Vajdaság mezőgazdaságának fejlődési szakaszai a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságtól napjainkig DEVELOPMENT PHASES OF AGRICULTURE FROM THE SERBIAN-CROATIAN-SLOVENIAN KINGDOM UNTIL TODAY

Absztrakt

A tanulmány megpróbál rámutatni arra, hogy a Vajdaság mezőgazdasági termelését 1918 óta milyen módon próbálták a különböző politikai hatalmi csoportok kihasználni. Közismert, hogy a Vajdaságban megtermelt gabonafélék minősége világszínvonalú, ami pedig a mennyiséget illeti, amikor kedvezően alakul az időjárás, az országos szükségleten felül kivitelre is jut belőlük. A régiót az ország éléskamrájának nevezik, ami mutatja a térség mezőgazdaságának jelentőségét. Vajdaság lakosságának jelentős része kötődik az agráriumhoz, de legfőképpen a kis településen élők. A termőföld, mely az agrártermelés legspecifikusabb és legfontosabb termelési tényezője, igen erős komparatív előnyt biztosít az ország többi területéhez képest. Ezen a területen a termőföld minősége messze meghaladja az országos átlagot. Tanulmányomban megvizsgálom, hogy a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság hogyan próbálta meg a betelepítésekkel és egy agrárreform végrehajtásával megváltoztatni az addigi agrárszerkezetet. Majd az I. és II. világháború következményeire, az e területre bevezetett súlyos adók hatásaira, valamint az újabb telepesek érkezésére hívom fel a figyelmet. Ezután a „Titó időszak” előnyeit és hátrányait igyekszem bemutatni egészen a rendszerváltásig, majd a Milosevics-féle változtatásokról ejtek néhány szót. Végezetül bemutatom a jelen mezőgazdaságát a Vajdaságban, amely valójában a 2006-os földtörvény meghozatalával indul. Próbálom megválaszolni azt a kérdést, hogy Miért éppen Vajdaságot, miért éppen ezt a területet szemelte ki minden politikai hatalom önmagának?

This study attempts to point out how various political power groups has been tried to take advantage of the agricultural production of Vojvodina since 1918. It is well known that the quality of cereals produced in Vojvodina is world-class, and in terms of quantity, when weather conditions are favorable, above the national needs there is an addition amount for export. The region is called as the country's food pantry showing the importance of agriculture in this area. A significant part of the population of Vojvodina is connected to agriculture, but most of them live in small settlements. Soil, which is the most specific and important factor in agricultural production, provide a very strong comparative advantage for this area over the rest of the country. The quality of land in this area is far above the national average. In this study, it is examined how the Serbian-Croatian-Slovenian Kingdom attempted to change the agricultural structure by introducing and implementing an agricultural reform. Then the attention is drowned to the consequences of the First and the Second World War, the effects of heavy taxes in this area, and the arrival of new settlers. Then, the article tries to present the pros and cons of the "Tito Period" right up to the regime change, and then shortly introduces the changes of Milosevic. Finally, the present situation of Vojvodina’s agriculture is introduced, which actually started with the Land Law of 2006. The author tries to answer the question: Why Vojvodina, why this area was chosen by all the political powers for themselves?