A rock mint szubkultúra és hatásai

Main Article Content

Szokol Mariann

Absztrakt

A tanulmány a rockszubkultúrát vizsgálja, különös tekintettel az egyéni identitásra, a közösségi élményekre és a társadalmi percepciókra. Kvantitatív kérdőívek és kvalitatív, félig strukturált interjúk segítségével feltárja a szubkultúra belső dinamikáit, valamint a kívülállók által alkotott képet. Az eredmények szerint a rockerek számára a szubkultúrához való tartozás identitásformáló, közösségépítő és érzelmi dimenziókat hordoz, miközben a társadalmi előítéletek és sztereotípiák jelenléte tovább árnyalja a szubkulturális élményt. A tanulmány hozzájárul a rockszubkultúra és az ifjúsági szubkultúrák megértéséhez.

Article Details

Hogyan kell idézni
Szokol, M. (2025). A rock mint szubkultúra és hatásai. Módszertani Közlemények, 65(1-2), 124–145. https://doi.org/10.14232/modszertani.2025.1-2.124-145
Rovat
Mappa

Hivatkozások

Allport, Gordon (1954): The Nature of Prejudice. Addison-Wesley Publishing Company, Cambridge.

Andorka Rudolf (2006): Bevezetés a szociológiába. Osiris Kiadó, Budapest.

Bakacsi Gyula (2010): A szervezeti magatartás alapjai. AULA Kiadó Kft., Budapest.

Barabás A. Tünde (2023, szerk.): Alkalmazott kriminológia. Akadémiai Kiadó – Ludovika Egyetemi Kiadó, Budapest.

Becker, Howard (1963): Outsiders: Studies In The Sociology Of Deviance. THE FREE PRESS, New York.

Borbíró Andrea, Gönczöl Katalin, Kerezsi Klára és Lévay Miklós (2020, szerk.): Kriminológia. Wolters Kluwer Hungary Kft., Budapest.

Bourdieu, Pierre (1999): Gazdasági tőke, kulturális tőke, társadalmi tőke. In: Angelusz Róbert (szerk.): A társadalmi rétegződés komponensei. Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest. 156−177.

Cohen, Albert K. (1972): Deviance and Control. Prentice Hall, Englewood Cliffs, New Jersey.

Csepeli György (2001): Szociálpszichológia. Osiris Kiadó Kft., Budapest.

Gábor Kálmán, Mátay Melinda, Kántor Zoltán és Balog Iván (1994): Az ifjúság és az elit. Oktatáskutató Intézet, Budapest.

Gelder, Ken (2007): Subcultures: Cultural Histories and Social Practice. Routledge, London.

Giddens, Anthony (2008): Szociológia. Osiris Kiadó, Budapest.

Gönczöl Katalin, Kerezsi Klára, Korinek László és Lévay Miklós (2016, szerk.): Kriminológia − szakkriminológia. Wolters Kluwer Hungary Kft., Budapest.

Heidrich Balázs (2017): Szervezeti kultúra és interkulturális menedzsment. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Kacsuk Zoltán (2005): Szubkultúrák, poszt-szubkultúrák és neo-törzsek. Replika, 53. sz. 91– 110.

Kapitány Ágnes és Kapitány Gábor (2009): A kultúra változása – változások kultúrája. In: Antalóczy Tímea, Füstös László és Hankiss Elemér (szerk.): (Vész)jelzések a kultúráról. (Jelentés a magyar kultúra állapotáról, No.1). MTA-PTI, Budapest. 17−84.

Kondor Zsuzsanna (2003): A kultúra fogalmának és tartalmának változása Cicerótól Carey-ig. In: Nyíri Kristóf és Kovács Gábor (szerk.): Virtuális egyetem Magyarországon. Typotex Kiadó, Budapest. 338−344.

Lyotard, J. (1984): The Postmodern Condition: A Report on Knowledge. University of Minnesota Press, Minneapolis.

Mead, Margaret (1949): Male and Female: A Study of the Sexes in a Changing World. William Morrow and Company, United States.

Mészáros György (2003): Techno-house szubkultúra és iskolai nevelés. Iskolakultúra, 13. 9. sz. 3−63.

Mészáros György (2006): Mindennek fonákja? – vagy tán nem is az – az ifjúsági szubkultúra jelenségéről. In: Trencsényi László (szerk.): Iskolán kívüli nevelés – A gyakorlati pedagógia néhány alapkérdése. Bölcsész Konzorcium, Budapest. 61−66. http://mek.niif.hu/05400/05462/05462.pdf (2025.04.02.)

N. Kollár Katalin és Szabó Éva (2004): Pszichológia pedagógusoknak. Osiris Kiadó, Budapest.

Nagy Terézia (2003): The appearance of an underground electromusic subculture in the cultural sphere of the city. Acta Ethnographica Hungarica, 48. 1−2. sz. 123−138.

Neguț, Alexandra és Sârbescu, Paul. (2014): Problem music or problem stereotypes? The dynamics of stereotype activation in rock and hip-hop music. Popular Music and Society. Musicae Scientiae, 18. 1. sz. 3−16. https://journals.sagepub.com/doi/10.1177/1029864913499180 (2025.04.05.)

Pelayo, Jose Maria (2013): The influence of rock music on adolescents: A multiple case study. Systems Plus College Foundation, Angeles City, Philippines. https://www.academia. edu/6561457/THE_INFLUENCE_OF_ROCK_MUSIC_ON_ADOLESCENTS_A_MULTIPLE_ CASE_STUDY (2025.04.05.)

Piczil Márta (2002): Kultúra és szubkultúra elméletek. In: Pikó Bettina (szerk.): A deviáns magatartás szociológiai alapjai és megjelenési formái a modern társadalomban. JATEPress, Szeged. 43−52.

Pusztai Ferenc (2008, szerk.): Magyar értelmező kéziszótár II. kötet. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Reidmar Linda (2004): Mai ifjúsági csoportkultúrák Pápán. In: Szapu Magda (szerk.): Ifjúsági „szubkultúrák” Tanulmánykötet. MTA Politikai Tudományok Intézete, Budapest. 41−117.

Reinhold, Gerd (2017): Szociológiai szótár. Oldenbourg Wissenschaftsverlag, Berlin/ Boston.

Ritzer, George (2007, szerk.): The Blackwell Encyclopedia of Sociology. Blackwell Publishing Ltd, Malden.

Rácz József (1990): A ‘80-as évek ifjúsági szubkultúrái Magyarországon. Valóság, 33. 11. sz. 69− 82.

Rácz József (1998): Ifjúsági (szub)kultúrák, intézmények, devianciák. Válogatott tanulmányok. Scientia Humana, Budapest.

Szapu Magda (2002): A zűrkorszak gyermekei. Századvég, Budapest.

Tjora, Aksel (2016): The social rhythm of the rock music festival. Popular Music, 35. 1. sz., 64− 83. https://www.researchgate.net/publication/285358874_The_social_rhythm_of_the_rock_ music_festival (2025.04.05.)

Wicke, Peter (1990): Rock music: Culture, aesthetics and sociology. Cambridge University Press, New York.