Területi versenyképesség, elmélet és magyar vállalati gyakorlat TERRITORIAL COMPETITIVENESS, THEORY AND HUNGARIAN BUSINESS PRACTICE

Absztrakt

Absztrakt

A területi egységek közötti verseny, elsősorban az országok versenyképességének kutatása hosszú éveken keresztül szoros egységet alkotott a nemzetközi munkamegosztás vizsgálatával, ezen belül is az abszolút és komparatív költségek elméletével. Azt is mondhatnánk, hogy a versenyképesség mint gyakorlati és nem könnyen számszerűsíthető fogalom elméleti hátterét a nemzetközi munkamegosztás jelenti. A fogalmak vizsgálata kapcsán így nem kerülhetjük meg a külkereskedelem témakörét, hiszen ez az a terület, amely egyrészt lehetőséget teremt a gazdasági szereplők számára hatékonyságuk nemzetközi léptékű összehasonlítására, másrészt teret nyújt a specializációra, a szakosodásra is. Az ettől markánsan különböző első kísérletek a nyolcvanas évek közepétől, elsősorban Michael Porter nevével és munkásságával kapcsolódtak össze, aki kompetitív előnyökre irányuló elemzéseiben már sokkal inkább mikroökonómiai megközelítést alkalmazott a versenyképesség értelmezésekor.

Vállalatokkal kapcsolatos, 2004-2005-ben lefolytatott kutatásunkat 2016-2017-ben ismételtük meg, lehetőséget teremtve ezzel egy tíz éves időszak átfogó értékelésére. A rétegzett kérdőíves megkeresések (magyarországi vállalkozások régiók, vállalati méret és szektorok szerinti megoszlása) eredményeként ismételten több, mint ezer vállalkozó, vállalatvezető adott választ alábbi kérdéseinkre: milyen szempontokat részesítenek előnyben a magyar vállalati szféra szereplői telephelyük megválasztásakor és milyen jellemzőkkel, előnyökkel és hátrányokkal írják le a különböző nagyságú településtípusokat?

Abstract

The research of competitiveness was closely linked for a long time to the survey of international division of labour, within that to the theory of absolute and comparative costs. We could even say that the theoretical background of competitiveness, a practical and not easily quantifiable concept, is the international division of labour. During the analysis of spatial competitiveness thus we must deal with the issue of foreign trade, as this is the economic sector that allows an international comparison of the efficiency of sectors on one hand and allows specialisation on the other hand. The first attempts markedly different from this approach appeared in the middle of the 1980s, especially in the works of Michael Porter who, in his analysis, viewed applied competitive advantages in a much more micro-economic way for interpreting competitiveness.

We made a layered questionnaire survey in 2004-2005 and received replies from one thousand entrepreneurs and business leaders to our questions relating to the competitiveness of Hungarian towns and cities. In the light of the results, we repeated our survey in 2016-2017, allowing thereby the comprehensive evaluation of a period of ten years. In the second phase of data recording we used the method of a layered questionnaire survey again (the three aspects considered were as follows: breakdown of the Hungarian businesses by regions, company size and sectors), in which it was one thousand entrepreneurs and business managers again who responded to our questions: what aspects do Hungarian businesses prefer when choosing their business location and what characteristics, advantages and disadvantages do they use to describe the settlement types of different size?