A kulturális különbségeken túl nemi reprezentációk és nemi identitás fenyegetettség kapcsolata a roma és nem-roma társadalomban Magyarországon

##plugins.themes.bootstrap3.article.main##

Dorottya Géczy
Zsófia Varga

Absztrakt

Hogy hogyan gondolkodunk a nemünkről, az mélyen gyökerezik a társadalmi, ideológiai kontextrusba, amiben élünk. A különböző szerepeink, identitás tartalmaink társadalmi folyamatok, és a társadalom tagjai által kommunikáció révén létrejövő konszenzusok eredményei. A társadalom szélesebb ideológiai kontextusa nemcsak a nemek tartalmát befolyásolja, hanem lehetséges dinamikájukat isKutatásunkban arra voltunk kíváncsiak, hogy a nem konstrukciója milyen viszonyban állhat a különböző identitás állapotokkal és a fenyegetettségekkel a roma és nem-roma társadalomban ma Magyarországon. Azt is megvizsgáltuk, hogy a nem reprezentációja és az identitás fenyegetettség milyen kapcsolatban áll a szocioökonómiai-státusszal, az iskolai végzettséggel, a lakóhely típusával, a bevétellel, a szubjektív jólléttel és a foglalkozással. Illetve, hogy mik azok a konstrukcuók, amik a nemi identitásra fenyegetően hatnak. Összehasonlító vizsgálatot végeztünk 288 résztvevővel vegyes módszeres kérdőív alkalmazásával. A nem reprezentácóinak feltárásához asszociációs módszert használtunk, az identitás fenyegetetstég és távolításhoz pedig az MTPQ (Multiple Threat and Prejudice Questionnaire) kérdőívet alkalmaztuk. Eredményeink alapján elmondhatjuk, hogy különbségeket találtunk a nemi reprezentációkban a kisebbség és a többség tagjai között. Úgy tűnik, a roma válaszadók nem-reprezentációja konzervítvabb, míg a nem-roma válaszadóké jóval diverzebb. Ez köszönhető az iskolázottság vagy egyéb szocio-ökonomia státuszban való különbségnek a két csoport között, ahol általában a romák szenvednek el hátrányt. A nemi identitás fenyegetettsége viszont nem kapcsolódik az etnikai hovatartozáshoz, a kultúrához. Azt találtuk, az embereket általában fenyegetik a társadalmi elvárások, a kollektív vagy szociális reprezentációk a saját nemükre vonatkozóan. Végső következtetésként eredményeink alapján azt monthatjuk, a sztereotipikus nem-értlemezésre számos demográfiai tényező hat, mint az iskolázottság, lakóhely, munka, kereset, ám a nemi identitás fenyegetettség, csakúgy, mint más identitás fenyegetettségek, inkább egy többség által megkonstruált identitás tartalomra és értékre reflektál.

##plugins.themes.bootstrap3.article.details##

Hogyan kell idézni
Géczy, Dorottya, és Zsófia Varga. 2020. „A kulturális különbségeken Túl: Nemi reprezentációk és Nemi identitás fenyegetettség Kapcsolata a Roma és Nem-Roma társadalomban Magyarországon”. Acta Sana 13 (1):3-13. https://doi.org/10.14232/actasana.2020.1.3-13.
Folyóirat szám
Rovat
Cikkek

Hivatkozások

Andorka Rudolf (2003): Bevezetés a szociológiába, Osiris Kiadó, Budapest
Brannen, J. 2003: Changing family and generational patterns: a comparative assesment of fatherhood. In: Chisholm, L. – A. de Lillo – C. Leccardi – R. Richter eds.: Family forms and the young generation in Europe. Ein Tagungsband der europäischen Beobachtungsstelle zur sozialen Situation, Demographie und Familie am ÖIF. ÖIF– Materialsamlung Heft 16. pp. 23–36.
Breakwell G.M. (1986): Coping with threatened identities. Methuen, London
Breakwell G.M. (1993): Social representations and social identity. In: Papers on Social Representation. Vol. 2, No. 3, 198-217
Duveen G. (1993) The development of social representations of gender In. Papers on Social Representations Vol. 2 (3), 1-177


Duveen, G. (2000). Representations, Identities, resistance. In K. Deaux and G. Philogene (Eds.), Social Representations: Introductions and Explorations. Oxford: Blackwell.
François-Xavier Bagnoud Center for Health and Human Rights (2014): Accelerating Patterns of Anti-Roma Violence in Hungary, Harvard School of Public Health and Harvard University, Boston
Geambasu Réka (2003): A kolozsvári roma elit kialakulásának folyamata. In: Erdélyi társada- lom, 4: 67–85.
Giddens, Anthony (2008): Szociológia. Osiris Kiadó, Budapest
Jovchelovitch, S. (1996): ‘In defense of representations’. Journal for the Theory of Social Behaviour, 26, 2, 121–135.
Koncz Katalin (1987): Nők a munkaerőpiacon, Közgadasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest
KSH: Munkaerőpiaci helyzetkép, 2014-2018. http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/munkerohelyz/munkerohelyz17.pdf utolsó letöltés: 2019.03.05.
Margón Kívül (2016): Margón Kívül – magyar ifjúságkutatás 2016, szerk.: Nagy Ádám, Excenter Kutatóközpont
Maslow, A.H. (1954). Motivation and personality.(3rd ed.) New York, Longman.

Moscovici, S. (1961): La psychoanalyse, son image et son public. Presses Universitaires de France, Paris.

O’Neil, J. M. (1981, b): Patterns of gender role conflict and strain: The fear of femininity in men’s lives. The Personal and Guidance Journal, 60, 203-210.

O’Neil, J.M. (1981, a):: Male sex-role conflicts, sexism, and masculinity: Psychological implications for men, women and the counseling psychologist. The Counseling Psychologist, 9, 61-80

Pongrácz–S. Molnár: (2011) Nemi szerepek és a közvélemény változásának kölcsönhatása In Nagy Ildikó - Pongrácz Tibomé (szerk.): Szerepváltozások. Jelentés a nők és férfiak helyzetéről 2011. TÁRKI, Budapest, 192-206.

Ratinaud, P. (2009). IRAMUTEQ: Interface de R pour les Analyses Multidimensionnelles de Textes et de Questionnaires (Computer software). http://www.iramuteq.org

Safaa, L., Housni, K.E. and Bédard, F. (2017) Authenticity and tourism: what Tripadvisor reviews reveal about authentic travel to Marrakech. In: Schegg, R., Stangl, B. (Eds). Information and Communication Technologies in Tourism. Springer, Cham. pp. 595-606.

Schadt Györgyné (2005): A "házi tücsöktől" a dolgozó nőig - az individualizációs folyamatok hatása a családi szerepekre. In: Palasik M, Sipos Balázs (szerk.) Házastárs? Munkatárs? Vetélytárs?: a női szerepek változása a 20. századi Magyarországon. Napvilág Kiadó, Budapest pp. 156-168.

Schadt Mária, Pótó Zsuzsanna (2014): A strukturális változások hatása a nők társadalmi szerepeire és a családszerkezet átalakulására. In: Spéder Zsolt (szerk.) A család vonzásában: Tanulmányok Pongrácz Tiborné tiszteletére. KSH Népességtudományi Kutatóintézet, Budapest, pp. 217-244.
Schaefer, Richard T. (1998): Racial and Ethnic Groups. USA: Longman
Siegler, A., Bigazzi, S., Serdült, S. Bokrétás, I., Takács, B. (2017) Measuring prejudice with a focus on identity threat (poszter) Annual Scientific Meeting of the International Society of Political Psychology (ISPP). 2017. június 29- július 2. Edinburgh
Sullerot, Evelyn: A női munka története és szociológiája Gondolat, Budapest 1971.
Társadalmi Konfliktusok Kutatóközpont (2013): Digitális Konfliktus Adatbázis, Cigányellenesség, ma a cigányokról alkotott kép, http://konfliktuskutato.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=367:ciganyellenesseg-ma-a-ciganyokrol-alkotott-kep-a-mai-magyarorszagon&catid=44:rasszizmus&Itemid=216 (utolsó letöltés: 2019.03.05.)

Wagner Wolfgang – László János (2003): History, identity and social representations as theriteical perpectives in a societalpsychology. In: László János – Wagner Wolfgang (szerk): Theories and controvers in societal psycology. Új Mandátum, Budapest. 7-12.