A közösség értelmezése, jellegzetességei és területi vonatkozásai THE INTERPRETATION, CHARACTERISTICS AND TERRITORIAL ASPECTS OF A COMMUNITY

Absztrakt

Human communities, regardless of the number of people they are composed
of, their kinships, their spatial location, or other characteristics, have always
formed the basis of society. Since humans are social beings, in a healthy case,
no one can become independent of the community that surrounds them. Thus,
the cooperation between the person and the community is not an optional
behavior. Without this cooperation, the person excludes himself or herself
from the protection of the fellow human beings. However, the functioning of
the community is not so self-evident. On the one hand, it is influenced by
external circumstances - such as the era in which it exists, the political system,
economic effects, the geographical location of coexistence and its sustainable
use by the community –, as well as the identity, mentality, education and
responsibility of the individuals composing the community, towards their
fellow human beings and towards the entire community. Moreover, these
aspects are constantly changing, which further complicates the existence,
functioning, and interpretability of the community. In my article, I try to
summarize what types of community interpretations exist, how and for what
reason both the interpretations and the communities themselves changed over
the course of historical ages, I also try to explore whether there is any
significance of geographical space in this process, and if there is, what it is.

Az emberi közösségek – függetlenül az azokat alkotó emberek létszámától, vér szerinti rokonságától, térbeli elhelyezkedésétől, vagy egyéb jellemzőktől – mindig is a társadalom alapját alkották. Társas lényként egészséges esetben az ember nem is tudja függetleníteni magát az őt körülvevő közösségtől. Az egyén együttműködése a közösséggel tehát nem választható viselkedésforma, ellenkező esetben ugyanis az egyén saját magát rekeszti ki embertársai védelmező köréből. A közösség működése ugyanakkor már közel sem ennyire magától értetődő. Egyrészt hatással vannak rá külső körülmények – például a kor, amelyben létezik, a politikai berendezkedés, a gazdasági hatások, az együttélés földrajzi helyének adottságai és annak a közösség által történő fenntartható kihasználása – ugyanúgy, mint a közösséget alkotók identitása, mentalitása, képzettsége, felelősségtudata saját maga, az embertársai és az egész közössége iránt. Ezek a szempontok ráadásul folyamatosan változnak is, amely tovább bonyolítja a közösség létezését, működését és a közösség értelmezhetőségét. Cikkemben megkísérlem összefoglalni, milyen jellemző közösségértelmezések léteznek, hogyan és milyen okból változtak meg, alakultak át mind az értelmezések, mind maguk a közösségek a történelmi korok során, van-e és ha igen, akkor milyen jelentősége a földrajzi térnek ebben a folyamatban.