Betekintés a magyar felsőoktatás intézményhálózatának és a hallgatók létszámának változásába a trianoni békeszerződés következtében INSIGHT OF THE CHANGES IN THE HUNGARIAN HIGHER EDUCATION INSTITUTIONAL NETWORK AND THE NUMBER OF STUDENTS DUE TO THE PEACE TREATY OF TRIANON

Absztrakt

The Treaty of Trianon, signed on June 4, 1920, affected Hungary is several ways. The country lost almost two-thirds of its population and territory. The peace treaty not only had territorial, national, economic and military consequences, but several Hungarian higher education institutions were also affected disadvantageously. After 1919 there was no education at most Hungarian universities and as a result of the new borders, the country's network of higher education institutions changed significantly. Universities in the detached territories were forced to leave. The study presents the operating conditions of the universities (Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem, Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem, Bányászati és Erdészeti Főiskola) and certain faculties involved following the Trianon Peace Treaty. The study also shows how the Treaty changed the Hungarian higher education, and how it changed the Hungarian higher education map. Kuno Klebelsberg realised that the cultural differences caused by the change in the landscape of higher education couldn’t be sustained for a long time, so he implemented a number of actions in order to lessen the predominance of Budapest. The study covers the most important actions in the field of higher education. It examines the change in the number of students as well as the rate of those with university degree after the new borders were defined. Changes in the institutional network and the history of the universities are based on secondary literature analysis. The presentation of the student statistics is based on the analysis of data published in the Statistical Yearbooks of the Hungarian Central Statistical Office.

Az 1920. június 4-én aláírt trianoni békeszerződés több szempontból is sújtotta hazánkat. Az ország elvesztette lakosságának és területének csaknem kétharmadát. A békeszerződésnek nemcsak területi, nemzetiségi, gazdasági és katonai hatásai voltak, hanem számos magyar felsőoktatási intézményt is hátrányosan érintett. 1919-től már a legtöbb hazai egyetemen nem folyt oktatás, és a történelmi Magyarország összeomlásának következményeként az ország felsőoktatási intézményhálózata is számottevően megváltozott. Az elcsatolt részeken ragadt egyetemek többségének nem volt maradása. A tanulmány bemutatja a trianoni békeszerződést követően az érintett egyetemeknek (Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem, pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem és selmecbányai Bányászati és Erdészeti Főiskola) és egyes egyetemi karoknak a működési feltételét. Értékeli továbbá, hogy a békekötés következtében a magyar felsőoktatás milyen intézményhálózati változáson ment keresztül, és hogyan változott meg az ország felsőoktatási intézménytérképe. Klebelsberg Kunó felismerte, hogy a felsőoktatási térszerkezet változása miatt kialakult kulturális egyenlőtlenség nem tartható fent sokáig ezért számos olyan intézkedést hozott, amely Budapest túlsúlyát próbálta enyhíteni. A tanulmány a legfontosabb, felsőoktatást érintő intézkedésekre is kitér. Megvizsgálja, hogy milyen mértékben változott meg a hallgatók száma, illetve a felsőfokú végzettségűek aránya az új országhatárok kijelölését követően. Az intézményhálózati változások, illetve az egyetemek történeténetek bemutatása szakirodalmi másodelemzés alapján készült. A hallgatói statisztikák bemutatása a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott Statisztikai Évkönyvekben közölt adatok elemzésén alapul.