Köztes-Európa

Betekintés a magyar felsőoktatás intézményhálózatának és a hallgatók létszámának változásába a trianoni békeszerződés következtében

Alexandra Jávorffy-Lázok — 2021-06-08

The Treaty of Trianon, signed on June 4, 1920, affected Hungary is several ways. The country lost almost two-thirds of its population and territory. The peace treaty not only had territorial, national, economic and military consequences, but several Hungarian higher education institutions were also affected disadvantageously. After 1919 there was no education at most Hungarian universities and as a result of the new borders, the country's network of higher education institutions changed significantly. Universities in the detached territories were forced to leave. The study presents the operating conditions of the universities (Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem, Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem, Bányászati és Erdészeti Főiskola) and certain faculties involved following the Trianon Peace Treaty. The study also shows how the Treaty changed the Hungarian higher education, and how it changed the Hungarian higher education map. Kuno Klebelsberg realised that the cultural differences caused by the change in the landscape of higher education couldn’t be sustained for a long time, so he implemented a number of actions in order to lessen the predominance of Budapest. The study covers the most important actions in the field of higher education. It examines the change in the number of students as well as the rate of those with university degree after the new borders were defined. Changes in the institutional network and the history of the universities are based on secondary literature analysis. The presentation of the student statistics is based on the analysis of data published in the Statistical Yearbooks of the Hungarian Central Statistical Office.

Az 1920. június 4-én aláírt trianoni békeszerződés több szempontból is sújtotta hazánkat. Az ország elvesztette lakosságának és területének csaknem kétharmadát. A békeszerződésnek nemcsak területi, nemzetiségi, gazdasági és katonai hatásai voltak, hanem számos magyar felsőoktatási intézményt is hátrányosan érintett. 1919-től már a legtöbb hazai egyetemen nem folyt oktatás, és a történelmi Magyarország összeomlásának következményeként az ország felsőoktatási intézményhálózata is számottevően megváltozott. Az elcsatolt részeken ragadt egyetemek többségének nem volt maradása. A tanulmány bemutatja a trianoni békeszerződést követően az érintett egyetemeknek (Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem, pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem és selmecbányai Bányászati és Erdészeti Főiskola) és egyes egyetemi karoknak a működési feltételét. Értékeli továbbá, hogy a békekötés következtében a magyar felsőoktatás milyen intézményhálózati változáson ment keresztül, és hogyan változott meg az ország felsőoktatási intézménytérképe. Klebelsberg Kunó felismerte, hogy a felsőoktatási térszerkezet változása miatt kialakult kulturális egyenlőtlenség nem tartható fent sokáig ezért számos olyan intézkedést hozott, amely Budapest túlsúlyát próbálta enyhíteni. A tanulmány a legfontosabb, felsőoktatást érintő intézkedésekre is kitér. Megvizsgálja, hogy milyen mértékben változott meg a hallgatók száma, illetve a felsőfokú végzettségűek aránya az új országhatárok kijelölését követően. Az intézményhálózati változások, illetve az egyetemek történeténetek bemutatása szakirodalmi másodelemzés alapján készült. A hallgatói statisztikák bemutatása a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott Statisztikai Évkönyvekben közölt adatok elemzésén alapul.

„Hogyan lehet szeretni a hazát?”

Csaba Máté Sarnyai — 2021-06-08

Before turning to the subject matter of our paper, the relevant biographical aspects need to be mentioned, such as the 1919 period of his career.

Through his interview given to Gyula Juhász in late January 1919, we also examine his relation to the secular and ecclesiastic radical movements that were emerging at the time.

Then, two of his sermons are inspected with the intention of establishing Zadravecz’s possible answer to our titular question.

Lastly, the above sources are interpreted with regard to his presumed criterion and value system, and to his view on man and society. Reflecting on the later ideological developments of the Horthy era, the above are extended to how his ideas can be viewed as an early articulation of the Christian-national program that later became known as the ‘Szeged thought’.

II. Rákóczi Ferenc alakjának identitásképző ereje Kassa példáján

Márton Kiss — 2021-06-08

Rákóczi’s War of Independence had memories after the long war, for example in the historiography and local memory. After two centuries the reigning king of Hungary (Franz Joseph I) had decided to allow the reburial of Rákóczi and his fellow comrades. After a long time Rákóczi and his allies had come home, first in Budapest, than in Kassa. After the Treaty of Trianon (1920) the former memorial land spaces of Rákóczi had broken away from Hungary. After the First Vienna Award (1938) many territories had been given back to Hungary. Kassa was given back as well in that period. Kassa became the current European Capital of Culture in 2013 which had a huge effect on remembrance. The Hungarian Parlament has made two different decisions on Rákóczi’s remembrance. In 2013 they instituted a national day for the war of independence (6th of May). In the 21st century finding and building local and national identities had become an object to achieve for Slovakia and Hungary. Capturing Kassa three times (1706, 1906, 1938) also had an effect on both of these nation’s national identity. After a long and unfriendly relationship, the two countries have started to get in touch with the help of the common past, which can be used as a positive tool for reconciliation. I think that Rákóczi’s image can be used for that purpose.

Írásomban három történelmi bevonulás segítségével kívánom prezentálni egy „közös” emlékezeti hely kialakításának lehetőségét Kassa példáján keresztül. II. Rákóczi Ferenc először 1706-ban vonult be Kassa városába, ahol megköszönte az ottaniak hősies védekezését. A Rákóczi-szabadságharc emlékezete messze túlmutatott az 1711-es szatmári békekötésen, így annak fénye és dicsősége évszázadokon keresztül megmaradt. A 19. század második felében a „kuruc romantika” és Thaly Kálmán munkásságának köszönhetően a korszak és szereplői komoly figyelmet kaptak. Ennek egyik legjelentősebb eseménye az volt, amikor 1906 októberében - hosszas kutatás és politikai csatározások után - hazahozták II. Rákóczi Ferenc és társai hamvait és Kassán helyezték végső nyugalomra.

A trianoni békeszerződés (1920) következtében Kassa – és egyben Rákóczi emlékének helyszíne - elszakadt a magyar állam történelmétől. Rákóczi emlékezeti helyét 1938 november 11-én „foglalta el” Horthy Miklós, akinek bevonulásához az első bécsi döntés adott jogi alapot. Az eseményről készült képsorozat szimbolikájában is felhasználta Rákóczi alakját, mint az akció legitimáló tényezőjét. Kassa 2013-ban lett Európa Kulturális Fővárosa, ahol fontos szerepet játszott az ott található Rákóczi-emlék is. A 21. században az identitások keresése során kiemelkedő szereppel bírhat Kassa háromszoros „bevétele” úgy a magyar, mint a szlovák állam számára egyaránt. A korábbi évszázad feszült viszonyai után lehetőség van a kibékülésre, ahogyan Rákóczi emléke mindkét fél számára pozitív jövőképet biztosíthat. Így a történelmi sérelmek helyett a közös emlékezés terei lehetnek a tárgyalások és az együttműködések alapja.

Abstract

In my paper I would like to present a remembrance place in connection with Ferenc II. Rákóczi. He was marched into the city in 1706 to thank the citizens for their resistance. The remembrance of the Rákóczi’s War of Independence had memories after the long war, for example in the historiography and local memory. After two centuries the reigning king of Hungary (Franz Joseph I) had decided to allow the reburial of Rákóczi and his fellow comrades. After a long time Rákóczi and his allies had come home, first in Budapest, than in Kassa. After the Treaty of Trianon (1920) the former memorial land spaces of Rákóczi had broken away from Hungary. After the First Vienna Award (1938) many territories had been given back to Hungary. Kassa was given back as well in that period. Kassa became the current European Capital of Culture in 2013 which had a huge effect on remembrance. The Hungarian Parlament has made two different decisions on Rákóczi’s remembrance. In 2013 they instituted a national day for the war of independence (6th of May). In the 21st century finding and building local and national identities had become an object to achieve for Slovakia and Hungary. Capturing Kassa three times (1706, 1906, 1938) also had an effect on both of these nation’s national identity. After a long and unfriendly relationship, the two countries have started to get in touch with the help of the common past, which can be used as a positive tool for reconciliation. I think that Rákóczi’s image can be used for that purpose.

Budapest felekezeti tereinek posztszocialista változásai különös tekintettel új hitek és meggyőződések megjelenésére

Attila Dobai — 2021-06-08

Sacredness, an ancient concept in mankind’s culture, has created a network of extraordinarily complex semantic webs. The various disciplines monitor and describe different aspects of sacred space’s “dimensions” matching the professional competences and toolkits of the various disciplines. In geography the demand to describe and research sacred space structures of religions is becoming increasingly observable along with the classical social geographic themes. Researches are motivated by several global phenomena. These are partly migrational impacts as well as events such as the attack against the World Trade Center which religious fanatism clearly accounts for. The monitoring of sacred space as a category of space in Eastern Central Europe too. Significant changes of function have ensued in the postsocialist urban space since the political transitions. Local and global influences have shaped urban space and contributed to the sacred space of the present Budapest. At local level urban space can also be examined in point-like dimensions, although the true characteristics of sacred space are provided by the qualitative research of the space’s nature. I was striving to get to know the examined communities at short range by using authentic interviewees when recording the interviews. Going to locations made it possible to tour those activity spaces where the practices of the various communities take place

A közösség értelmezése, jellegzetességei és területi vonatkozásai

Csilla Horváth — 2021-06-08

Human communities, regardless of the number of people they are composed
of, their kinships, their spatial location, or other characteristics, have always
formed the basis of society. Since humans are social beings, in a healthy case,
no one can become independent of the community that surrounds them. Thus,
the cooperation between the person and the community is not an optional
behavior. Without this cooperation, the person excludes himself or herself
from the protection of the fellow human beings. However, the functioning of
the community is not so self-evident. On the one hand, it is influenced by
external circumstances - such as the era in which it exists, the political system,
economic effects, the geographical location of coexistence and its sustainable
use by the community –, as well as the identity, mentality, education and
responsibility of the individuals composing the community, towards their
fellow human beings and towards the entire community. Moreover, these
aspects are constantly changing, which further complicates the existence,
functioning, and interpretability of the community. In my article, I try to
summarize what types of community interpretations exist, how and for what
reason both the interpretations and the communities themselves changed over
the course of historical ages, I also try to explore whether there is any
significance of geographical space in this process, and if there is, what it is.

Az emberi közösségek – függetlenül az azokat alkotó emberek létszámától, vér szerinti rokonságától, térbeli elhelyezkedésétől, vagy egyéb jellemzőktől – mindig is a társadalom alapját alkották. Társas lényként egészséges esetben az ember nem is tudja függetleníteni magát az őt körülvevő közösségtől. Az egyén együttműködése a közösséggel tehát nem választható viselkedésforma, ellenkező esetben ugyanis az egyén saját magát rekeszti ki embertársai védelmező köréből. A közösség működése ugyanakkor már közel sem ennyire magától értetődő. Egyrészt hatással vannak rá külső körülmények – például a kor, amelyben létezik, a politikai berendezkedés, a gazdasági hatások, az együttélés földrajzi helyének adottságai és annak a közösség által történő fenntartható kihasználása – ugyanúgy, mint a közösséget alkotók identitása, mentalitása, képzettsége, felelősségtudata saját maga, az embertársai és az egész közössége iránt. Ezek a szempontok ráadásul folyamatosan változnak is, amely tovább bonyolítja a közösség létezését, működését és a közösség értelmezhetőségét. Cikkemben megkísérlem összefoglalni, milyen jellemző közösségértelmezések léteznek, hogyan és milyen okból változtak meg, alakultak át mind az értelmezések, mind maguk a közösségek a történelmi korok során, van-e és ha igen, akkor milyen jelentősége a földrajzi térnek ebben a folyamatban.