A kiégés, mint valós veszély : adalékok a kiégés szindróma kutatásához

##plugins.themes.bootstrap3.article.main##

Auguszta Csehák
Anita Papp

Absztrakt

Összefoglalás :
Bevezetés: A kiégés szindróma kutatása az 1970-es években az USA-ban
(Freudenberger 1974. Maslach 1976.) kezdődött, azonban a hazai kutatások csak a
90-es években váltak figyelemfelkeltővé (Fekete, 1991. Hézser, 1996.). Maslach és
Jackson 1981-ben készítette el vizsgálati eszközét, a Maslach Burnout Inventory-t
(MBI), és az addig főleg leíró jellegű kutatások ezzel az objektív mérési eszközzel
már lehetővé tették az egyes kiégési stádiumok feltárását az egészségügyi dolgozók
körében. A jelen kutatásainkat a kiégés, mint valós veszély inspirálta és a
változtatni akarás vezérelte.
Célkitűzés: Hasonlóan a releváns szakirodalomhoz, a vizsgálatok célja az volt,
hogy további összefüggéseket keressen az ápolói szakma és a kiégés szindróma
között, különös tekintettel annak okaira, megjelenő tüneteire, illetve az egyes
megküzdési technikák megismerésére. A vizsgálat kiterjedt a munkából eredő
stresszhatásokra (beosztás, túlóra, pályaelhagyás) és az ezeket befolyásoló
tényezőkre.
Módszer: Vizsgálatainkat a Szegedi Tudományegyetem különböző klinikai
osztályain dolgozó ápolók körében végeztük el 2002-ben, majd 2003-ban. Mindkét
esetben az intenzív osztályon dolgozó ápolók eredményeit hasonlítottuk a nem
intenzív (belgyógyászati és sebészeti jellegű osztályok, pszichiátria) osztályokon
dolgozó ápolókéhoz. Az első vizsgálat (n = 103) önkitöltős, egyénileg összeállított
kérdőíves módszerrel történt. A fő kérdéscsoportok a kiégés kialakulásával
összefüggő tényezőket, illetve a kiégés tüneteinek meglétét vagy hiányát kívánták
feltárni, továbbá a kutatás kiterjedt a különböző feszültségoldó módszerekre is. A
második vizsgálatot a Maslach Burnout Inventory - önkitöltős kérdőívvel végeztük
(n = 114). Az adatok feldolgozása az alapstatisztikai próbák segítségével történt,
illetve a Mann-Whitney non paraméteres próbát alkalmaztuk a folyamatos változók
megállapítására.
Eredmények: Szignifikanciát lehetett kimutatni az emocionális kimerüléssel
kapcsolatban az életkor (p<0,025) és az egészségügyben eltöltött idő (p<0,001)
között. Az intenzív osztályon dolgozóknak mintegy 25%-a, a nem intenzív ellátást
nyújtó osztályon dolgozók 30%-a másodállást vállal, emellett 60%-a túlórázik is a
munkahelyén. A személyes teljesítést befolyásoló szomatikus tünetek, mint az
alvászavar, fáradékonyság, gyomorpanaszok, fejfájás, a jelen kutatásban is
megjelentek, amelyek tovább rontják az ellátás minőségét és csökkentik az ápolók
teljesítményét.

Summary : Introduction: The research of burnout syndrome started in the USA in 1970’s
(Freudenberger 1974, Maslach 1976) but the Hungarian studies drew attention
only in the 1990’s (Fekete 1991, Hézser 1996). Maslach and Jackson created their
research tool, the Maslach Burnout Inventory (MBI) in 1981 and this objective
measurement instrument made it possible to explore the stages of burnout among
health care workers instead of the previous descriptive studies. Our research was
inspired by the real threat of burnout and lead by wanting to change.
Purpose: Similarly to the relevant literature the aim of the research was to find
further connections between the profession of nursing and the burnout syndrome,
especially looking at the its reasons, symptoms and understanding some coping
techniques.
Method: Our survey was made among nurses at different clinical departments of
the University of Szeged in 2002 and 2003. In both cases the results of the nurses
at intensive care units were compared with those of non-intensive units (internal
medicine, surgery, psychiatry). The first survey (n=103) was made with self fill-in
questionnaire compiled by us. The main groups of questions intended to explore
the factors of the beginning of burnout and the presence or lack of the symptoms
and our research looked at the tension releasing methods as well. We made the
second survey with the Maslach Burnout Inventory self fill-in questionnaire
(n=114). We processed the data with the basic statistical probes and we used the
Mann-Whitney non-parameter probe for the establishment of the continuous
variables.
Results: Significance has been shown between age (p<0.025) and the time spent in
health care (p<0.001) in connection with emotional fatigue. 25 % of the intensive
care unit workers and 30 % of the non-intensive care workers undertook second
jobs and 60 % work extra hours at their work place. The somatic symptoms that
influence personal performance such as insomnia, fatigue, gastric complaints and
headaches have appeared in this survey too, which hinder the quality of the service
and decrease the performance of nurses.

##plugins.themes.bootstrap3.article.details##

Hogyan kell idézni
Csehák, Auguszta, és Anita Papp. 2006. „A kiégés, Mint valós veszély : Adalékok a kiégés szindróma kutatásához”. Acta Sana 1 (1):12-18. https://ojs.bibl.u-szeged.hu/index.php/actasana/article/view/18370.
Folyóirat szám
Rovat
Cikkek