Bemerkungen zum Urteil des Europäischen Gerichtshofs in der Rechtssache C-118/17

Absztrakt

A deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződések az elmúlt évtizedben komoly gazdasági és társadalmi problémává váltak Magyarországon. Az ezekhez kapcsolódó polgári jogi kérdésekkel – a magyar bíróságok mellett – az Európai Unió Bírósága is többször foglalkozott, mivel ezekre a szerződésekre is irányadó a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló 93/13/EGK irányelv. A tanulmány az Európai Bíróságnak a C-118/17. sz. ügyben, 2019. március 14-én hozott ítéletét vizsgálja meg részletesebben is a magyar polgári jog szempontjából. Ebben az ítéletében az Európai Bíróság azt mondta ki, hogy ellentétes a 93/13-as irányelv rendelkezéseivel az a nemzeti szabályozás, amely olyan körülmények között, mint amilyenek az alapügyben szerepeltek, az eljáró (tagállami) bíróság számára nem teszi lehetővé, hogy helyt adjon a kölcsönszerződés valamely, az árfolyamkockázattal kapcsolatos rendelkezés megsemmisítésére irányuló kérelemnek, annak tisztességtelen jellege miatt. Az Európai Bíróság álláspontja szerint az 1959-es magyar Ptk.-nak az érvénytelen szerződések hatályossá nyilvánítására vonatkozó szabályai megakadályozzák, hogy a fogyasztó az érintett tisztességtelen szerződési feltétel alól mentesüljön. A tanulmányban bemutatja, hogy az Európai Bíróság elemzett ítélete a magyar jog vonatkozásában milyen lényeges dogmatikai félreértésen alapul, és ezért az ítélet megállapításai a magyar jog vonatkozásában miért nem értelmezhetőek. Az Európai Bíróság ítélete a magyar polgári jog egyik alapintézményét, a szerződések érvénytelenségének a jogkövetkezményeit érinti. Mindez azt is felveti, hogy polgári jogi alapintézményeink a hazai jogtudomány és a magyar bírói gyakorlat részéről is alaposabb dogmatikai elemzést igényelnek.