The legal institution of ‘plea bargaining’ in Hungary : 'how the cooperation by the defendant works’ in Hungarian criminal proceedings

Absztrakt

Az 1998-ban elfogadott, majd 2003 nyarán hatályba lépett magyar büntetőeljárási törvényt (1998. évi XIX. törvény, a továbbiakban: Be.) mára közel 90 törvény, több alkotmánybírósági határozat hozzávetőlegesen 2000 helyen módosította, amely koherencia zavart okoz. Erre reagált a magyar jogalkotó, amikor megalkotta az új magyar büntetőeljárási törvényt (2017. évi XC. törvény; a továbbiakban: új Be.), amely 2018. július 1-jén fog hatályba lépni. Általánosságban elmondható, hogy jelentős társadalmi igény mutatkozik a büntetőeljárások gyors és egyben hatékony befejezése iránt. Ezek lényege, hogy a bűncselekmények elkövetőit kivétel nélkül, minél kevesebb pénzbeli és időbeli ráfordítás mellett, tisztességes eljárásban vonják felelősségre. Az új büntetőeljárási törvény ezeknek a céloknak próbál eleget tenni. Jelen tanulmányban egy elméleti bevezetőt követően (mi volt az újra szabályozás indoka, milyen minták álltak a jogalkotó előtt, különös tekintettel a francia modellre) a terhelti együttműködés (a magyar „vádalku”) rendszerét mutatom be. A vizsgálatot a tisztességes eljáráshoz való jog szemüvegén keresztül végzem el, amelynek során figyelemmel leszek arra, hogy vajon az új szabályozásban a tisztességes eljáráshoz való jog lényegi elemeként elismert fegyverek egyenlőségének elve miként érvényesül.