Egy kvalitatív kutatás adatközlőinek valószínűségi alapú kiválasztása – mit adhat az alapsokaság hátterének bővebb ismerete?
Article Sidebar
Main Article Content
Absztrakt
A tanulmány egy kvalitatív kutatás mintaválasztási folyamatát mutatja be, amely a kutatott populáció alapvető jellemzőinek eloszlásait figyelembe véve, rétegzett mintavételi módszert alkalmazott. A kutatás során, amelynek célja a magyarországi vállalati adományozásban rejlő paternalizmus feltárása volt, a célzott és valószínűségi mintavételi stratégiák kombinációja került alkalmazásra. Bár a mintaválasztás során figyelembe vett demográfiai jellemzők és a heterogenitás növelésére irányuló törekvések ellenére a teljes populáció változatossága nem tükröződött az adatokban, a tanulmány amellett érvel, hogy az alapsokaság ismert jellemzőinek figyelembevétele elősegítheti egy jelenség teljesebb és árnyaltabb megértését.
Article Details
Hivatkozások
Bella Tamás (2018): A kutatási módszer és mintavétel megválasztása a tudományos kutatásokban. In: Forrai Judit és Pók Andrea (szerk.): Statisztika a tudományok, a technika és az orvoslás körében. MTT Tudománytörténeti Kötetek II. Magyar Természettudományi Társulat, Budapest. 247−263.
Charmaz, K. (2013): Lehorgonyzott elmélet. In: Bodor Péter (szerk.): Szavak, képek, jelentés. Kvalitatív kutatási olvasókönyv. L’Harmattan, Budapest. 61−94.
Coyne, I. (1997): Sampling in qualitative research. Purposeful and theoretical sampling; merging or clear boundaries? Journal of Advanced Nursing, 26. 3. sz., 623–630. https://doi.org/10.1046/j.1365-2648.1997.t01-25-00999.x
Drost, E. A. (2011): Validity and reliability in social science research. Education research and perspectives, 38. 1. sz. 105–123.
Durkheim, E. (1986): A társadalmi munkamegosztásról. MTA Szociológiai Kutató Intézet, Budapest.
Errington T. M., Iorns, E., Gunn, W., Tan, F. E., Lomax, J., és Nosek, B. A. (2014); An open investigation of the reproducibility of cancer biology research. eLlife. DOI: 10.7554/eLife.04333. PMID: 25490932; PMCID: PMC4270077.
Geertz, C. (2001): Az értelmezés hatalma. Osiris Kiadó, Budapest.
Hayashi, P., Abib, G. és Hoppen, N. (2019): Validity in Qualitative Research: A Processual Approach. The Qualitative Report, 24. 1. sz. 98−112. http://doi.org/10.46743/2160-3715/2019.3443
Jick, T. D. (1979): Mixing Qualitative and Quantitative Methods: Triangulation in Action. Administrative Science Quarterly, 24. 4. sz. 602–611. https://doi.org/10.2307/2392366
Kitson G. C., Sussman B., Williams G. K., Zeehandelaar R. B., Shickmanter B. K. és Steinberger, J. L. (1982): Sampling issues in family research. Journal of Marriage and the Family, 44. 4. sz. 965–981.
Koltai Julianna, Sik Endre és Simonovits Bori (2015): A kvanti-kvali áldilemmán túl. Szociológiai Szemle, 25. 2. sz. 32−49.
Mani, A., Mullainathan, S., Shafir, E. és Zhao, J. (2013): Poverty Impedes Cognitive Function. Science. 341. 6149. sz. 976−980. DOI: 10.1126/science.1238041
Marjanovic, Z., Greenglass, E. R., Struthers, C. W. és Faye, C. (2009): Helping following natural disasters: A social-motivational analysis. Journal of Applied Social Psychology, 39. 11. sz. 2604−2625. https://doi.org/10.1111/j.1559-1816.2009.00540.x
Marshall, M. N. (1996): Sampling for qualitative research. Family Practice, 13. 6. sz. 522–526. https://doi.org/10.1093/fampra/13.6.522
Mason, J. (2005): Kvalitatív kutatás. Jószöveg Műhely Kiadó, Budapest.
Modla Zsuzsanna (2024): Jótékony paternalizmus – Paternalista jótékonyság. (doktori disszertáció, ELTE TáTK)
Morse, J. M. (1989): Strategies for Sampling. In: Morse, J. M. (szerk.): Qualitative Nursing Research: A Contemporary Dialogue. SAGE Publications, Inc., Newbury Park, CA. 117–131. https://doi.org/10.4135/9781483349015.n16
Patton, M. Q. (2002): Qualitative research and evaluation methods (3rd ed.). Thousand Oaks, CA: Sage.
Prinz, F., Schlange, T. és Asadullah, K. (2011): Believe it or not: how much can we rely on published data on potential drug targets? Nature Reviews Drug Discovery, 10. 712. sz. https://doi.org/10.1038/nrd3439-c1
Rosenberg, M. (1969): The condition and consequences of evaluation apprehension. In: Rosenthal, R. és Rosnow, R. I. (szerk.): Artifact in behavioral research. Academic Press, New York. 279−349.
Sandelowski, M. (2000): Focus on Research Methods: Whatever Happened to Qualitative Description? Research in Nursing & Health, 23. 4. sz. 334–340. https://doi.org/10.1002/1098-240X(200008)23:4<334::AID-NUR9>3.0.CO;2-G
Schroeder, J., Waytz, A., és Epley, N. (2017): Endorsing help for others that you oppose for yourself: Mind perception alters the perceived effectiveness of paternalism. Journal of Experimental Psychology: General, 146. 8. sz. 1106–1125. https://doi.org/10.1037/xge0000320
Schütz, A. (1984): A cselekvések köznapi és tudományos értelmezése. In: Hernádi Miklós (szerk.): A fenomenológia a társadalomtudományban. Gondolat Kiadó, Budapest. 178-228.
Shadish, W. R., Cook, T. D. és Campbell, D. T. (2001): Experimental and Quasi- Experimental Designs for Generalized Causal Inference. Houghton Mifflin Company, Boston, New York. https://iaes.cgiar.org/sites/default/files/pdf/147.pdf
Solt Ottilia (1998): Interjúzni muszáj. In: Solt Ottilia: Méltóságot mindenkinek. I., Beszélő Szerkesztőség, Budapest. 29−46.
Suri, H. (2011): Purposeful Sampling in Qualitative Research Synthesis. Qualitative Research Journal, 11. 2. sz. 63–75. https://doi.org/10.3316/QRJ1102063
Takács Erzsébet (2019): Társadalmi szolidaritás vs. reflexív szolidaritás. Durkheim szolidaritáskoncepciója a későmodernitásban. Socio.hu: Társadalomtudományi Szemle 9. 2. sz. 42−57. https://doi.org/10.18030/socio.hu.2019.2.42
Weiner, B., Osborne, D. és Rudolph, U. (2011): An attributional analysis of reactions to poverty: The political ideology of the giver and the perceived morality of the receiver. Personality and Social Psychology Review, 15. 2. sz. 199−213. https://doi.org/10.1177/1088868310387615