Egészségtudományi képzésben résztvevők egészségmagatartása és egészségértése
##plugins.themes.bootstrap3.article.sidebar##
##plugins.themes.bootstrap3.article.main##
Absztrakt
Az életmód, az egészségtudatos magatartás döntően befolyásolja az egyén egészségi állapotát. Az egészségügyi szakdolgozók azonban nem csak a saját egészségükért felelősek, életvitelükkel közvetett hatást gyakorolnak az ellátottakra is. Ezeket a saját egészségük érdekében hozott döntéseiket nagyban meghatározza az egészségműveltségük, valamint az egészségértésük hatással lesz a későbbi egészségfejlesztő tevékenységükre is. Kutatásunk célja a hallgatóink egészségmagatartásának és egészségértésének, valamint ezek összefüggéseinek vizsgálata. 2021. szeptember és október között végeztünk kvantitatív, leíró jellegű keresztmetszeti felmérést az SZTE ETSZK egészségtudományi képzésben résztvevő hallgatói körében, célzott mintavétellel (n=152). Az adatgyűjtés online módon zajlott, a kitöltés önkéntes és anonim volt. Az adatgyűjtés eszköze saját szerkesztésű kérdésekből és validált kérdéssorokból összeállított kérdőív volt. IBM SPSS Version 25.00 szoftver segítségével leíró statisztikai elemzés mellett khí-négyzet próbát, Fisher’s exact tesztet, továbbá Mann Whitney próbát végeztünk 95%-os valószínűségi szinten (p<0,05). A válaszadók többségének (82,1%) a szubjektív egészsége legalább jó, hetente legalább 150 percet azonban csak a mintában résztvevők fele (51%) mozog. Naponta a résztvevők 43,7%-a fogyaszt gyümölcsöt és 41,7%-a zöldséget. Egyharmaduk egészségértése kitűnő. A zöldségfogyasztást szignifikánsan befolyásolja a testalkat (p=0,001), az elhízottak közül senki nem eszik legalább egyszer naponta zöldséget. Az első évfolyamosok szignifikánsan nagyobb arányban fogyasztanak gyümölcsöt naponta (p=0,006), azonban a cukros üdítők fogyasztása is körükben a gyakoribb (p=0,033). Az alsóbb évesekre jellemzőbb (p=0,027), hogy eleget mozognak. Az egészségértése a védőnőknek szignifikánsan rosszabb(p=0,013). A fizikai aktivitásra vonatkozó eredményeinkre biztosan hatással volt a pandémiás időszak, azonban a tanulmányokban való előrehaladással együtt egyik egészségmagatartással kapcsolatos tényező sem mutatott javulást. Annak ellenére, hogy a hallgatók leterheltsége a felsőbb évfolyamokon egyre fokozódik, fontos lenne elérni, hogy az ismereteik bővülésével párhuzamosan az életmódjuk is tudjon javulni.
##plugins.themes.bootstrap3.article.details##
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Hivatkozások
Bencsik, A., Csanádi, Á., Horváth-Csikós, G. & Juhász, T. (2018). Az egészségmagatartás jellemzői egyetemista fiatalok körében. Valóság, 61 (5), 53-67.
Boros, J., Gárdos, É. & Kovács, K. (2021). Egészségi állapot. In: Demográfiai portré 2021 (139-162). KSH Népességtudományi Kutatóintézet, Budapest.
Csizmadia, P. (2016). Az egészségműveltség definíciói. Egészségfejlesztés, LVII (3), 41-45. https://doi.org/10.24365/ef.v57i3.68
Dombrádi, V., Czifra, E., Gáll, T., Nagy, A. & Bíró, K. (2019). Az egészségmagatartás összehasonlító vizsgálata az orvostanhallgatók és jogászhallgatók körében. Egészségfejlesztés, LX (1), 6-19. https://doi.org/10.24365/ef.v60i1.344
Egészségjelentés 2016. Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet Budapest, 2017. január
Haase, A., Steptoe, A., Sallis, J. F. & Wardle, J. (2004). Leisure-time physical activity in university students from 23 countries: associations with health beliefs, risk awareness, and national economic development. Preventive Medicine, 39 (1), 182-190. https://doi.org/10.1016/j.ypmed.2004.01.028.
Hussain, R., Guppy, M., Robertson, S. & Temple, E. (2013). Physical and mental health perspectives of first year undergraduate rural university students. BMC Public Health 13, 848. https://doi.org/10.1186/1471-2458-13-848.
Koltai, J. & Kun, E. (2016). A magyarországi egészségértés nemzetközi összehasonlításban. Egészségfejlesztés, LVII (2), 3-21. https://doi.org/10.24365/ef.v57i3.62
KSH (2021). Tehetünk az egészségünkért. Központi Statisztikai Hivatal
https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/elef/te_2019/index.html#szubjektvegszsgillapot
Letöltés dátuma: 2022.02.15.
Lévai, K., Rucska, A. & Kiss-Tóth, E. (2018). Fizikai aktivitás és egészség: avagy milyen összefüggés található a lakosság fizikai aktivitása és egészségi állapota között. Egészségtudományi közlemények, 8 (2), 59-70.
Mullan, J., Burns, P., Weston, K., McLennan, P., Rich, W., Crowther, S, Mansfield, K., Dixon, R., Molsen, E.& Osborne, R. H. (2017). Health Literacy amongst Health Professional University Students: A Study Using the Health Literacy Questionnaire. Education Sciences, MDPI, 7,54 https://doi.org/10.3390/educsci7020054
Pöszment, T. & Bácsné Bába, É. (2016). Sportolási szokások felmérése a Debreceni Egyetemre 2016-ban felvételt nyert hallgatók körében. In. Sport és társadalom (37-48). Debreceni Egyetem Sporttudományi Koordinációs Intézet, Debrecen.
Sørensen, K., Van den Broucke, S., Fullam, J. Doyle G., Pelikan J., Slonska Z., Brand H. (2012). Health literacy and public health: A systematic review and integration of definitions and models. BMC Public Health 12, 80. https://doi.org/10.1186/1471-2458-12-80
Sukys S., Cesnaitine V. J. & Ossowsky Z. M. (2017). Is Health Education at University Associated with Students Health Literacy? Evidence from Cross-Sectional Study Applying HLS-EU-Q. In: Hindawi BioMed Research International, Article ID 8516843, 9 p. https://doi.org/10.1155/2017/8516843
Taller, Á., Makara, P. & Tonté, D. (2015). Az egészségműveltség értelmezése és fő kihívásai a mai magyar társadalomban - I. rész Egészségfejlesztés LVI (1-2), 17-22.
Taller, Á., Makara, P. & Tonté, D. (2015). Az egészségműveltség értelmezése és fő kihívásai a mai magyar társadalomban - II. rész Egészségfejlesztés LVI (3), 2-8.
Tompa, A. Népegészségügyi látlelet. (2019) In: Feith Helga Judit, Falus András (szerk.), Egészségfejlesztés és nevelés. Akadémiai Kiadó.
Végh, B. & Bíró, É. (2018). Egyetemi hallgatók egészségműveltségének vizsgálata. Egészségfejlesztés, LVIX (6), 3-13. https://doi.org/10.24365/ef.v59i6.357
Vitályos, G., Dancs, G., Bärkopfné Zsoffay, K., Venyingi, B.& Darvay, S. (2018). Egyetemi hallgatók vérnyomásának, tápláltsági állapotának és életvitelének összefüggései. Antroph. Közl. 59, 31-45. https://doi.org/10.20330/AnthropKozl.2018.59.31.
Vitályos, G., Dancs, G., B. Zsoffay, K., Venyingi, B.& Darvay, S. (2020). Az ELTE TÓK hallgatóinak testi-egészségi állapotának változásai az egyetemi évek alatt. Gyermeknevelési Tudományos Folyóirat, 8(3), 166-178. https://doi.org/10.31074/gyntf.2020.3.166.178.
World health statistics 2019: monitoring health for SDGs, sustainable development goals. World Health Organization, Switzerland, 31-36
https://apps.who.int/iris/bitstream/handle/10665/324835/9789241565707-eng.pdf?sequence=9&isAllowed=y Letöltés dátuma: 2022.02.15.