Egy játékos humanista ekloga nyomában Elias Corvinus: Idyllion Amyntas

Absztrakt

Az európai költészetben az állatokkal kapcsolatos versek az antikvitásig visszavezethető hagyományon alapszanak. Az állatversek egy specifikus válfaja az állatsirató vers. Ebbe a hagyományba illeszkedik a 16. századi poeta laureatus, Elias Corvinus Idyllion Amyntas című zsengéje. Az eklogában Amyntas, a pásztor keresi, majd gyászolja keseregve eltűnt kutyáját, Lyciscát. A szerző az antik szerelmi költészetből vett különféle allúziók, például Ovidius Metamorphoseséből származó, tragikus szerelmesek sorsát idéző részletek segítségével többletjelentést ad a szövegnek. A kutyája után kesergő pásztor története mögött kibontakozik a kedvese után epekedő szerelmes képe.