Üdvözlet az ábrázoló geometria világából

##plugins.themes.bootstrap3.article.main##

Nagy Valéria

Absztrakt

Az elmúlt több mint egy évtizedben – de a világjárvány időszakában még inkább – előtérbe került annak a kérdésnek a megválaszolása Hogyan tanítsunk és tanuljunk ábrázoló geometriát a technikai fejlődés dinamikus változásainak közegében? E rövid közlemény tulajdonképpen széljegyzet az ábrázoló geometria oktatás margójára egyetemi környezetben, ugyanakkor a leírtak minden oktatási szintet érintenek. Hazai és külföldi (szak)irodalmak, írásművek mondanivalóinak kiemelésével – támaszkodva a saját tapasztalatokra is – rámutat arra, hogy azok a (szak)módszertani megközelítések lehetnek helyesek és hatékonyak, amelyek nem tévesztik szem elől azt az örökérvényű „axiómát”, amelyet még 1777-ben a Ratio Educationis fogalmazott meg elsőként. Nevezetesen, hogy a geometria „… bámulatosan képezi az ifjak elméjét a helyes gondolkodásra és a tárgyakról való igaz fogalmaknak a megalkotására”. Továbbá „Fő gondunk itt arra irányuljon, hogy csak azokat a meghatározásokat és feladatokat vegyük föl, melyeknek alkalmazása és megfejtése a közéletben előfordul.” Kiegészítve e gondolatot azzal, hogy a személyiségformálásnak is (egyik) eszköze a rajzolás, ami még teljesebb lehet, ha a technikai, technológiai fejlettség is hozzájárul. A közlemény fontos megállapítása, hogy a tanítás–tanulás folyamatában Triplum modellként értelmezhető a tanító–tananyag–tanított viszonya, amely kapcsolatnak közvetlennek és dinamikusnak kell lennie. Továbbá a sokat hangoztatott tanítotti élmény mellett éppoly fontos a tanítói élmény is, ezért ezekkel – mint az oktatás mozgatórugóival, a jövő oktatási kihívásaival – kiegészülve pedig Quintuplum modell.

##plugins.themes.bootstrap3.article.details##

Hogyan kell idézni
Nagy, Valéria. 2022. „Üdvözlet Az ábrázoló Geometria világából”. Jelenkori Társadalmi és Gazdasági Folyamatok 17 (1-2):129-43. https://doi.org/10.14232/jtgf.2022.1-2.129-143.
Rovat
Természettudomány és robotika