A magyar jelzáloghitelezés 2008-at követően felszínre került problémái a történelmi tapasztalatok tükrében

##plugins.themes.bootstrap3.article.main##

Lóránt Baracsi

Absztrakt

Az ezredfordulót követően fellendülő magyarországi jelzáloghitelezés az első néhány évet követően némileg más irányt vett, mint amit az azt beindító állami lakás-, illetve szociálpolitika eredetileg célként meghirdetett. A dotcom lufi kipukkadását pénzbőség biztosításával kezelni kívánó jegybankok intézkedéseinek következtében a 2000-es évek elejét ritkán (talán soha nem) látott pénzbőség jellemezte, alacsony kamatokkal. A magas államadósság és a laza fiskális politika miatt, a forint értékállósságát mindenek fölötti célként kezelő MNB azonban viszonylag magas szinten tartotta az irányadó kamatlábat, így előállt a magas forintkamatláb – alacsony devizakamatlábak helyzet, ami erősen motiválta a magyar bankokat a külföldi forrásszerzésben, figyelmen kívül hagyva, hogy ez a forrásszerzési mód már előfordult a „történelmi” múltban, és hosszabb távon akkor sem vezetett jóra. Az olcsó devizaforrásokból a kezdeti, támogatott lakáshitelekéhez hasonlóan kedvező feltételű, szabadfelhasználású hiteleket nyújthattak, ami jelentősen megnövelte a lakosság hitelfelvételi kedvét, és ezáltal, pár éven belüli súlyos eladósodását. Az amerikai jelzálogpiaci válság eszkalálódását világszerte követő kockázatkerülő szemlélet következtében leértékelődött a magyar deviza, megemelkedett az ország CDS-felára és megnehezült a forráshoz jutás. Míg a hitelek nyújtásakor úgy gondolhatták a bankok, el lehet tekinteni a túlzott óvatoskodástól, mert ott lesz a hitelek mögött az ingatlanfedezet, kiderült, hogy ha a nemfizetés tömegessé válik, az ingatlanok lényegében értékesíthetetlenné, mélyen áron alul értékesíthetővé válnak, vagyis mégse nyújtanak fedezetet. Arra pedig az 1931-es fizetési moratóriumot és hitelválságot követő „gazdaadósok” kezelése formájában láthattunk (volna) már példát, hogy ha széles társadalmi rétegek kerülnek bajba, megnő a kockázata annak, hogy a kormányzat kevésbé van tekintettel a jogbiztonságra, és intézkedéseivel korábban megkötött szerződések feltételeit írja felül a szorult helyzetbe kerültek javára.

##plugins.themes.bootstrap3.article.details##

Hogyan kell idézni
Baracsi, Lóránt. 2020. „A Magyar jelzáloghitelezés 2008-at követően felszínre került problémái a történelmi Tapasztalatok tükrében”. TAYLOR 12 (1):17-30. https://ojs.bibl.u-szeged.hu/index.php/taylor/article/view/33984.
Rovat
Cikkek