A mikrokomparatisztika esélyei

##plugins.themes.bootstrap3.article.main##

Katalin Hász-Fehér

Absztrakt

Az összehasonlító irodalomtudomány újabb irányai, melyeket főként David Damrosch, Franco Moretti, a nemrég tragikusan fiatalon elhunyt Pascal Casanova és mások neve fémjelez, szorosan kapcsolódnak Goethe „világirodalom”fogalmához, pontosabban annak egyik aspektusához. A redukció, szelekció és ideológiai globalizáció elvét követve a kisebb népek irodalma – elhanyagolható minőségként – kiesik a látókörükből. A helyzet még súlyosabb, ha irodalomtörténeti anyagról van szó. Globális perspektívából a kisebb nemzeti irodalmak, különösen azok 19. századi szakasza gyakorlatilag vagy láthatatlanná válnak, vagy pedig terminológiai tisztázatlanságok következtében teljes egészében nacionalistaként, s mint ilyen, avultként, kártékonyként, elvetendőként értékelődnek. Tanulmányomban egy román, egy szerb és egy magyar példán keresztül, Ioan Slavici, Jovan Jovanović Zmaj és Arany János életművének néhány aspektusát figyelembe véve kísérlem meg vázolni egy olyan mikrokomparatisztika esélyeit, mely tekintettel van az Osztrák–Magyar Monarchia 19. századi, többnemzetiségű körülményeire, és fontosnak tartja e térség népeinek, nyelveinek, kultúráinak közeli ismeretét.

##plugins.themes.bootstrap3.article.details##

Hogyan kell idézni
Hász-Fehér, K. (2019). A mikrokomparatisztika esélyei. Acta Historiae Litterarum Hungaricarum, 34, 259-286. Elérés forrás https://ojs.bibl.u-szeged.hu/index.php/ahlithun/article/view/31822
Folyóirat szám
Rovat
Articles