Chocolate, cacao, aguacate... Alimentos sin fronteras

##plugins.themes.bootstrap3.article.main##

Nóra Rózsavári

Resumen

Debido al descubrimiento de América, varios alimentos americanos llegaron a la Península Ibérica y a Europa. Los españoles tuvieron que nombrar los nuevos productos, o comparándolos con los ya conocidos o dándoles denominaciones prestadas de las lenguas amerindias. En este artículo se analizan 3 palabras de origen amerindio: chocolate, cacao y aguacate. Se explica cómo llegaron al húngaro, se da la fecha y la fuente de las primeras documentaciones, se informa de los cambios formales, semánticos y referenciales, y también se presenta el proceso de integración en el húngaro.

##plugins.themes.bootstrap3.article.details##

Cómo citar
Rózsavári, N. (2018). Chocolate, cacao, aguacate. Alimentos sin fronteras. Acta Hispanica, 23, 273-285. Recuperado a partir de https://ojs.bibl.u-szeged.hu/index.php/acthisp/article/view/21879
Sección
Articles
Biografía del autor/a

Nóra Rózsavári

Es licenciada en filología hispánica, inglesa y portuguesa, es profesora, y desde 2012, directora del Departamento de Español de la Facultadde Filosofía y Letras de la Universidad Católica Pázmány Péter de Budapest. Sus investigaciones se centran en temas de historia de la lengua española, dialectología y contacto de lenguas. Ha dedicado varias publicaciones al estudio de las palabras húngaras de origen español.

Citas

Áldássy, Antal – Ábrányi, Kornél – Aczél, Károly – József, Ágoston (eds.). 1893-1900. A Pallas nagy lexikona. Az összes ismeretek enciklopédiája. Budapest: Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság. Fecha de consulta: 20 de enero de 2018. Asequible en: https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/PallasLexikon_01/?pg=4&layout=s
Bárczi, Géza. 1932. «A “pesti nyelv”» Magyar Nyelv 28, 90.
Benkő, Loránd (ed.) 1993. Etymologisches Wörterbuch des Ungarischen. Budapest: Akadémiai Kiadó. Fecha de consulta: 20 de enero de 2018. Asequible en: https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/MNYTESZ_Deu/?pg=0&layout=s
Bertalanffi, Pál. 1757. Világnak két rendbéli rövid ismerete... Nagyszombat: Az Akademiai Betőkkel.
CORDH = Banco de datos (cordh) [en línea]. Corpus diacrónico del húngaro. Fecha de consulta: 20 de enero de 2018. Asequible en: http://clara.nytud.hu/mtsz/run.cgi/first_form
Coromines, Joan. 2011. Breve Diccionario Etimológico de la Lengua Castellana. Madrid: Gredos.
Csefkó, Gyula. 1949. “Olasz jövevényszavainkhoz” Magyar Nyelvőr, 73, 19.
Gelei, József. 1787. Ifiabbik Robinzon. Pozsony: Patzkó Ágoston Ferentz betüivel. Fecha de consulta: 20 de enero de 2018. Asequible en: http://deba.unideb.hu/deba/magyar_museum/index.php?xf=mm_1_1_10_o
Hanák, János. 1845. A természetrajz elemei. Pest: Budapesti Hiradó. Fecha de consulta: 20 de enero de 2018. Asequible en: http://clara.nytud.hu/mtsz/run.cgi/first_form
Kövecses, Zoltán. 1998. Magyar szlengszótár. Budapest: Akadémiai Kiadó.
MNy = Magyar Nyelv, revista 1905-2010. Fecha de consulta: 20 de enero de 2018. Asequible en: https://adtplus.arcanum.hu/hu/collection/MagyarNyelv/
napiszleng.hu. Fecha de consulta: 20 de enero de 2018. Asequible en: http://napiszleng.hu/romacsoki
Nyr = Magyar Nyelvőr, revista 1872-2009. Fecha de consulta: 20 de enero de 2018. Asequible en: https://adtplus.arcanum.hu/hu/collection/MagyarNyelvor/
Priszter, Szaniszló. 1986. Növényneveink. Magyar–latin szógyűjtemény. Budapest: Mezőgazdasági Kiadó.
Révay, Mór János (ed.). 1911-1935. Révai nagy lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. Budapest: Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. Fecha de consulta: 20 de enero de 2018. Asequible en: https://adtplus.arcanum.hu/hu/collection/RevaiLexikon/
Rózsavári, Nóra. 2017. “Chocolate, cacao y aguacate en húngaro” Erlendsdóttir, Erla-Martinell, Emma-Söhrman, Ingmar (eds.). 2017. De América a Europa. Denominaciones de alimentos americanos en lenguas europeas. Madrid: Iberoamericana-Vervuert. 359-373.
Sánta, Ferenc. 1956. “Kakaó” Új Hang 1956/6, 14–16. Fecha de consulta: 20 de enero de 2018. Asequible en: http://clara.nytud.hu/mtsz/run.cgi/first_form
Sarkadi, Imre. 1959. “A nyeremény” A szökevény 2. Budapest. Fecha de consulta: 20 de enero de 2018. Asequible en: http://clara.nytud.hu/mtsz/run.cgi/first_form
Surányi, Dezső. 1985. Kerti növények regénye. Budapest: Mezőgazdasági Kiadó.
Szarvas, Gábor – Simonyi Zsigmond Simonyi (eds.). 1890. Magyar nyelvtörténeti sotar. Budapest: Hornyánszky Viktor akadémiai könyvkereskedése. Fecha de consulta: 20 de enero de 2018. Asequible en: https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/MagyarNyelvtortenetiSzotar_1/?pg=3&layout=s
Táncsics, Mihály. 1836. Pazardi. Kolozsvár: Ref. Kollégyom betüivel. Fecha de consulta: 20 de enero de 2018. Asequible en: http://www.kiad.hu/bibl/tancsics/index.php
Tatár, Péter. 1860. A megholt peleskei nótárius. Nagy Zajtay István másodszori feltámadása és utazása a földön. Budapest: Rózsa K. Fecha de consulta: 20 de enero de 2018. Asequible en: http://clara.nytud.hu/mtsz/run.cgi/first_form
TESz = Benkő, Loránd (ed.) 1967-1976. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. Budapest: Akadémiai Kiadó. Fecha de consulta: 20 de enero de 2018. Asequible en: https://adtplus.arcanum.hu/hu/collection/MNYTESZ/
Tolcsvai Nagy, Gábor. 2007. Idegen szavak szótára. Budapest: Osiris Kiadó.
Velich, István - Enikő V. Nagy. 1974-1983. Nálunk is megterem. Históriák és tanácsok egzotikus gyümölcs- és fűszernövények neveléséhez. Budapest: Natura Könyvkiadó Vállalat.
Vidor, Miklós. 1954. Szökőár. Budapest: Kozmosz Könyvek. Fecha de consulta: 20 de enero de 2018. Asequible en: http://clara.nytud.hu/mtsz/run.cgi/first_form
Vörös, Éva. 1996. Egzotikus gyümölcsök magyar neveinek történeti-etimológiai szótára. Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó.
Zaicz, Gábor. 2006. Etimológiai szótár. Magyar szavak és toldalékok eredete. Budapest: Tinta Könyvkiadó.