AZ 1879. ÉVI ERDŐTÖRVÉNY HATÁSA A DRÁVA MENTI ERDŐGAZDÁLKODÁS FEJLŐDÉSÉRE

Absztrakt

Dolgozatom a magyar gazdaság történetének egy érdekes időszakának viszonyaiba próbál bepillantást nyújtani a Dráva menti erdőgazdálkodás fejlődésének bemutatásán keresztül. A dél-dunántúli erdők történetével már eddig is többen foglalkoztak. Magyar Eszter vizsgálta az 1879. évi erdőtörvény hatásait a Somogy megyei erdőgazdálkodásra, feltárva a Festetics-hitbizomány erdőgazdálkodásának sajátosságait.² T. Mérey Klára az 1879 előtti erdőgazdálkodás történetét kutatta Somogy megyére vonatkozóan.³ Nem született viszont érdemi vizsgálat az 1879 utáni Dráva menti térség uradalmi erdőgazdálkodásának áttekintésére, pedig az már önmagában is különlegessé teszi a témát, hogy a történeti Magyarországon a Dráva mente a latifundiumok hazája volt. Dolgozatomban „Dráva mente” alatt nemcsak a trianoni határok meghúzása utáni mai magyar oldalt értem, hanem a szlavóniai erdőségek jelentős részét is. Teszem ezt azért, mert a magyar oldal birtokosai sokszor a horvát oldal birtokosai is voltak, s gazdálkodásuk értelemszerűen a dualizmus korában nem vált szét magyar és horvát oldalra. Vizsgálatomhoz széleskörű levéltári forráskutatást folytattam, de mellette természetesen figyelmet fordítottam a korabeli és mai szakirodalomra, statisztikákra is.