Fogászati félelem és szorongás vizsgálata egyetemisták körében
##plugins.themes.bootstrap3.article.sidebar##
##plugins.themes.bootstrap3.article.main##
Absztrakt
Bevezetés
A fogászati félelem és szorongás igen magas százalékban fordul elő fiatal felnőttek felnőttek körében. A szorongás következtében sokan nem vesznek részt a szükséges fogászati vizsgálatokon és kezeléseken. Bár a fogászati szorongás a nők körében gyakoribb jelenség, de a férfiakat is érinti. Különbség mutatkozik abban is, hogy a tanulmányaik elején levő egyetemisták nagyobb mértékű szorongást mutatnak a fogászati kezelések kapcsán, mint a felsőbb éves diákok. Fontos szempont továbbá az, hogy a korábbi tapasztalatok, traumatikus élmények is összefüggésben állnak a fogászati kezeléseken való részvétellel.
Célkitűzés
A vizsgálat célja a fogászati szorongás és félelem mértékének felmérése egyetemista mintán, 300 hallgató bevonásával. Feltételezzük, hogy a nők esetében magasabb szorongásmutatókat mérünk, mint férfiaknál; feltételezzük továbbá, hogy akik a tanulmányaik elején tartanak, azoknak magasabb fogászati félelem értékei lesznek; illetve feltételezzük, hogy a rendszeresen fogorvoshoz járók körében kisebb lesz a fogászati félelem előfordulásának aránya; viszont korábbi fogászati trauma megléte esetén magasabb fogászati félelem és szorongás értékek mérhetők.
Módszer
Internetes kérdőíves adatfelvételt alkalmazunk a fogászati félelem, a fogászati szorongás, illetve az állapot- és vonásszorongás felmérése érekelében.
##plugins.themes.bootstrap3.article.details##
Hivatkozások
2. Corah, N. L. (1969). Development of a dental anxiety scale. Journal of dental research, 48(4), 596-596.
3. Corah, N. L., Gale, E. N., & Illig, S. J. (1978). Assessment of a dental anxiety scale. The Journal of the American Dental Association, 97(5), 816-819.
4. Nascimento, D. L. D., Araújo, A. C. D. S., Gusmão, E. S., & Cimões, R. (2011). Anxiety and fear of dental treatment among users of public health services. Oral health & preventive dentistry, 9(4): 329-337.
5. Galamb, D. és mtsai. (2010). A fogászati félelem mérésének lehetőségei. Orvostudományi Értesítő, 2010, 83 (4): 248-251
6. Saatchi, M., Abtahi, M., Mohammadi, G., Mirdamadi, M., & Binandeh, E. S. (2015). The prevalence of dental anxiety and fear in patients referred to Isfahan Dental School, Iran. Dental research journal, 12(3), 248.
7. Ali, S., Farooq, I., Khan, S. Q., Moheet, I. A., Al-Jandan, B. A., & Al-Khalifa, K. S. (2015). Self-reported anxiety of dental procedures among dental students and its relation to gender and level of education. Journal of Taibah University Medical Sciences, 10(4), 449-453.
8. Fábián T.K., Handa T., Szabó M., Kelemen P., Kaán B., Fábián G.: A dental Fear Survey (a “Fogászati félelem kérdőív”) magyar fordítása, hazai populáción végzett mérések eredményei. Fogorv Szle 1999; 92: 307-315.
9. Fábián T.K., Kelemen P., Fábián G.: A Dental Anxiety Scale (“Fogászati szorongás skála”) hazai bevezetése. Magyar populáción végzett szorongás-epidemiológiai vizsgálatok. Fogorv Szle 1998; 91: 43-52
10. Sipos K., Sipos M.: The development and validation of the Hungarian form of the STAI. In: Spielberger C.D., DiazGuerro R. (eds.): Cross-cultural Anxiety, 2. Washington-London, Hemisphere Publishing Corporation. 1978