Az gyermekszületés hatása a párkapcsolati elégedettség dimenzióira

##plugins.themes.bootstrap3.article.main##

Veronika Kiss

Absztrakt

Bevezetés
Kutatásomban az első gyermek születésének hatását vizsgálom a párkapcsolati elégedettségre.
Egy párkapcsolatban a felek elégedettsége hatást gyakorol felnövekvő gyermekük lelki egészségre is. Jövendőbeli védőnőként fontosnak tartom, hogy figyelmet fordítsunk erre a témakörre. Abban az esetben, ha a párkapcsolat sérülékenynek bizonyul az első gyermek születését követően, akkor megfelelő támogatást kaphasson a pár, hogy a gyermek számára a legideálisabb körülmények lehessenek adottak a felnövekedése során.
Célkitűzés
A gyermekszületés párkapcsolati elégedettségre gyakorlat hatásainak vizsgálatára vonatkozó vizsgálatok ellentmondásosak. Kutatásomban arra a kérdésre keresem a választ, hogy milyen mértékben és irányban hat az első gyermek születése a párkapcsolati elégedettségre.
Módszer
A longitudinális vizsgálat alapvető demográfiai adatokra és önkitöltős kérdőívek adataira támaszkodik.
Az adatfelvétel két alkalommal történik, első alkalommal az anya várandósságának harmadik trimeszterében, illetve második alkalommal a gyermek születését követő három hónapon belül. A pár mindkét tagja kitölti a Párkapcsolati Alkalmazkodás Kérdőívet, illetve a Páros Megküzdés Kérdőívet.

##plugins.themes.bootstrap3.article.details##

Hogyan kell idézni
Kiss, Veronika. 2019. „Az gyermekszületés hatása a párkapcsolati elégedettség dimenzióira”. Acta Sana 12 (2. suppl.):32-37. https://ojs.bibl.u-szeged.hu/index.php/actasana/article/view/32030.
Rovat
Cikkek

Hivatkozások

1. Vajda, D., Sz. Makó, H., & Kiss, E. Cs. (2013). in: Sztómaterápiás eszközök befolyása az életminőségre, életvitelre és a lelki ellenálló képesség tényezői. Kiss, E. Cs, & Plyák, L. (eds.). ILCO Konferencia 2012. Konferenciakötet.
2. Gödri, I. (2001). A házassági kapcsolatok minősége és stabilitása. Elméleti támpontok és mérési lehetőségek, Kutatási Jelentések, (66).
3. Freeman, Dorothy R. (1994) Házassági krízisek. Animula, Budapest 4. Graham, J. M., Liu, Y. J., & Jeziorski, J. L. (2006). The dyadic adjustment scale: A reliability generalization meta‐analysis. Journal of Marriage and Family, 68(3), 701-717.
5. Buda Béla, Szilágyi Vilmos (1988): Párválasztás - A partnerkapcsolatok pszichológiája. Gondolat, Budapest
6. Tóth Miklós (1989): Házasságterápia. Gondolat, Budapest
7. Spanier, G. B. (1976). Measuring dyadic adjustment: New scales for assessing the quality of marriage and similar dyads. Journal of Marriage and the Family, 15-28.
8. Gmelch, S., Bodenmann, G., Meywly, N., Ledermann, T., Steffen-Sozinova, O., & Striegl, K. (2008). Dyadisches coping inventar (DCI). Zeitschrift für Familienforschung, 20(2), 185-202.
9. Randall, A. K., & Bodenmann, G. (2009). The role of stress on close relationships and marital satisfaction. Clinical psychology review, 29(2), 105-115.