Changes in the legal and support background of woody energy plantations

Dóra Szalay; Szabolcs Kertész; Andrea Vágvölgyi

doi:10.14232/analecta.2019.1.72-81

Authors

Dóra Szalay University of Sopron, Faculty of Forestry, Institute of Forest- and Environmental Techniques
Szabolcs Kertész University of Szeged, Faculty of Engineering http://orcid.org/0000-0001-9760-3008
Andrea Vágvölgyi University of Sopron, Faculty of Forestry

DOI:

https://doi.org/10.14232/analecta.2019.1.72-81

Keywords:

woody energy plantation, law, subsidy

Abstract

Current forestry laws and regulations are not applicable to woody energy plantations. The cultivation technology used in these plantations differs from ones used in conventional forest management; thereby, specific legislation to regulate cultivation in woody energy plantations is required. Hungary passed its first regulations for woody energy plantations in 2007. The legislation addressed permitting, range of plantable species, planting procedures, cultivation, and plantation harvesting. The legislation overregulated coppice technology and only targeted roundwood energy plantation. The legislation does not mandate forest site surveys and its related expert opinions despite their importance in plantation establishment, particularly regarding tree species selection. The latest legislation, which improves earlier deficiencies and prescribes planting-execution plans for all plantations, came into effect 2017. Another important change is the industrial purpose categorization of woody plantations, which appeared beside coppice and roundwood energy plantations. In addition to raw material production, this type of plantation also increases the carbon sequestration of agriculture. The availability of financial resources heavily influenced plantation area size and planting intensity over the years. Investigating plantation tendencies provides an opportunity to identify forms of support that play an important role in creating the conditions for rational land use. Our research presents the effects these changes in legislation and financial support have had on energy plantations.

Downloads

Download data is not yet available.

References

[1] Bakti B. (2016): Kedvezőtlen termőhelyi feltételek mellett telepített fás szárú energetikai ültetvény hozamvizsgálata. Konferenciakiadvány. Alföldi Erdőkért Egyesület 2016. Kutatói Nap, pp. 11-17.
[2] Gyuricza Cs. (szerk.) (2014): Energianövények, biomassza termelés és felhasználás. 6. tananyag. Ágazati együttműködés a hulladékgazdálkodás, szennyvízkezelés és megújuló energia képzési rendszerének fejlesztése érdekében. Gödöllő. p. 143.
[3] Führer E.; Rédei K.; Tóth B. (2008): Ültetvényszerű fatermesztés 2. Agroinform Kiadó, Budapest. ISBN 978-963-502-888-7
[4] Szajkó G., Mezősi A., Pató Zs., Scultéty O., Sugár A., Tóth A. (2009): Erdészeti és ültetvény eredetű fás szárú energetikai biomassza Magyarországon. Műhelytanulmány 2009-5.
[5] Kovács G. (2010): A vörösiszap által szennyezett területek erdészeti hasznosítása. Erdészeti Lapok CXLV. évf. 11. sz.
[6] Drzewiecka K.; Mleczek M.; Gąsecka M.; Magdziak Z.; Goliński P. (2012): Changes in Salix viminalis L. cv. ‘Cannabina’ morphology and physiology in response to nickel ions – Hydroponic investigations. Journal of Hazardous Materials Volumes 217-218, pp 429–438.
[7] Bungarta, R., Hüttl, R.F. (2001): Production of biomass for energy in post-mining landscapes and nutrient dynamics. Biomass and Bioenergy 20 (3) pp 181–187.
[8] Jung L.; Gergely S. (2011): Zöldláng Projekt, III. munkaszakasz beszámoló.
http://www.zoldlang.com/sites/default/files/III%20 munkaszakasz_0.pdf
[9] Heil B.; Heilig D.; Kovács G. (2017): Fás szárú ültetvények létesítési lehetőségei új Európai Uniós támogatással. Nemzeti Agrárkamarai Kiadvány.
https://www.nak.hu/kiadvanyok/tisz/1716-fas-szaru-ultetvenyek-letesitesi-lehetosegei2/file
[10] Bergante S.; Nervo G.; Facciotto G. (2014): Biomass production of fast growing species SRC in a marginal soil (Italy). Poster. EU BC and E 2014. 22nd European Biomass Conference and Exhibition.
http://www.populus.it/pdf/2014_BERGANTE_HAMBURG_BIOMASS_1CV.4.43_POSTERA4.PDF
[11] Blanco-Canqui H. (2016): Growing dedicated energy crops on marginal lands and ecosystems services. Soil Sci. Soc. Am. J. 80, pp. 845-858.
[12] Styles, D.; Jones, M. (2007): Energy crops in Ireland: Quantifying the potential life-cycle greenhouse gas reductions of energy-crop electricity. Biomass Bioenergy 2007, 31, 759–772.
[13] Castaño-Díaz M.; Barrio-Anta M.; Afif-Khouri E; Cámara-Obregón A. (2018): Willow Short Rotation Coppice Trial in a Former Mining Area in Northern Spain: Effects of Clone, Fertilization and Planting Density on Yield after Five Years. Forests 9 (3), 154; doi:10.3390/f9030154
[14] Molnár S. Börcsök Z. (2009): Faenergia alapanyag forrásai és fejlesztési lehetőségei. Konferencialeőadás. A fa, mint megújuló energiaforrás konferencia. Sopron. https://slideplayer.hu/slide/2125421/
[15] Giber J. Gerse K. Tringer Á. (2005): A magyar energiapolitikai tézisei a 2006-2030 között időszakra 12. fejezet. A megújuló energiaforrások szerepe az energiaellátásban. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium.
[16] Marosvölgyi B. (2005): A biomassza bázisú energiatermelés mezőgazdasági háttere. Elérhető: http://www.enpol2000.hu/?q=taxonomy/term/5&from=90
[17] Gockler L. (2010b): Fás szárú energiaültetvények a mezőgazdaságban. 2. rész- a sarjaztatásos fás szárú energetikai ültetvények technológiájának megfontolandó elemei. In Mezőgazdasági Technika, november, pp. 40-43.
[18] Garay R. Kozák A. - Nyárs L. - Radócziné Kocsis T. (2012): The potential for the production and use of biomass-based energy sources in Hungary. In: Studies in Agricultural Economics (114) pp. 1-9.
[19] Scultety, O. Seiffert, M. (2009): Opportunities and Challenges of Short Rotation Coppice in Hungary. Elektronikus folyóirat, 1. szám, Elérhető: www.e-tudomany.hu
[20] Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) Erdészeti Igazgatósága (2018) személyes kapcsolatfelvétel útján
[21] Mentes D.; Szemmelveisz T. (2018): Biomassza szerepe az energiaszegénység mérséklésében kistelepüléseken. Energiagazdálkodás. 59. (3-4).
[22] Mohr A.; Raman S. (2013): Lessons from first generation biofuels and implications for the sustainability appraisal of second generation biofuels. Energy Policy 63, pp. 114–122.
[23] Gyuricza, Cs. (2007): Cultivating woody energy crops for energetic purposes. Biowaste. 2 (4) pp 25-32.
[24] Marosvölgyi B. (2002): Biomassza-hasznosítás I. Egyetemi jegyzet. NYME Energetikai Tanszék. Sopron.
[25] Vágvölgyi A. (2013): Fás szárú energetikai ültetvények helyzete Magyarországon napjainkig, üzemeltetésük, hasznosításuk alternatívái. Doktori értekezés. Nyugat-magyarországi Egyetem. Sopron, p. 195.
[26] Szalay D. (2018): Energetikai célú dendromassza termesztés és hasznosítás lehetséges szerepe a lignocellulóz biohajtóanyag üzemem alapanyag ellátásában. Doktori értekezés. Soproni Egyetem. Sopron, p. 151.
[27] NAK Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (2018): Zöldítés Gazdálkodói Kézikönyv. p. 72.
[28] Borovics A.; Csiha I.; Benke A. (2013): Az energetikai ültetvények fajtaválasztéka. Dendromassza alapú energiaforrások. Projektkiadvány. p. 12-15. Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó. Budapest
[29] Posza B. (2018): A hazai energiaültetvények, mint megújuló energiaforrások gazdasági vizsgálata. Kaposvári Egyetem. Kaposvár, p. 176
[30] ERTI NAIK Erdészeti Tudományos Intézet (2018): Kutatások
http://www.erti.hu/hu/kutat%C3%A1sok/%C3%BCltetv%C3%A9nyszer%C5%B1-
fatermeszt%C3%A9s?id=266