anyafa</em> metaforáját és annak vélt esszencializmusát veszem szemügyre a poszthumanizmus és az ökofeminizmus szakirodalmi kontextusában.</p>Éva Federmayer
Copyright (c) 2023
2023-12-312023-12-31132527410.14232/tntef.2023.2.52-74Jegyzetek egy transzkulturális (egyetemi) életről
https://ojs.bibl.u-szeged.hu/index.php/tntef/article/view/45006
<p>Az 1990-es években Amerikában az életírás egy új műfaja jelent meg, a kutató memoárja (<em>academic memoir)</em>, amelyet gyakran bevándorlók írtak, vagy olyanok, akik az osztályhovatartozásuk vagy a szexuális orientációjuk miatt csak igen nehezen tudtak beilleszkedni. Mohó érdeklődéssel olvastam ezeket a műveket, de valahogy mindig arra a következtetésre jutottam, hogy a saját viszontagságos gyerekkorom menekültként, és a beilleszkedésig megtett utam ezeknél jóval komplexebb volt. Az utóbbi két évtizedben tudományos cikkeket írtam, feminista szemszögből, női holokauszttúlélők életéről is. 2016-ben ebben a szaklapban, a TNTeF-ben jelentettem meg az „Életírás, társadalmi nemek és trauma” című tanulmányomat. Itt tárgyalom az „életírás” elnevezésű interdiszciplináris műfajt, amely, mivel kitágítja a műfaji határokat, túl tud lépni a hagyományos élettörténet kanonikus megkötésein. Mégis, a legutóbbi időkig elkerültem, hogy én is írjak a saját életemről. Idén aztán, miután megünnepeltem azt a kerek születésnapot, ami általában az utolsó kerek születésnapja azon szerencséseknek, akik egyáltalán megélik ezt a kort, elkezdtem írni egy szöveget, ami már egy autoetnográfia felé halad. A családtörténetem Magyarország tragikus történelmének szinte minden fordulatát jól példázza, de a jelen részletben életemnek főleg az Amerikai Egyesült Államokban egyetemi kutatóként megélt aspektusait tárgyalom. A beszámolóm egyszerre személyes és történeti, de elsősorban arra törekszik, hogy felidézze, milyen volt Amerikában a Berkeleyn a „radikális” hatvanas években doktorálni, majd a hetvenes évektől a feminista tudósok első generációjához tartozni, hogy milyen intellektuális és kulturális erők alakították ezt a generációt.</p>Louise O. Vasvári
Copyright (c) 2023
2023-12-312023-12-31132759910.14232/tntef.2023.2.75-99Majd kinövi: a transz gyerekkor kortárs értelmezési keretei
https://ojs.bibl.u-szeged.hu/index.php/tntef/article/view/45007
<p>Az esszé a transz gyerekkor megengedő értelmezési kereteit vizsgálja. Értelmezésemben a gyerekkor markerei az életkor, a társadalmi közeg, és a tranzíció. A gyerekkor tehát olyan tág fogalomként definiálódik, mely a poszt-adoleszcenciát, azaz a középiskolát követő éveket is magában foglalja. Ugyanakkor szituatív is, hiszen a családban, a generációk közti kapcsolatban akár felnőttkorban sem oldható fel a gyerekszerep. Továbbá a felnőttkorban megélt tranzíciók többek közt a hormonkezelések hatására megismételt kamaszkorral járnak. A transzneműség és a gyereklét összefüggéseit elsősorban magyar popkulturális jelenségek révén tárom fel. Bödőcs Tibor két szkeccsében megjelenik a társadalmi nem ambivalenciája, ahogy az ún. nemváltó óvodásokat övező, propagandisztikusan gerjesztett félelmek is. A kvír vagy transz gyerekkor érintőlegesen ugyan, de felmerül a Vekerdy Tamás, Popper Péter, Ranschburg Jenő hármasához köthető gyerekpszichológiai diszkurzusban is. Bakony Alexa dokumentumfilmje, a <em>Tobi színei</em> (2021) egyedülálló módon mutatja be a vidéki transz kamaszlétet – egyben lehetővé teszi a transz gyerekkor és az arról való beszéd radikális egyidejűségét.</p>Nóra Koller
Copyright (c) 2023
2023-12-312023-12-3113210012410.14232/tntef.2023.2.100-124„A szexuális propaganda megzavarhatja a gyerekeket.” Pszichológusok a genderről és a szexualitásról a magyar „gyermekvédelmi” politika kontextusában
https://ojs.bibl.u-szeged.hu/index.php/tntef/article/view/45008
<p>A jelenlegi magyar politika és kormánymédia genderellenes kampányában a pszichológiát és a pszichológus szakértőket gyakran használják hivatkozási pontként a nemek és a szexualitás normáinak igazolásához, különösen a gyermekekre vonatkozóan. Tanulmányomban véleményformáló magyar (konzervatív és „progresszív”) pszichológusok médiamegnyilatkozásait vizsgálom a 2020-as <em>Meseország mindenkié</em> című könyvvel és a 2021-es „gyermekvédelmi” törvénnyel kapcsolatban. Azt járom körül, hogy a pszichológusok hogyan reflektálnak a gyermekvédelem átpolitizált kérdésére, mit tekintenek a gyerekek szexuális sokszínűségéről való beszéd megfelelő idejének és formájának. Megvizsgálom, hogy egyes befolyásos pszichológusok mind a konzervatív és a „progresszív” oldalon milyen fejlődési diszkurzusok mentén érvelnek a (queer) szexualitás tematizálásának kérdésében, és azt, hogy ezek a diszkurzusok hogyan fonódnak össze implicit vagy explicit genderideológiákkal és heteronormatív megközelítésekkel. Azt állítom, hogy a jelenlegi magyarországi politikai térben a kérdés kapcsán a pszichológusok megosztottsága nem annyira szakmai kötődések, mint inkább politikai vagy ideológiai hovatartozás mentén történik.</p>Anna Borgos
Copyright (c) 2023
2023-12-312023-12-3113212515010.14232/tntef.2023.2.125-150Előszó
https://ojs.bibl.u-szeged.hu/index.php/tntef/article/view/45001
Erzsébet Barát
Copyright (c) 2023
2023-12-312023-12-31132iii