Kaleidoscope of the Hungarian employment law and policies after the new fundamental law

Absztrakt

Az Alaptörvény megjelenése után az új Mt elfogadásával (2012) és hatályba lépésével megváltozott a munkavállalók és munkáltatók között korábban kialakult szabályozási „egyensúly”. A legutóbbi pénzügyi/gazdasági válság munkaerőpiacra gyakorolt negatív következményeire adott individuális és kollektív munkajogi reflexiók, valamint az EU 2006-ban kiadott Zöld Könyvében foglaltak megtermékenyítő hatására a munkavégzés rugalmasítása (flexibilizácó) és az ezzel szükségszerűen együtt járó, elsősorban a munkavállalók jogvédelmét szolgáló minimum standardok Mt-beli erodálódása – számos esetben – a munkáltatók gazdasági érdekekeinek erősítését szolgálta. Az állam eltökélt célja volt, hogy a fentiekben vázolt megváltozott gazdasági, jogi és munkaerőpiaci környezetben egy teljesen új Mt-t hoz létre. Kardinális változás, hogy a korábban konszolidált és kijegecesedett Mt-Ptk szabályozási szubszidiaritás teljesen más kontextusba került – az ILO Philadelphiai Nyilatkozatában foglalt „a munkaerő nem árú” elv érvényesülésének legalább részleges eliminálásával – és a dogmatikai hangsúly számos esetben áttevődött a polgári jogi szabályozás primátusára. Jelen tanulmányban ennek a változásnak néhány emblematikus fejlődési pontját mutattuk be.