Az egészségügyi és a klinikai szociális munka helyzete és lehetőségei
Main Article Content
Absztrakt
A tanulmány célja az egészségügyi, klinikai és pszichiátriai szociális munka hazai sajátosságainak bemutatása, különös tekintettel a történeti fejlődésre, a jelenlegi gyakorlatra és a jövőbeni lehetőségekre. A kutatás irodalmi áttekintésen és korábbi empirikus vizsgálatok eredményeinek elemzésén alapul, felhasználja a szakirodalom releváns forrásait, főként hazai kutatások és interjúk tapasztalatait a szociális munkások egészségügyi és pszichiátriai ellátásban betöltött szerepéről. A vizsgálat rávilágít arra, hogy az egészségügyi szociális munka sajátos, interprofesszionális kontextusban működik, ahol a szociális munkások feladata a pszichoszociális problémák kezelése és a betegek életminőségének javítása. A klinikai szociális munka esetében a mentális egészség támogatása és a pszichoszociális rehabilitáció áll a középpontban, ugyanakkor a képzés és a szupervízió hiányosságai nehezítik a szakma megerősödését. A pszichiátriai területen a közösségi szemléletű ellátások, az esetmenedzsment és a pszichoszociális rehabilitáció kapnak hangsúlyt, de az intézménytelenítés sajátos megvalósulása és a forráshiány komoly kihívásokat jelentenek. A szociális munka nélkülözhetetlen szereplője az egészségügyi és pszichiátriai ellátórendszernek. A hatékonyabb működés érdekében szükséges a képzési és szupervíziós rendszerek erősítése, a multidiszciplináris együttműködés fejlesztése, valamint a közösségi alapú szolgáltatások stabil finanszírozása és elérhetőségének javítása.
Article Details
Hivatkozások
Bagdy Emőke (1996): A Klinikai Pszichológiai Szakmai Kollégium állásfoglalása a mentálhigiéné, a segítő szakmák és a klinikai pszichológia viszonyának kérdésében. Család, Gyermek, Ifjúság, 5. 4. sz. 3–5.
B. Erdős Márta (2024): Szociális munkások a posztmodern terápiák világában. Esély, 35. 1. sz. 34−48.
Buda Béla (1994): Szociális munka az egészségügyben. In: Csató Zsuzsa (szerk.): Szociális munka és egészségügy. Szociális Munkások Magyarországi Egyesülete, Budapest. 9−16.
Bugarszki Zsolt (2003): A szociális munka új lehetőségei a pszichiátriai betegek ellátásában. Esély, 14. 1. sz. 67−86.
Bugarszki Zsolt (2006): A közösségi pszichiátriai ellátásról. Esély, 17. 1. sz. 67−73.
Bugarszki Zsolt (2011): Intézménytelenítés Magyarországon a mentális problémák kezelése területén. Esély, 2. 2. sz. 55−85.
Bugarszki Zsolt (2012): Bevezető - Átmenet az intézményi alapú modellekből a felépülés orientált közösségi alapú szolgáltatásokig a mentális problémák kezelése területén. 1. szekció Esély, 23. 3. sz. 5−7.
Cooper, M. G. és Lesser, J. G. (2002): Clinical Social Work Practice: An Integrated Approach. Allyn and Bacon, Boston.
Dobai Attila (2023): A totális pszichiátriai intézmény mint társadalmi produktum arcélei a XX. században. De Iurisprudentia et Iure Publico, 14. 4. sz. 17–37.
Dobai Attila és Tósaki Gergely (2025): Közelkép a budapesti közösségi pszichiátriai és addiktológiai ellátás műhelyeiből. Máltai tanulmányok. Mentális egészség – Generációs kihívások. Széman Zsuzsa emlékére. 7. 2. sz. 100−116. https://real-j.mtak.hu/28641/7/2025_2_ebook.pdf (2025.08.25.)
Dobai Attila, Tóth-Varga Violetta és Dúll Andrea (2024): A pszichiátriai intézményrendszer történeti jellemzői az 1989-es magyarországi demokratikus fordulat után. Kaleidoscope, 14. 28. sz. 334–347.
Döbröntei Szilvia (2020): Egész-ség, jólét, jóllét – szociális szakemberek a gyógyító teamben – rejtett erőforrásaink. Orvosok Lapja, 17. 5. sz. 16−17.
Galderisi, S., Heinz, A., Kastrup, M., Beezhold, J. és Sartorius, N. (2015): Toward a new definition of mental health. World Psychiatry, 14. 2. sz. 231−233.
Légmán Anna (2011): Az őrület és az őrültek helye a társadalomban. A magyar pszichiátriai ellátórendszer és az egyén viszonya. Doktori disszertáció. Kézirat. PTE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskola Kultúratudományi Doktori Program, Pécs. https://pea.lib.pte.hu/server/api/core/bitstreams/46294654-c1a0-4a16-bf04-b652b88910a8/content (2025.08.25.)
Magyar Zsófia (2004): A magyarországi kórházi szociális munka helyzete egy országos kutatás tükrében. Esély, 15. 4. sz. 44–70.
Nagy Léna és Túri Gergő (2021): A mentális betegeket célzó szolgáltatások hatékonyságának fejlesztési lehetőségei két komplex nemzetközi program tükrében. Magyar Pszichológiai Szemle, 76. 1. sz. 157–171.
Péterné Molnár Gizella (2007): A kórházi szociális munka működési keretfeltételei. Esély, 18. 5. sz. 99–119.
Piczil Márta és Szabó Péter (2023): Pszichoszociális fogyatékossággal élők a társadalomban − a múltbéli megítélés és a jelen történéseinek tükrében. Módszertani Közlemények, 63. 1. sz. 3−23.
Rostáné Riez Andrea (2019): Elmélettől a gyakorlatig. Akadémiai Kiadó, Budapest. https://doi.org/10.1556/9789634544722 (2025.08.30.)
Szabó Lajos (1999): A szociális esetmunka kialakulása és elméleti hátterei. Szociális Munka Alapítvány, Budapest.
Szabó Lajos (2016): Az esetmenedzseri tevékenység jelenléte és dilemmái a hazai szociális munkában. Párbeszéd: Szociális munka folyóirat. 3. 2. sz. o. n.
Szabó Péter és Piczil Márta (2024): Pszichoszociális fogyatékossággal élők felépülése – élettörténeti események a Liberman-féle felépülési modell tükrében. Módszertani Közlemények, 64. 1. sz. 3−22.
Talyigás Katalin (1998): Változásmenedzselés a szociális munkában. In: Kozma Judit (szerk.): Kézikönyv szociális munkásoknak. Szociális Szakmai Szövetség, Budapest. 29−49.
Török Judit (2001): A szociális munka néhány alapkérdése az egészségügyben. In: Somorjai Ildikó (szerk.): Kézikönyv a szociális munka gyakorlatához. Szociális Szakmai Szövetség, Budapest. 140−153.
Vajda Kinga (2015): A magyarországi kórházi szociális munka aktuális helyzete. Változások egy 10 évvel ezelőtti országos kutatás tükrében. Esély, 26. 1. sz. 95–121.
Vas Ágnes és Bánfi László (2014): Folt a hálón? Szociális munka a pszichiátriai ellátórendszerben. Acta Sana, 9. 2. sz. 41−44.